Az energiahatékonyság javításához három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Amennyiben az állam öt év alatt 30 százalékos támogatási intenzitás mellett évente mintegy 50 milliárd forinttal támogatná az épületenergetikai fejlesztéseket, az éves szinten bruttó 23 milliárd forint energiaköltség-megtakarítást hozna mintegy 550-600 ezer háztartás modernizációjával – állítja tanulmányában az Energiaklub, amit a Lakásfókusz ingatlanos blog. Ezzel évi 167 milliárd forintnyi beruházás lenne megvalósítható. A megvalósuló fejlesztések a kivitelezések öt éve alatt évente 51 ezer munkahelyet teremthetnének, az energiaköltségek csökkenése folytán keletkező megtakarításokból származó többletjövedelem pedig a fogyasztás emelkedésén keresztül évente 4900 további munkahelyet teremthetne.

Az évi 167 milliárdos beruházási költség 80 százalékát a családi házak, 20 százalékát a társasházak energetikai modernizációjára allokálta az elemzés. A családi házak esetében a felhasznált összeget 70 százalékban hőszigetelésre és ablakcserére, míg 30 százalékban ezek kazáncserével és gépészeti felújításával egybekötött, úgynevezett komplex fejlesztésekre allokálták. A társasházak esetében 10-10 százaléknyi forrás jutna a panel és az egyéb társasházak felújítására. Ebből a panelek esetében hőszigetelés, ablakcsere és fűtési rendszer-korszerűsítés valósulna meg. A hagyományos építésű társasházak esetében ablakcsere és fűtésrendszer-korszerűsítés került az étlapra.

Vajon van-e egyáltalán azonban valós igény a lakosság körében az épületenergetikai fejlesztésekre? Az Energiaklub 2010-es adatai szerintkimutatások szerint igen: a lakosság 22 százaléka végezne ilyen beruházást lakóingatlanán, igaz 78 százalékuk egyelőre elzárkózik a felvetéstől (fejleszteni alighanem ők is akarnak, csak reálisan felmérték anyagi lehetőségeiket). A számok azt mutatják, hogy a beruházásra hajlandóak alapvetően ódzkodnak a hitelfelvételtől – mindössze 18 százalékuk venne fel hitelt, míg 79 százalékuk banki kölcsön nélkül próbálná megoldani az önrész előteremtését és mindezt 2010-es hangulatban. Ez az arány azért sok mindent elárul: elsősorban alighanem azt, hogy az épületenergetikai fejlesztéseket valószínűleg csak a tehetősebb és energiatudatosabb rétegek kívánják megvalósítani.

A kutatás szerint az állam sem járna rosszul a program beindításával. Az már az első évben több milliárd forintos pozitívummal jár, és a második évtől már 5,5 milliárd forintnyi plusz bevételt teremtene az 50 milliárdos támogatási összeghez képest.

További részleteket itt lehet olvasni.