Acéllal erősítik meg a megbillent templomtornyot Bátaszéken

Elkezdték a bátaszéki római katolikus templom helyreállítását, amelyet tavaly decemberben zártak le, mert megbillent a toronysisak. Az ország egyik legmagasabb, nyolcvan méter magas templomát veszélyessé nyilvánították, mert a torony csaknem negyvenméteres felső, fa szerkezetű részének gerendái elkorhadtak.

  • MTI MTI
Acéllal erősítik meg a megbillent templomtornyot Bátaszéken

Az épületben a rezgések elkerülése miatt most nem harangoznak, és a környező járdákat is lezárták. Az 1898 és 1902 között épült, neogótikus stílusú műemléktemplom helyreállításának első ütemében a közvetlen veszélyt hárítják el: a január végéig a toronysisak fafödémeit belülről acélszerkezetűre cserélik – mondta Szász Gábor, a pécsi egyházmegye építésze.

A második ütemben újabb statikai vizsgálatot végeznek, amely után kiderül, hogy a korhadt gerendák cseréjével megoldható a helyreállítás vagy - rosszabb esetben - le kell bontani a tornyot.

A januári munka 25 millió forintos költségét a pécsi egyházmegye állja, és Bátaszéken gyűjtés is indult a templom helyreállításáért - mondta Szász Gábor, hozzátéve, hogy a teljes rekonstrukció újabb, több tízmillió forintos költségekkel jár majd.

A szakember beszámolt arról, hogy tavasszal várhatóan két másik Tolna megyei templom helyreállítását is elkezdik.

A tavaly júniusban veszélyessé nyilvánított nagymányoki római katolikus templom megsüllyedt épületét stabilizálják, a szintén megsüllyedt bonyhádi katolikus templom alatt a talajt erősítik meg cementtej befecskendezésével, és a tornyot is rögzítik. Mindkét 18. századi, barokk stílusú épület műemléki védettséget élvez.

Szász Gábor elmondta: az egyházmegye területén több mint tíz templom van lezárva, mert azok veszélyes állapotban vannak. Tolna és Baranya megyében 2012. második félévében hetven település pályázott a Leader-programban templomok megújítására.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.