Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Öntöttvas kerékpáros korlát
Túry Gergely
„Ha belegondolunk abba, hogy milyen hatalmas ez a híd, és hogy milyen sok acél és kő van benne, szerintem a 30 milliárd nem irreális összeg. Én kezdetben 60 milliárdra becsültem a költségeket” – mondta lapunknak Wild László, a Metróber Tervező és Tanácsadó Kft. építész ügyvezetője.
Bár a híd még mindig nincs készen, a Főváros december 20-án - másfél éves csúszással - ünnepélyesen átadja az új Margit hidat Budapest népének. A hivatalos véghatáridő - az elhúzódó munkák miatt - 2012. június 15-én lesz.
Wild a fenti 60 milliárdba beleszámította azokat a munkákat is, amelyeket menet közben a Főváros – pénzhiányra hivatkozva – kihúzott a költségvetésből. Ezek a következők voltak: a kapcsolódó parkok és három gyalogos aluljáró rendbetétele, a mederpillérek észak felé történő bővítése, a hat vámház megépítése. Wild szerint ezek a munkák szakmailag szükségesek lettek volna a híd teljes körű felújításához.
Tarlós István 2011. december 20-án adta át ünnepélyesen a hídat
Hernádi Levente
Soha nem volt ilyen a híd
A Margit híd felújítása alapvetően a híd 1937-es állapota alapján történt, ám bizonyos elemek korábbi, mások későbbi állapotot tükröznek. Zöldi Péter építész szerint, a Margit-híd helyreállítása nem egységes műemléki, művészettörténeti koncepció alapján zajlott, hanem inkább „a rendelkezésre álló formai tárházból való, esetleges ’csemegézés’ jellegét öltötte.
Zöldi úgy véli: az öncélú formálás, a pazarló anyaghasználat - egy ma már nem ipari méretekben rendelkezésre álló technológiával együtt - mindenképpen jelentős árdrágító tényező volt. „Ilyen például a középső oszlopsor feleslegesen, dagályosan megnövelt lábazata, amely jó fél métert elvesz a híd szélességéből. Ez a kerékpárút és a járda szűkösségének fényében különösen érthetetlen” – hangsúlyozta Zöldi.
A Margit-híd Schulek Frigyes eredeti tervein
hvg.hu
Még a színe se az eredeti
Magyarországon valamennyi egyedileg védett műemlék felújítása a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozik. A hivatal kizárólag az eredeti helyreállítást ismeri el hitelesnek, amelyet ugyanakkor részelemeiben felülírhatnak egyéb – forgalombiztonsági, tűzvédelmi, technológiai, stb. – szempontok. Bár ezek konkrét elbírálása a KÖH joga és kötelessége, a műemlékvédelem csak arról az elemről mondhat szakvéleményt, amit az építész-tervező a hivatalnak beterjeszt.
Tudomásunk szerint a Margit híd esetében a műemlékvédelem mindössze két esetben írta felül a generáltervező szándékát. Az egyik a híd eredeti színének megváltoztatása - tengerészkékről sárgára -, a másik a híd déli oldalának könnyűszerkezetes acélkonzollal való kiszélesítése volt.
A háború előtt a Margit híd tengerészkék színű volt, így a műemléki ökölszabály szerint azt eredeti állapotára, kékre kellett volna festeni. Azonban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai javaslatára mégis sárga színű lett a híd, hiszen „a ma élő emberek emlékeiben a Margit híd homoksárga színével jelenik meg”.
Wild László nem bánja, hogy sárga lett, mivel „a kék szín fakóvá, komorrá tette volna a hidat”. A KÖH korábban azt mondta: a híd felújítása megfelel a nemzetközi műemléki trendeknek.
Update: a Fővárosnak a gagyi mészkő héjazat is jó volt
Ilyen volt 1901-ben a Margit-híd
Divald Károly
Wild László szerint azért éppen az 1937-es állapothoz nyúltak vissza, mert először akkor szélesítették ki a hidat, s mert akkor is mindent az eredeti állapotra építettek vissza – kivéve a középpillér két obeliszkjét és két mederpillér teraszait a kis padokkal.
"Egy műemléki felújításnál egyedül a hitelesség és az összkép számít. Úgy vélem, ezek a vállalások - a lehetőségekhez képest - teljesültek a Margit hídnál. Ha én nem vagyok, és nem küzdök, még ennél is alacsonyabb műszaki és esztétikai tartalommal valósul meg a műemlék-felújítás” – hangsúlyozta Wild.
A felújított HÉV megállóban, és a kerékpáros alagútban Zsolnay-csempe van
Túry Gergely
A kerékpáros alagútban található Zsolnay-csempére azért esett a választása, "mert ez egy gyönyörű, könnyen tisztán tartható, nem kortárs anyag, amely bármikor pótolható” - mondta Wild László. A színe pedig azért lett zöld-fehér, mert a szakember nem akart barnát és sárgát, mint a kisföldalattiban. Bár a Zsolnay-csempe négyzetmétere információink szerint 40 ezer forint, Wild elismerte: ez nem volt szempont a műemléki tervezésnél.
Wild szerint nem tőle származik a vámházak nélküli vámházalapok visszaépítése, és azt sem tudja megmondani, hogy ez kinek az ötlete volt. Azt viszont határozottan cáfolta, hogy az építmény helyet venne el a járdából, sőt az inkább kibővítette a területet. A vámházakat ráadásul bármikor vissza lehet majd építeni, mint ahogy az eredetileg is szerepel a tervekben.
Kérdésünkre, hogy a felújítás végeredménye szerinte megfelel-e a 21. századi műemlékvédelem követelményeinek, Wild azt válaszolta: őt nem érdekli a 21. század szempontja, csak a szépség.
A megvilágításban legalább visszaköszön a Margit-híd eredeti, tengerészkék színe
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Amilyen az ország, olyan a hídja
Egyelőre nem tudni, hogy tételesen mennyibe került a felújítás, és miért lett ilyen drága a híd. Az Index.hu első fokon elbukta az MH Konzorcium tételes elszámoltatásáról szóló pert, így marad a találgatás. Egy forrásunk 3-4 milliárdra becsülte a híd műemléki helyreállításának költségét. Más forrásunk nettó 10 milliárdot mondott, míg egy harmadik forrásunk 5 milliárdot.
Egy biztos: a műemléki felújításban bizonyíthatóan nincs benne a kerékpár alagút a Zsolnay csempékkel, valamint a pillérek szobrainak restaurálása. Utóbbira a közelmúltban írt ki tendert a főváros, ám ez botrányba fulladt, mert a 268 milliós közbeszerzést megtámadta az egyik vesztes, aki egyébként olcsóbb technológiával a feléért is elvállalta volna ugyanazt a munkát.
Névtelenséget kérő forrásaink szerint a műemléki felújítást egyszerre jellemezte pazarlás és értelmetlen spórolás. "Miközben a Főváros kizárólag a határidők miatt aggódott, a kivitelező konzorcium részéről feltűnő közöny kísérte a műemléki felújítást" - mondta egy forrásunk. A hvg.hu cikkét a hídfelújítás anyagi hátteréről, a résztvevő cégek történetéről itt olvashatja.
Az Európai Unió és a Magyar Állam által adott támogatás összege 6 milliárd forint
Túry Gergely
Bármennyibe is került a híd, a vezető tervezőt, a műemléki arculat kialakítóját cikkünk írásának időpontjában még nem fizették ki.
Wild László elmondása szerint, a négy éves munkája - történeti-tudományos, engedélyezési-, és tendertervvel együtt - összesen 26 millió forintba került. "Idén májusig egy fillért sem kaptam, a cégem tönkrement, jelenleg elszámolási vitában állok a generáltervezővel” – mondta.
„Becslésem szerint a tervezési díjam a híd 30 milliárdos bekerülési költségének 1,153 százaléka volt”– közölte Wild, aki hozzátette: ebben az összegben nincs benne a minimum 15 milliónyi többletmunkája.
Erről, a helyreállítás műemléki koncepciójáról, valamint a tételes költségekről szerettük volna megkérdezni az MH Konzorciumot, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, a Budapesti Közlekedési Központot, és a Fővárost, de lapzártánkig egyikük sem válaszolt a megkeresésünkre. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal azt mondta, hogy megválaszolták a kérdéseinket, de a Főváros engedélye nélkül ezt nem küldhetik meg nekünk.
A Közgép Zrt. a felújítást kivitelező MH Konzorcium egyik tagja
Mester Nándor
Ha tetszett a cikkünk, csatlakozzon az IM Facebook oldalához! Kommentelni a lap alján lévő hozzászólás ablakban lehet. Addig is ajánljuk Baki Ádám remek bejegyzését a híd kerékpáros közlekedéséről , itt, illetve az Origo.hu cikkét a konzorcium egyik tagjának (Közgép) offshore hátteréről és fideszes kötődéseiről, itt.
Következő cikkünkben a híd kerékpáros közlekedésével foglalkozunk.
