A Margit-híd átadása: mutáns műemlék a Duna felett

„Ha belegondolunk abba, hogy milyen hatalmas ez a híd, és hogy milyen sok acél és kő van benne, szerintem a 30...

  • ingatlanmenedzser.hu ingatlanmenedzser.hu
A Margit-híd átadása: mutáns műemlék a Duna felett
Öntöttvas kerékpáros korlát
Túry Gergely

„Ha belegondolunk abba, hogy milyen hatalmas ez a híd, és hogy milyen sok acél és kő van benne, szerintem a 30 milliárd nem irreális összeg. Én kezdetben 60 milliárdra becsültem a költségeket” – mondta  lapunknak Wild László, a Metróber Tervező és Tanácsadó Kft. építész ügyvezetője.

Bár a híd még mindig nincs készen, a Főváros december 20-án - másfél éves csúszással - ünnepélyesen átadja az új Margit hidat Budapest népének. A hivatalos véghatáridő - az elhúzódó munkák miatt - 2012. június 15-én lesz.

Wild a fenti 60 milliárdba beleszámította azokat a munkákat is, amelyeket menet közben a Főváros – pénzhiányra hivatkozva – kihúzott a költségvetésből. Ezek a következők voltak: a kapcsolódó parkok és három gyalogos aluljáró rendbetétele, a mederpillérek észak felé történő bővítése, a hat vámház megépítése. Wild szerint ezek a munkák szakmailag szükségesek lettek volna a híd teljes körű felújításához.

Tarlós István 2011. december 20-án adta át ünnepélyesen a hídat
Hernádi Levente

Soha nem volt ilyen a híd

A Margit híd felújítása alapvetően a híd 1937-es állapota alapján történt, ám bizonyos elemek korábbi, mások későbbi állapotot tükröznek. Zöldi Péter építész szerint, a Margit-híd helyreállítása nem egységes műemléki, művészettörténeti koncepció alapján zajlott, hanem inkább „a rendelkezésre álló formai tárházból való, esetleges ’csemegézés’ jellegét öltötte.

Zöldi úgy véli: az öncélú formálás, a pazarló anyaghasználat - egy ma már nem ipari méretekben rendelkezésre álló technológiával együtt - mindenképpen jelentős árdrágító tényező volt. „Ilyen például a középső oszlopsor feleslegesen, dagályosan megnövelt lábazata, amely jó fél métert elvesz a híd szélességéből. Ez a kerékpárút és a járda szűkösségének fényében különösen érthetetlen” – hangsúlyozta Zöldi.

A Margit-híd Schulek Frigyes eredeti tervein
hvg.hu


Még a színe se az eredeti

Magyarországon valamennyi egyedileg védett műemlék felújítása a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozik. A hivatal kizárólag az eredeti helyreállítást ismeri el hitelesnek, amelyet ugyanakkor részelemeiben felülírhatnak egyéb – forgalombiztonsági, tűzvédelmi, technológiai, stb. – szempontok. Bár ezek konkrét elbírálása a KÖH joga és kötelessége, a műemlékvédelem csak arról az elemről mondhat szakvéleményt, amit az építész-tervező a hivatalnak beterjeszt.

Tudomásunk szerint a Margit híd esetében a műemlékvédelem mindössze két esetben írta felül a generáltervező szándékát. Az egyik a híd eredeti színének megváltoztatása - tengerészkékről sárgára -, a másik a híd déli oldalának könnyűszerkezetes acélkonzollal való kiszélesítése volt.

A háború előtt a Margit híd tengerészkék színű volt, így a műemléki ökölszabály szerint azt eredeti állapotára, kékre kellett volna festeni. Azonban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai javaslatára mégis sárga színű lett a híd, hiszen „a ma élő emberek emlékeiben a Margit híd homoksárga színével jelenik meg”.

Wild László nem bánja, hogy sárga lett, mivel „a kék szín fakóvá, komorrá tette volna a hidat”. A KÖH korábban azt mondta: a híd felújítása megfelel a nemzetközi műemléki trendeknek.

Update: a Fővárosnak a gagyi mészkő héjazat is jó volt

 

Ilyen volt 1901-ben a Margit-híd
Divald Károly
Zsolnay Forever

Wild László szerint azért éppen az 1937-es állapothoz nyúltak vissza, mert először akkor szélesítették ki a hidat, s mert akkor is mindent az eredeti állapotra építettek vissza – kivéve a középpillér két obeliszkjét és két mederpillér teraszait a kis padokkal.

"Egy műemléki felújításnál egyedül a hitelesség és az összkép számít. Úgy vélem, ezek a vállalások - a lehetőségekhez képest - teljesültek a Margit hídnál. Ha én nem vagyok, és nem küzdök, még ennél is alacsonyabb műszaki és esztétikai tartalommal valósul meg a műemlék-felújítás” – hangsúlyozta Wild.

A felújított HÉV megállóban, és a kerékpáros alagútban Zsolnay-csempe van
Túry Gergely

A kerékpáros alagútban található Zsolnay-csempére azért esett a választása, "mert ez egy gyönyörű, könnyen tisztán tartható, nem kortárs anyag, amely bármikor pótolható” - mondta Wild László. A színe pedig azért lett zöld-fehér, mert a szakember nem akart barnát és sárgát, mint a kisföldalattiban. Bár a Zsolnay-csempe négyzetmétere információink szerint 40 ezer forint, Wild elismerte: ez nem volt szempont a műemléki tervezésnél.

Wild szerint nem tőle származik a vámházak nélküli vámházalapok visszaépítése, és azt sem tudja megmondani, hogy ez kinek az ötlete volt. Azt viszont határozottan cáfolta, hogy az építmény helyet venne el a járdából, sőt az inkább kibővítette a területet. A vámházakat ráadásul bármikor vissza lehet majd építeni, mint ahogy az eredetileg is szerepel a tervekben.

Kérdésünkre, hogy a felújítás végeredménye szerinte megfelel-e a 21. századi műemlékvédelem követelményeinek, Wild azt válaszolta: őt nem érdekli a 21. század szempontja, csak a szépség.

A megvilágításban legalább visszaköszön a Margit-híd eredeti, tengerészkék színe
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Amilyen az ország, olyan a hídja

Egyelőre nem tudni, hogy tételesen mennyibe került a felújítás, és miért lett ilyen drága a híd. Az Index.hu első fokon elbukta az MH Konzorcium tételes elszámoltatásáról szóló pert, így marad a találgatás. Egy forrásunk 3-4 milliárdra becsülte a híd műemléki helyreállításának költségét. Más forrásunk nettó 10 milliárdot mondott, míg egy harmadik forrásunk 5 milliárdot.

Egy biztos: a műemléki felújításban bizonyíthatóan nincs benne a kerékpár alagút a Zsolnay csempékkel, valamint a pillérek szobrainak restaurálása. Utóbbira a közelmúltban írt ki tendert a főváros, ám ez botrányba fulladt, mert a 268 milliós közbeszerzést megtámadta az egyik vesztes, aki egyébként olcsóbb technológiával a feléért is elvállalta volna ugyanazt a munkát.

Névtelenséget kérő forrásaink szerint a műemléki felújítást egyszerre jellemezte pazarlás és értelmetlen spórolás. "Miközben a Főváros kizárólag a határidők miatt aggódott, a kivitelező konzorcium részéről feltűnő közöny kísérte a műemléki felújítást" - mondta egy forrásunk. A hvg.hu cikkét a hídfelújítás anyagi hátteréről, a résztvevő cégek történetéről itt olvashatja.

Az Európai Unió és a Magyar Állam által adott támogatás összege 6 milliárd forint
Túry Gergely

Bármennyibe is került a híd, a vezető tervezőt, a műemléki arculat kialakítóját cikkünk írásának időpontjában még nem fizették ki.

Wild László elmondása szerint, a négy éves munkája - történeti-tudományos, engedélyezési-, és tendertervvel együtt - összesen 26 millió forintba került. "Idén májusig egy fillért sem kaptam, a cégem tönkrement, jelenleg elszámolási vitában állok a generáltervezővel” – mondta.

„Becslésem szerint a tervezési díjam a híd 30 milliárdos bekerülési költségének 1,153 százaléka volt”– közölte Wild, aki hozzátette: ebben az összegben nincs benne a minimum 15 milliónyi többletmunkája.

Erről, a helyreállítás műemléki koncepciójáról, valamint a tételes költségekről szerettük volna megkérdezni az MH Konzorciumot, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, a Budapesti Közlekedési Központot, és a Fővárost, de lapzártánkig egyikük sem válaszolt a megkeresésünkre. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal azt mondta, hogy megválaszolták a kérdéseinket, de a Főváros engedélye nélkül ezt nem küldhetik meg nekünk.

A Közgép Zrt. a felújítást kivitelező MH Konzorcium egyik tagja
Mester Nándor

Ha tetszett a cikkünk, csatlakozzon az IM Facebook oldalához! Kommentelni a lap alján lévő hozzászólás ablakban lehet. Addig is ajánljuk Baki Ádám remek bejegyzését a híd kerékpáros közlekedéséről , itt, illetve az Origo.hu cikkét a konzorcium egyik tagjának (Közgép) offshore hátteréről és fideszes kötődéseiről, itt.

Következő cikkünkben a híd kerékpáros közlekedésével foglalkozunk.


Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

A végtelen lehetőségek iparága

Az űrgazdaság egyre szélesebb lehetőségeket kínál már a kisebb cégek számára is. Pályázati források is rendszeresen elérhetők a vállalkozások számára.

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.