Beszippant és széttép? Ezt érdemes tudnia a tornádókról
A legtöbbek számára csak a hollywoodi filmekből ismert tornádók leggyengébbike is kéményeket dönt le, míg a legnagyobb egy egész várost teljesen letarolhat.
Mi a tornádó?
A tornádó erős forgószél, egy viharfelhőből kiinduló, földfelszínnel érintkező örvénylő légoszlop. A meghatározás minden eleme fontos, sokan ugyanis azt is tornádónak vélik, ami nem az: ha a tölcsér nem érintkezik a földfelszínnel, akkor tubáról beszélünk. Érdekesség, hogy a tornádónak általában, de nem mindig része a látható tölcsér.
Hogyan alakul ki?
A tornádók születése bonyolult folyamat, a meteorológusok sem egészen értik. A tudomány jelenlegi állása szerint például intenzív napsütés hatására kialakuló, megfelelő mértékű légköri felhajtóerő, domborzati helyzet vagy hidegfront miatt fellépő összeáramlás, és a szélirány magasságtól függő változása szükséges a kialakuláshoz.
Meddig tart?
Egy másfélórás hollywoodi filmet semmiképp nem tesz ki egyetlen tornádó. A legtöbb pár percig létezik, ez lehet 2-3, illetve 10 perc is.
Minden tornádó veszélyes?
Akit/amit elér, annak valamennyire mindenképpen igen. A tornádók osztályozását a (korrigált) Fujita skála alapján végzik. Ennek leggyengébb, EF0 osztályzata is 104-137 km/h-s szélsebességet jelent, amiből máris egyértelmű, hogy veszélyes azokra a tárgyakra és élőlényekre, amik útjába kerülnek. Az ennél lassabb, hasonló jelenség szimpla forgószél.
Milyen pusztításra képes?
Az EF0 besorolású tornádó még “csak” a tetőben okoz kárt és faágakat tör le, az EF1-nél már a nyílászárók is betörnek. A Fujita skála szerint azonban mindez még gyenge forgószélnek számít. Az EF2 és EF3 besorolás már erős tornádóra utal: előbbinél már a teljes tetőt letépheti, a járműveket pedig felkaphatja a szél, utóbbinál pedig nem csak a tetőket, hanem egész emeleteket téphet le a házakról. Az EF4 erejű tornádó már a régi és a korrigált Fujita skálán is erősnek, pusztítónak számít: a földfelszín felé kár menekülni előlük, a 322 km/h-nál gyorsabb szélsebességre utaló EF5 pedig katasztrófával felérő károkat okoz.
A nagyobb tornádó veszélyesebb?
Nem feltétlenül, de tény, hogy a szélesebb tölcsér a megfigyelések szerint általában (de nem mindig) nagyobb szélsebességet, így komolyabb károkat jelent. Ezzel együtt a meteorológusok szerint a tornádó formája és kiterjedése önmagában semmit nem mond el az erejéről.
Mi történik, ha két tornádó találkozik?
Az erősebb elnyeli a gyengébbet, és zavartalanul halad tovább. Ez a jelenség nagyon ritka.
Milyen gyakran fordul elő?
A pusztító forgószelek legtöbbikét az Egyesült Államokban figyelik meg, évente nagyjából 1000 darabot. A második helyezett Kanadában már csak évi 100 körüli a tornádók száma. Időnként Európában és Ázsiában is feltűnik a meteorológai jelenség, Magyarországon évente 2-3 tucat tornádó alakul ki.
