A női és férfi SM-betegek agyának alapvető eltérése megmagyarázhatja, miért szenved több nő a betegségtől, mint ahány férfi – olvasható a tanulmányban. Most négyszer annyi nőnél diagnosztizálják a kórt, mint ahány férfinél.

A  szklerózis multiplex az agy és a gerincvelő idegsejtjeit támadja meg, károsítja az izomműködést, az egyensúlyt és a látást. A betegség Nagy-Britanniában körülbelül 100 ezer embert sújt. Magyarországon az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet adatai szerint 100 ezer lakosból 60-80-at érint. Noha a betegség korai szakaszában adott kezelések segíthetnek, gyógymód egyelőre nem létezik.

A kutatók a betegség úgynevezett elapszáló-remittáló változatát (relapsing remitting RRMS) vizsgálták meg. Az összes SM-beteg körülbelül 85 százalékánál ezt a típust állapítják meg. Náluk a tünetek rohamszerű megjelenése, majd részleges vagy teljes eltűnése tapasztalható.

A kutatásban egészséges, SM-es és az S1PR1 fehérje génje nélküli egerek vérereit és agyát vizsgálták meg, illetve elemezték 20, a kór következtében elhunyt beteg agyszövetét is.

Az SM által károsított agyterületeken az S1PR2 fehérje nagy koncentrációját találták mind az egereknél, mind az embereknél. Az említett fehérjét kódoló gén működése összefüggést mutatott azzal, hogy mennyire súlyos a kór lefolyása az állatoknál – állapították meg a tanulmány szerzői.

A kutatók szerint ez a fehérje valószínűleg gyengíti a vér és az agy közötti korlátot, melynek az a dolga, hogy az ártalmas anyagokat távol tartsa az idegrendszertől. Ha ez a korlát átjárhatóbb, akkor beengedheti az SM-et okozó sejteket az agyba és a gerincvelőbe.

A betegség és az S1PR2 molekula közötti kapcsolat teljesen új, korábban senki sem fedezte még fel - mondta Robyn Klein, a kutatás egyik résztvevője. Nem tudni, miért volt az SM-ben szenvedő nőknél magasabb az említett fehérje szintje - tette hozzá.

A felfedezés kulcsfontosságú lehet az új gyógymódok kidolgozásában – vélte Emma Gray, a brit Szklerózis Multiplex Társaság orvosa.