A telemedicina szóról többeknek Gyurcsok József juthat eszébe, amint éppen arra bíztat minket, hogy ha még fájdalmat érzünk, akkor üljünk közelebb a tévéhez és koncentráljunk jobban, mert ő bizony küldi a gyógyító energiákat, csak mi rontunk el valamit. Szerencsére a telemedicina kifejezés ennél sokkal inkább tudományos alapokon nyugvó, a gyógyítást valóban segítő módszert jelent: a telekommunikációs és informatikai technológiák egészségügyi alkalmazását.

Észak-Európában például a lakott területek közötti nagy távolságok miatt hívják segítségül, több órányi utazást spórolva, de ott is jól alkalmazható, ahol az orvos-beteg kapcsolatokra fordított időt és általában a gyógyításra szánt erőforrásokat kívánják racionálisabban kezelni. Ilyen értelemben tehát a magyarországi telemedicina fejlesztése igencsak fontos. 2050-re ugyanis az aktív és inaktív népesség aránya várhatóan kettő az egyhez alakul majd, amely, ha a jelenlegi orvoshiány megmarad, egyre nagyobb terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre.

Itt mindjárt érdemes leszögezni, hogy az orvosok és a kutatók is elismerik: a telemedicina nem helyettesíti a gyógyítást és az orvos-beteg találkozások jókora részét. De vannak olyan területek és helyzetek, amikor ezekre a találkozásokra semmi szükség nincsen: a bőrgyógyászatban például a leletek 70-75 százalékánál a szakorvos kép alapján meg tudja mondani, hogy van-e teendő az adott elváltozással, esetleg elváltozásról van-e szó egyáltalán, vagy sem. A lelet pedig ebben az esetben akár egy a páciens által otthon készített fotó is lehet.

Erről is szó volt a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) legutóbb rendezett konferencián, amit az intézmény és partnerei által 28 hónapon át, közel 900 millió forintos költségvetéssel végigvitt k+f projekt apropóján tartottak a dél-alföldi városban.

Mindenki fél tőle

A magyarországi telemedicina-helyzetképet felmérve az látszik, hogy nálunk egyelőre éppen az orvosi rendelőkben legtöbb időt töltő idősebb korosztály fogékony legkevésbé a témára – mondta a hvg.hu-nak Vilmányi Rita, az SZTE-n zajló projekt vezetője, hozzátéve, hogy a területen működő kutatók egyöntetű véleménye szerint ez inkább generációs kérdés, ami az idő előrehaladtával változni fog.

A szakember szerint azonban más problémák is vannak a területen: bár eszközök terén viszonylag jól állunk, a szoftveres fejlesztésekről ez már nem mondható el. Ami viszont a módszer gyors elterjedését gátolja, az az orvosok relatív bizalmatlansága a rendelkezésre álló technológiával szemben. Pedig a telemedicina segítségével - amellett, hogy idő és pénz spórolható, illetve az adatok alapján sokkal gyorsabban lehet beavatkozni - az orvosokon lévő nyomás is csökkenthető, hiszen a páciensek csak akkor keresik fel őket, ha az otthon mért adatok állapotváltozást mutatnak.

Ilyen értelemben tehát egyetértés van az orvosok és betegek között: félnek attól, amit nem ismernek. Pedig a mai betegek egyre többet várnak el az egészségügyi szolgáltatórendszertől, igényük van arra, hogy az orvosok kövessék állapotuk változását – miközben a betegekre fordítható idő folyamatosan csökken, az ellátás költsége pedig egyre magasabb. A témával foglalkozó szakemberek szerint az ismeretlentől való félelem mindkét oldalról természetes, feloldásának logikus módja pedig nem elsősorban a páciensek, mint az ő egészségügyi döntéseiket befolyásoló orvosok intenzív tájékoztatása lehet.

Tényleg életet menthet a mobil?

A különböző mobil- és internetes technológiákon alapuló eszközök, valamint a hozzájuk tartozó alkalmazások az orvosok egymás közötti adatcseréjét, valamint a diagnosztikai és terápiás betegellátást is segítik. A rendelkezésre álló kütyüket nézve Magyarországon egyelőre jellemzően a stroke-betegek rehabilitációjára, a hirtelen csecsemőhalált megakadályozandó magzati szívhang figyelésére, a Parkinson-kór korai észlelésére és a női meddőség kezelésére jöhetnek szóba eszközök. A technológiákat bemutató szegedi konferencián összegyűjtöttük a legmodernebb és legfontosabb tudnivalókat.

Magzati szívműködés monitorozása otthon

A magzati szívműködést az erre a célra kifejlesztett sztetoszkópba helyezett mikrofon segítségével bárki otthon is elvégezheti. Ráadásul a kapott jelből egy szoftver kiszámítja a pulzust is, hiszen az anya hasán rögzített hang az ő és magzata szívhangját is tartalmazza, amit a program könnyedén szétválaszt. Az így kapott értékek tárolhatók, elemezhetők, ezek alapján azonnal észlehető a rendellenesség, így a beavatkozás is gyorsabb lehet.

A hirtelen csecsemőhalál megelőzése

Bár az orvosok még mindig nem tudják pontosan, hogy mi okozza a hirtelen csecsemőhalált, az újszülöttek légzésének és szívverésének monitorozása ugyancsak megoldható otthon, az erre kifejlesztett okoseszközzel. A hagyományos légzésfigyelők működési elvén alapszik, annyi különbséggel, hogy a szenzorok a szívmozgást is érzékelik, és a rendszer képes a grafikonokon ábrázolni az értékeket.

Gyermekkori vérnyomásproblémák

Az vitán felül áll, hogy a mozgásszegény életmód már nemcsak az idősebb korosztályokra jellemző, hanem gyermekekre is. Nem ritka, hogy már 4-6 éves korban (!) vérnyomásproblémák jelennek meg. A telemedicina ezen a területen is hatékony lehet: a kutatók olyan szoftvert fejlesztettek, ami testsúly, testmagasság, vérnyomásértékek, nemre és korra való tekintettel képes előszűrést végezni a gyerekeknél, illetve folyamatosan monitorozza a vérnyomásváltozást, így jósolva meg a későbbi súlyos vérnyomásproblémákra való esetleges hajlamot.

Nőgyógyászati meddőség elkerülése

Magyarországon nők tízezreit érintő probléma a meddőség. A gond legtöbbször kezelhető, de elengedhetetlenek hozzá a gyakori és a kórházba járás miatt megterhelő mérések. A telemedicina megoldása erre egy elektronikus adatgyűjtő eszköz, ami méri az ébredés utáni szájüregi hőmérsékletet, hiszen az tüszőéréskor megemelkedik, míg menstruációkor lecsökken. Így az eszköz a hőmérséklet-változásból képes következtetni a tüszőérés optimális idejére, tehát jelzi, mikor válik megtermékenyülésre alkalmassá a petesejt.

Parkinson: kezeket a mobil fölé

A kutatók szerint nincs messze az idő, amikor a háziorvos egy mobileszköz segítségével néhány perc alatt megmondja, hogy kézremegésünk csupán a kimerültség, vagy valamilyen neurológiai betegség tünete. Jelenleg az ilyen betegségek megkülönböztetése csak a mozgászavar több paraméterének részletes elemzése után lehetséges. A kutatók szerint azonban központi szerverre kötött optikai és elektromágneses rendszerek segítségével meghatározhatóvá válnak egyes kézremegés típusok, mint például a Parkinson-kóré, amely így korai stádiumban is felismerhető lesz. Szóval, kezeket a mobil fölé.

Stroke-os betegek kezelése

Magyarországon közel 40 ezer stroke-os beteget regisztrálnak évente, és számuk időről-időre emelkedik. A storke-ot elszenvedők közel fele szenved féloldali bénulás, ezért kezelésük csak napi rendszerességű rehabilitációs tornával lehet hatékony. Ezt teszi kényelmesebbé egy olyan eszköz és a hozzá tartozó alkalmazás, ami a betegek otthonában is regisztrálja a korábban bénult végtagok esetleges mozgását.

Mobilon a pacemakerem adatai

A szívritmus-szabályzó implantátumok mintegy 90 százaléka alkalmas távmonitorozásra, így rengeteg utazás és vizsgálat megspórolható, ami egy szívműtött esetében egyáltalán nem elhanyagolható szempont. Ráadásul az eszköz és az orvos között online kapcsolat teremthető, így a szakember a lehető leggyorsabban reagálhat a felmerülő problémákra. A Szegedi Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológia Központjában ötven főt már be is vontak a távmonitorozási rendszerbe, és a rendszer már több esetben is praktikusnak bizonyult.

A szívritmusom én vagyok

Lehetőség van már különböző kardiológiai jelek telemedicinás mérésére is. Az erre kifejlesztett eszközt fotopletizmográfnak hívják, lényege, hogy a vérnyomást és a pulzust egyszerre monitorozza, úgy, hogy az ujjat LED-del világítja meg, a visszavert fény intenzitásából méri a szívverést és a vérnyomást, az eszközre kötött alkalmazás pedig könnyedén kiszámolja a pulzust.

Teledermatológia – szelfit kap a bőrgyógyász

„Szia, köszönöm, hogy időt szakítasz kérdésemre. A foltnál kicsit viszket a bőröm, kell-e ezzel orvoshoz mennem? Csatolva egy kép az anyajegy melletti elváltozásról” – idézte a beteg-orvos szelfiküldés egy tipikus párpeszédét prof. dr. Kemény Lajos, a szegedi Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika intézetvezető főorvosa, aki elmondta: Dániában működik olyan telemedicinás központ, ahová olyan területekről küldenek be bőrelváltozásokról készült képeket, ahol közel és távol sincs bőrgyógyász.

Kemény szerint az esetek 70 százalékában teledermatológiai képanalízissel korrekt diagnózist lehet adni, ezzel együtt a teledermatológiát csak segítségképpen érdemes használni, teljes felelősségvállalással nem. A professzor azt is mondta, hogy a háziorvosok az esetek 74 százalékát tudják, tudnák ellátni teledermatológia segítségével.

„A probléma az, hogy a rendszer nem működik, mert Magyarországon a bőrgyógyászat nem beutalóköteles, így a beteg könnyedén eljut a szakorvoshoz. Az pedig, hogy a háziorvos teli váróterem ellenére elkezdjen fotózgatni és képeket feltölteni, elképzelhetetlen. Egyszerűbb beutalót írni” – vázolta a jelenlegi rendszert prof. dr. Kemény Lajos.

Időt, energiát és pénzt spórol, mégsem költ rá eleget az állam

Gondolnánk, hogy ha ilyen jó dolog a telemedicina, akkor az Országos Egészségpénztáron (OEP) keresztül a mindenkori egészségügyi kormányzatok milliárdokat költenek rá. Sajnos azonban nem ez a helyzet, az OEP ugyanis nem finanszírozza a telemedicinához köthető szolgáltatásokat, így pedig a rossz anyagi körülmények között lévő intézmények nem engedhetik meg maguknak a technológiaigényes módszerek bevezetését. És mivel a magyar egészségügy jelenlegi finanszírozási rendszere nem feltétlenül sarkalja a költségmegtakarításra az ágazat szereplőit, talán inkább az időfaktor, az orvosok leterheltségének potenciális csökkentése teheti vonzóvá a kifejlesztett eszközök használatát.

Az állam csupán pályázatokon keresztül finanszírozta eddig a telemedicinás kutatásokat, viszont a téma szereplői bíznak a piaci szektorban. „Van egy cégkör, akiknek nagyon fontos, hogy a telemedicina alkalmazás szintjén, a mindennapi életünkben újabb és újabb megoldásokat szüljön. Ők áldozhatnak annyi pénzt rá, hogy közös kutatásokat és fejlesztéseket végezhessünk” – mondta Vilmányi Rita, aki szerint a jelenlegi pályázati rendszerben még legalább egy évig nem jutnak majd forrásokhoz. Hozzátette: egy idő után egyébként is az lenne a cél, hogy ne csak pályázati forrásuk legyen a fejlesztéseknek, hanem az ipari partner legyen a tényleges finanszírozó, mint a nanotechnológia, az anyagkutatások vagy az élelmiszeripar területén.

Jó, jó, de mi lesz az adataimmal?

Adatkommunikációról lévén szó, a telemedicina alkalmazott módszerei felvetik az egészségügyi adatok védelmének problémáit is. Hiszen, ha csak az imént felsorolt problémákról beszélünk, egészségügyi adataink egy sor olyan betegség jelölői lehetnek, amiről szeretnénk, ha minél kevesebben tudnának. És ez nem paranoia: ki szeretné például, hogy azért ne kapjon meg egy állást, mert egyesek előítéletesek vagy tájékozatlanok egy-egy betegséggel kapcsolatban?

Erre hívja fel a figyelmet az egészségügyi adatvédelemmel foglalkozó dr. Alexin Zoltán, az SZTE Szoftverfejlesztés Tanszékének oktatója. „Telemedicinában az a kérdés, hogy a különböző mobileszközökön összegyűjtött egészségügyi adatok milyen útvonalakon jutnak el felhasználókhoz. A cél persze mindig az, hogy orvosokhoz jusson el az adat, de illetékteleneknél is landolhat.”

Az informatikai szakember szerint nem csak az adatfolyammal, hanem az információ tárolásával is gond lehet. „A magyar egészségügy nem igazán foglalkozik az érintettek adatvédelmi kérdéseivel. Kötelező adatközlés van, de a betegek nem kapnak tájékoztatást arról, hogy mi történik az adataikkal” – tette hozzá. De persze már az is kérdés, hogy a páciensekben mennyire tudatosul, hogy adatokat közölnek magukról, és bennük vagy az egészségügyi hatóságokban, esetleg a törvényhozóban merül-e fel hamarabb, hogy egyre sürgetőbb lenne a szabályozás megújítása.