szerző:
MTI

Székesfehérváron a Szent Istvőán bazilika előtti téren Géza nagyfejedelem sírja és palotája után kutatnak a régészek.

Régészeti feltárásba kezdett a Szent István Király Múzeum Székesfehérváron, a Szent István bazilika előtti téren, ahol a szakemberek Géza nagyfejedelem temetkezési helyének és egykori palotájának maradványait feltételezik.

Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester a témában tartott csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: a bazilika felújítása révén nyílt lehetőség a feltárásra, amelyhez a forrásokat a város biztosítja. Megjegyezte: amennyiben bemutatásra érdemes maradványokat találnak, akkor azokat mindenképpen a helyszínen kívánják a nagyközönség elé tárni. Reményét fejezte ki, hogy hasonló kincsekre lelnek a régészek, mint Pécsen, az ókeresztény sírkamrák esetében.

Kérdésre a városvezető elmondta: a tavaly elindított Árpád-ház Program minden, a korszakhoz tartozó székesfehérvári helyszín feltárását és bemutatását támogatja. Hozzátette: amennyiben a feltételezésekből valóság lesz, akkor a program segítségével, állami vagy uniós források bevonásával bemutatóhelyet létesítenek az Árpád-kor újabb helyi bizonyítékainak.

Kulcsár Mihály, a múzeum régész-igazgatóhelyettese felidézte, hogy a területet Kralovánszky Alán 1971-ben részben feltárta, és akkor egy templom maradványait fedezte fel, amelyeket a történeti-régészeti kutatás a Jan Dlugoss lengyel krónikás által lejegyzett középkori hagyomány alapján Géza nagyfejedelem temetkezési helyével azonosított. Mint mondta, a templom a 10. századi hasonló jellegű építményeket figyelembe véve a fejedelmi - majd Szent István koronázása után királyi - palota tartozéka lehetett, az erre utaló csatlakozó falmaradványok töredékes részletei is előkerültek korábban.

Az igazgatóhelyettes a feltárás céljának nevezte az 1971-ben részben feltárt és a kor műszaki színvonalán dokumentált építészeti maradványok hitelesítését, teljességre törekvő feltárását és dokumentálását a mai modern eljárások és technikai eszközök bevonásával, valamint a kronológiai és építészeti kérdések tisztázását.

Kulcsár Mihály kiemelte: Székesfehérvár fontos nemzetközi utak csomópontjában, a Sárvíz kiterjedt mocsárvilágának közepéből kiemelkedő természetes szigeteken alakult ki és a 10. század második felében fejedelmi központ volt. A középkori településeken általánosan megfigyelhető volt, hogy a legfontosabb egyházi épület a környéket uraló legmagasabb ponton, a legelőkelőbb helyen épült fel - tette hozzá.

Rámutatott, hogy Székesfehérvár esetében a Szűz Mária prépostsági templomnak kellene azon a ponton lennie, azonban a királyi koronázó és temetkező bazilikát attól a helytől távolabb építették fel. Szerinte ennek magyarázata, hogy a jelzett magaslatot olyan jelentős objektum foglalta el - valószínűleg a királyi palota és a Géza fejedelem hamvait őrző templom -, amelynek áthelyezése nem volt lehetséges.

Életet mentettek Csepelen a rendőrök

Életet mentettek Csepelen a rendőrök

Pénztárcát lopott a győri vasútállomáson, segítsen a rendőrségnek megtalálni!

Pénztárcát lopott a győri vasútállomáson, segítsen a rendőrségnek megtalálni!

Sokba került az adófizetőknek, hogy ebben az iskolában Wass Albert ne legyen tananyag

Sokba került az adófizetőknek, hogy ebben az iskolában Wass Albert ne legyen tananyag

Milliós hiteleket veszünk fel az iskolakezdés előtt

Milliós hiteleket veszünk fel az iskolakezdés előtt

Új bizonyítékok az orosz hadsereg részvételére az ukrajnai háborúban

Új bizonyítékok az orosz hadsereg részvételére az ukrajnai háborúban

Kihúzták az eheti lottószámokat

Kihúzták az eheti lottószámokat