Egy fiatal szolnoki természetvédelmi és tájgazdálkodási mérnök ötlete volt a denevérlak. Lenner Ádám az odúknak helyet biztosító Széchényi István Gimnázium biológia szakán érettségizett.

Mesterséges denevérodúkra azért van szükség, mert az emberi tevékenység miatt egyre szűkül e különleges emlősök élettere. Az öreg erdők, odúk, háborítatlan búvóhelyek fogyatkozásával a denevérek egyre inkább beszorulnak a lakott területekre, ahol évtizedekig megfelelő búvóhelyet jelentettek nekik a panelházak hézagai, repedései. Az épültek felújítása miatt azonban onnan is kiszorulnak, sőt, az is előfordul, hogy élve befalazzák őket.

Így volt ez a nemrég felújított gimnáziumnál is: a szigetelés miatt az épület réseiben addig meghúzódó denevérek elvesztették nappali pihenőhelyüket.

A denevérházak külső részét figyelemfelkeltő festmények díszítik, de a denevéreket nem fogják zavarni a fa tónusához hasonló színű alkotások.

Lenner Ádám keresi a folytatás lehetőségét, akár a Tisza-parti megyeszékhelyen, akár az ország más területein. A denevérek száma országosan jelentős csökkenést mutat, sok helyről mára teljesen eltűntek ezek az állatok. A szolnoki Széchenyi lakótelepen például az 1980-as években 8-10 ezerre becsülték populációjukat, amely mára megfeleződött – hívta fel a figyelmet.

A most kihelyezett odúkat a denevérek elsősorban nyári szállásként fogják használni, így várhatóan az első egyedek jövő tavasszal veszik birtokba. S mivel a törpedenevérek a megfigyelések szerint egyetlen éjszaka alatt képesek 3500 szúnyogot elkapni, a három mesterséges szállás lakói havonta akár 40 millió szúnyogot, illetve más, hasonló méretű rovart is elfogyaszthatnak a környéken.