A vakcina még az emberi klinikai tesztek előtt áll, hosszú távú biztonságáról sem tudnak sokat, mégis "izgalmas" fejlesztésnek tartják a kutatók – számolt be róla a The Independent online kiadása. A védőoltás általában úgy fejti ki hatását, hogy immunválaszt vált ki a beoltottnál. A most tesztelt "alternatív vakcina" új megközelítéssel próbálkozik – ismertették eredményeiket a Nature brit tudományos lapban az amerikai Srcipps Kutatóintézet tudósai.

Ők először olyan molekulát alkottak, amely megakadályozza, hogy a HIV-vírus a sejtekhez tapadjon. Ezután a mesterséges molekula genetikai anyagát rhesusmajmok izmaiba injekciózták, hogy stimulálják a molekulák termelődését a vérben. A kísérletek eredménye az lett, hogy a vakcina megvédte a beoltott négy állatot a vírus majmokat megfertőző változatától akkor is, ha utóbbiból igen nagy dózisnak tették ki őket. A vakcina legalább 34 hetes védettséget nyújtott a majmoknak, amelyek a fertőzés semmiféle formáját nem mutatták, bár 16-szor akkora mennyiségű vírust adtak be nekik, mint amennyi elegendő volt a kontrollcsoport állatainak megfertőzéséhez – írták a kutatók, akik egy éven belül el szeretnék kezdeni a klinikai vizsgálatokat.

"Minden eddigi módszernél közelebb jutottunk az univerzális védelemhez, ám akadályok állnak még előttünk. Mindenek előtt az a kérdés, hogy mennyire lenne biztonságos igen sok embernek beadni a vakcinát" – magyarázta Michael Farzan, a kutatás bevezetője.

A HIV-vírus elleni védőoltás kutatása három évtizede folyik, mindeddig kevés sikerrel jártak a tudósok. A HIV-fertőzöttek antiretrovirális gyógyszerek szedése mellett hosszú életet élhetnek, a vakcina kifejlesztését azonban továbbra is fontosnak tekintik a szakértők, mert a betegség gyógyszere drága, és sok fertőzöttnek nehézséget okoz, hogy hosszú időn át naponta szedje.