A szakemberek több mint 300 ezer New Yorkban, New Jerseyben és Connecticutban élő ember orvosi leleteit elemezték tanulmányukban. Az eredmények azt mutatták, hogy a legerősebben szennyezett környéken élő emberek 24 százalékkal nagyobb valószínűséggel mutatták a nyaki verőerek összeszűkülésének jeleit, mint a legalacsonyabban szennyezett régiókban élő társaik.

A kutatók a légköri szálló porra koncentráltak vizsgálatukban. A szálló por azoknak a levegőben eloszlott finomszemcsés szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagoknak a gyűjtőneve, amelyek apró méretüknél fogva mélyen behatolnak a tüdőbe. Egyik legfőbb forrásuk a közlekedés, de a gyár- és fűtőtelepek is jelentős hatással vannak az emberek egészségére.

"Rengeteget foglalkozunk az agyi-érkatasztrófa olyan hagyományos kockázati tényezőivel, mint a magas vérnyomás és koleszterinszint, a diabétesz és a dohányzás – az adataink azonban azt jelzik, hogy a mindennapi légszennyezettség is a szélütés jelentős rizikófaktorai közé tartozhat" – húzta alá közleményében Jeffrey Berger, a New York-i Egyetem Langone Orvosi Központjának munkatársa.

A nyaki verőerek a nyak két oldalán helyezkednek el és az agy vérellátásáért felelnek. Agyi-érkatasztrófa gyakran akkor következik be, amikor a nyaki verőér falán felhalmozódott lerakódás (plakk) leszakad és elzárja az agyban lévő kisebb vérereket.

A szakemberek egyelőre nem tudják biztosan, hogy a légszennyezettség miként járul hozzá a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. Korábbi tanulmányok részben azzal magyarázták az összefüggést, hogy a szennyezettség hatására káros kémiai változásokon megy keresztül a vérben lévő koleszterin, megnő a gyulladások előfordulásának valószínűsége és a vérlemezkék nagyobb valószínűséggel alkotnak rögöket.

A Journal of the American College of Cardiology című folyóirat online kiadásában közölt eredményeket az Amerikai Kardiológiai Kollégium San Diegóban megrendezett szokásos évi tudományos ülésén ismertették.