szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Kétszáz évvel ezelőtt tört ki az indonéz Sumbawa szigetén található Tambora vulkán. Az írott történelem legnagyobb vulkánkitörésének következtében tízezrek haltak meg, emellett hosszú távú éghajlatváltozást is okozott a katasztrófa – mondta Karátson Dávid vulkanológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

A szakember szerint a rétegvulkán sok száz évig szunnyadt azelőtt, hogy 1815. április 5-én, a sötétedés utáni órákban megkezdte több napig tartó tombolását. Az első kitörés robaját még a vulkántól 1200 kilométerre fekvő Batáviában, a mai Jakartában is észlelték. A robbanásokat az ottani brit kormányzó ágyúdörgésnek vélte, még egy hadihajót is kiküldtek a kikötőből a feltételezett kalózok ellen.

A tudósok rekonstrukciói szerint az első kitörés több tucat kilométer magas hamufelhővel és hamu- vagy horzsakőhullással járt, ezek a folyamatok általában nem jelentenek közvetlen veszélyt a környezetre és az emberi életre.

Azt nem tudni, hogy a Tambora esetében okozott-e kárt ez az első kitörés. A nyomokat teljesen eltüntette ugyanis a napokkal később bekövetkezett újabb kitörés, amely már a környék összes települését elpusztította.

Karátson Dávid elmondta: a vulkáni rétegek elemzéséből az derül ki, hogy a következő napokban csupán kisebb vulkáni tevékenység volt észlelhető. Április 10-én este azonban újabb, "kataklizmaszerű" kitörés történt.

A tudósok szerint ekkor több mint negyven kilométer magas hamufelhő szökött fel az égbe, miközben az addig 4300 méter magas vulkánhegy felső része is beszakadt a hatalmas robbanás következtében. A hamufelhő magasságára egyébként nem szemtanúk beszámolóiból lehet következtetni, hanem egyebek mellett abból, hogy milyen távolságban és milyen vastagon szóródott szét a hamuanyag a vulkán körül.

A hatalmas hamufelhő egyes részei nemsokára összeomlottak, izzó gáz- és hamufelhők borították be a környéket.

A vulkáni robbanásossági index nyolcas skáláján hetesre értékelt kitörés súlyos következményekkel járt az időjárásra is: először többnapos sötétség ült a környékre, majd a szokatlanul hideg idő miatt nem érett be idejében a termés, járványok és éhínség tizedelte az ott élőket. Egy év alatt 70 ezer ember halhatott meg az indonéz szigetvilágban a természeti következmények miatt.

Karátson Dávid elmondta, hogy a nagy vulkánkitörések gyakran hosszabb távú éghajlatváltozással járnak, és nem történt ez másképpen a Tambora esetében sem: a Föld átlaghőmérséklete körülbelül fél fokkal csökkent a légkörbe jutó vulkáni anyagok miatt.

"Bármikor előfordulhatnak hasonlóan erőteljes vulkánkitörések" – jegyezte meg Karátson Dávid. Az elmúlt évtizedekben két nagy vulkánkitörés is történt, 1982-ben a mexikói El Chichon, 1991-ben pedig a Fülöp-szigeteki Pinatubo VEI skálán hatos erősségű kitörése említhető egy lapon a Tamboráéval.

A vulkanológus azonban hozzátette: nem feltétlenül a legnagyobb vulkánkitörések azok, amelyek a legtöbb életet követelhetik. Példaként említette az olaszországi Vezúvot, amelynek egy esetleges robbanásos kitörése súlyos következményekkel járhat a közeli Nápoly és környéke lakosságára nézve, még úgy is, ha a mai eszközöknek köszönhetően egy-egy nagyobb kitörést hetekre előre lehet jelezni.

„Tökéletes digitális oktatatást lehet csinálni akár eszköz nélkül is”

„Tökéletes digitális oktatatást lehet csinálni akár eszköz nélkül is”

Vidnyánszkyék érvénytelenítik az SZFE idei első félévét a friss kormányrendeletre hivatkozva

Vidnyánszkyék érvénytelenítik az SZFE idei első félévét a friss kormányrendeletre hivatkozva

Prieger Zsolt: Operettországban a merész farkasból bármikor lehet engedelmes kutya

Prieger Zsolt: Operettországban a merész farkasból bármikor lehet engedelmes kutya