Nem alkotmányellenes a gyógyíthatatlan betegek tekintetében az orvosi ellátás visszautasításának hatályos jogi szabályozása, az Országgyűlésnek pedig nincs törvényalkotási kötelezettsége az eutanáziával kapcsolatban - tartalmazza az Alkotmánybíróság (AB) hétfőn nyilvánosan kihirdetett határozata. A döntésről különbözőképpen vélekednek szakértők, jogvédő szervezetek, politikusok és az egyházak képviselői.

Az Alkotmánybíróság hétfőn Budapesten nyilvánosan kihirdetett határozatában elutasította azt az indítványt, amely szerint az egészségügyről szóló törvény alkotmányellenesen korlátozza a gyógyíthatatlan betegek önrendelkezési jogát azáltal, hogy nem teszi lehetővé számukra életük orvosi segítséggel történő befejezését. A testület arra a következtetésre jutott: az a tény, hogy a törvényalkotó részben korlátozza a gyógyíthatatlan betegek önrendelkezési jogát, az élethez való jog védelme érdekében szükséges, és ez a korlátozás arányosnak minősül a cél elérése érdekében. A határozathoz Holló András, Kukorelli István és Tersztyánszkyné Vasadi Éva alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Bihari Mihály, Erdei Árpád, Holló András és Kukorelli István alkotmánybírók különvéleményt fűztek.
Az eutanáziával kapcsolatos beadványban azt kérték a testülettől, hogy semmisítse meg az egészségügyi törvénynek az önrendelkezési jogot korlátozó, kiüresítő paragrafusait és állapítsa meg a mulasztásos alkotmánysértést azért, mert hiányzik a büntető törvénykönyvből a "méltányossági ölésnek" nevezett tényállás. Takács Albert alkotmányjogász, az ombudsman jelenlegi helyettese és Kmetty Ildikó ügyvéd 1993 novemberében azért fordult az Alkotmánybírósághoz a "kegyes halál" kapcsán, mert egy asszony saját kezével segítette halálba gyógyíthatatlan gyermekét, és emiatt az anyát emberölésért elmarasztalta a bíróság (az anyát végül Göncz Árpád akkori köztársasági elnök 1996-ban kegyelemben részesítette). Az Alkotmánybíróság teljes ülése 2002 májusában kezdte meg az eutanáziával kapcsolatos indítvány tárgyalását, az ügyet Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke magára szignálta.
A beadvány az egészségügyről szóló törvény és a büntető törvénykönyv egyes paragrafusait támadja. Miután 1997-ben új egészségügyi törvény lépett hatályba, a beadvány egyes részei a két jogász szerint idejétmúlttá váltak, ám az új törvényben is akadt több paragrafus, amelyet kifogásoltak, ezért ismét előterjesztették indítványukat. Az indítvány szerint az 1997-es egészségügyi törvény számos részletszabálya korlátozza az önrendelkezéshez való jogot az önkéntes, passzív eutanázia eseteiben, amikor a halálos beteg saját akaratából kéri az életfenntartó kezelés megszüntetését. A törvény ugyanis különféle orvosi vizsgálatokhoz, orvosi bizottságok nyilatkozataihoz köti a beteg önrendelkezési jogának gyakorlását.
Az Alkotmánybíróság mai határozatában kimondta: a gyógyíthatatlan beteg döntése arról, hogy életének a rá váró szenvedésekkel teli hátralévő részét nem akarja végigélni, önrendelkezési jogának része. Magyarországon az egészségügyről szóló, 1997-ben elfogadott törvény már évek óta biztosítja a jogot, hogy a gyógyíthatatlan betegek bizonyos feltételekkel visszautasíthassák az életük fenntartásához szükséges orvosi beavatkozást. A törvény érintetlenül hagyja a belenyugvás szabadságának teljességét azok számára, akik nem kívánják haláluk bekövetkeztét befolyásolni. Lehetővé teszi ugyanakkor a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőknek, hogy életük befejezésének méltóságukkal összeegyeztethető módját válasszák, vagyis nem tiltja a köztudatban elterjedt kifejezés szerinti, úgynevezett önrendelkezéses passzív eutanáziát. A határozat szerint a beteg halálba segítése azonban a gyógyíthatatlan beteg óhajának hiányában éppen a beteg önrendelkezési jogának sérelmét eredményezné. Ez esetben ugyanis helyette az orvos döntené el, hogy a beteg emberi méltósághoz való jogával az élet folytatása vagy befejezése van-e összhangban. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította: ez a lehetőség, melyet sokan nem önrendelkezéses aktív eutanáziaként jelölnek, nem vezethető le a beteg emberi méltóságának részét képező önrendelkezési jogból.
Csehák Judit szerint az 1997-es egészségügyi törvény teljes egészében a betegjogok kiterjesztéséről szól, a szakminiszter ezért megnyugtatónak tartja, hogy az Alkotmánybíróság határozatában nem tartotta alkotmányellenesnek a jogszabály kifogásolt rendelkezéseit. Csehák szerint sem a vitatott törvény, sem az AB döntése nem az eutanáziáról szól, hanem a betegek önrendelkezési jogáról, arról, hogy a gyógyíthatatlanok milyen esetben és feltételekkel utasíthatják vissza az életben tartó beavatkozásokat, ehhez milyen formai, vagy szakmai követelményeknek kell megfelelni. A miniszter szerint annak a lehetőségét kell megteremteni, hogy a beteg méltóságteljesen mondhasson búcsút szeretteinek.
Halmai Gábor alkotmányjogász szerint az AB mindent elutasított az indítványból, így a jelenlegi szabályozás passzív eutanáziára vonatkozó részeinek liberalizálását, valamint az aktív eutanáziával kapcsolatos mulasztást, vagyis azt, hogy alkotmányos követelmény lenne annak a szabályozása. Kifejtette: az Alkotmánybíróság a strasbourgi emberi jogi bíróság tavalyi döntése nyomán határozottan leszögezi, hogy a halálról való döntés nem része az önrendelkezésnek, és az élethez való joghoz nem tartozik hozzá a halálról való döntés. Az alkotmányjogász álláspontja szerint nem kellene szembeállítani a két jogot, ehelyett azt kellene kimondani, hogy az élethez való jog nincs korlátozva az eutanázia által. Halmai Gábor az indítvány legfontosabb elemének az aktív eutanázia szigorúan szabályozott keretek közötti lehetővé tételére vonatkozó részt nevezte, amelynek célja az volt: a gyógyíthatatlan betegek orvosi vagy más segítséggel érvényesíthessék önrendelkezési jogukat. E téren Halmai szerint az Alkotmánybíróság ugyan nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az aktív eutanázia szabályozása alkotmányos lehet, nem vizsgálta meg, fennállnak-e az alkalmazás feltételei Magyarországon.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezet álláspontja szerint a passzív eutanázia gyakorlásának szabályai szinte lehetetlenné teszik, hogy a beteg élni tudjon jogával, az Alkotmánybíróság (AB) mégsem vállalta a maga részét a szabályok megváltoztatásában. Az AB határozatát úgy hozta meg, hogy maga nem szerzett ismereteket arról, hogy a gyógyíthatatlan betegek élni tudnak-e az egészségügyi törvényben elismert jogaikkal, s nem vizsgálta meg, hogy ha nem tudnak élni jogaikkal, akkor ebben szerepe van-e a rossz törvényi szabályozásnak is - véli a TASZ. Az AB elismerte, hogy az életfenntartó kezelés visszautasítása a beteg alkotmányos joga, ugyanakkor nem tartotta alkotmányellenesnek az életfenntartó kezelés visszautasítására vonatkozó hatályos eljárás szabályait. A döntés nem zárta el az utat az aktív eutanázia szabályainak jövőbeni megalkotása előtt: úgy foglalt állást, hogy a gyógyíthatatlan beteg önrendelkezési joga magában foglalja, hogy élet és halál között döntsön, halála időpontját maga választhassa meg. "Ennek értelmében a hatályos magyar szabályozás, amely nem teszi lehetővé, hogy a haldokló szenvedéseinek megrövidítése érdekében orvosi segítséget kérjen a halál időpontjának előbbre hozatalához, a beteg önrendelkezési jogának korlátozását jelenti" - olvasható a TASZ közleményében.
Európában csak két országban, Belgiumban és Hollandiában nem büntetik az eutanáziát, míg más államokban jelképes szankciókat szabnak ki a "kegyes halált" választók segítőire. (MTI)

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Miskolcon félpályás sávelzárással tiltakoztak - fotó

Miskolcon félpályás sávelzárással tiltakoztak - fotó

Gázolt a 3-as metró, pótlóbuszok járnak a Deák tér és Nagyvárad tér között

Gázolt a 3-as metró, pótlóbuszok járnak a Deák tér és Nagyvárad tér között

Mit gondol, kit, és mihez hasonlítva írták át a Kossuth tér nevét a metrón?

Mit gondol, kit, és mihez hasonlítva írták át a Kossuth tér nevét a metrón?

Megegyezett a Vodafone a GVH-val, több millió forintot fizet vissza az ügyfeleknek

Megegyezett a Vodafone a GVH-val, több millió forintot fizet vissza az ügyfeleknek

Itt egy térkép, amely megmutatja, milyen szaloncukrot vesznek az egyes megyékben

Itt egy térkép, amely megmutatja, milyen szaloncukrot vesznek az egyes megyékben

Homokszem került a propagandagépezetbe: az egyik Mészáros-lap megírta a tüntetők követeléseit

Homokszem került a propagandagépezetbe: az egyik Mészáros-lap megírta a tüntetők követeléseit