Tudatosítani kell a szegénység kérdésének fontosságát, fel kell rázni a közvéleményt, hogy az ország a jövedelmek szempontjából kettészakadt, és ezen csak reformok bevezetésével lehet segíteni - hangoztatta Göncz Árpád A szegénység enyhítéséért - helyzetkép és javaslatok címmel közzétett tanulmány ismertetésén Budapesten.
Fóti Klára, az MTA tudományos főmunkatársa, a tanulmánykötet szerkesztője szerint, a 2000 és 2002 közötti adatok alapján az elmúlt évek gazdasági növekedésével nem került Magyarország jobb helyre, sőt a szegénységi rés, a legszegényebbek átlagtól való elmaradása ismét nőni kezdett. A hatévesnél fiatalabb gyermekek egyötöde, a 14 évesnél fiatalabbak 17 százaléka él halmozottan hátrányos körülmények között.
Az ötödik alkalommal készített felmérés szerint Magyarország az 54 ország között a 35. helyen áll, amit úgy számítottak ki, hogy egy mérőszámban összesítik az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelmet az adott országban a várható élettartammal és az iskolázottsággal. A felmérés szerint a várható élettartam Magyarországon kevesebb, mint a szomszédos országokban, jelenleg 71,3 év.
A tanulmány rámutat arra is, hogy a segélyezési rendszer gyenge hatékonyságú, és csak kevéssé enyhíti a halmozott szegénységet. Ennek az oka részben az, hogy az alacsony jövedelemszint önmagában nem jogosít támogatásra, és a rászorulók csak bizonyos jogcímeken juthatnak segélyhez, így nagyrészük ellátás nélkül marad. Göncz Árpád véleménye és a tanulmány készítői szerint ezen csak a segélyezési rendszer átalakításával, a szociális támogatások egyszerűsítésével lehet segíteni. (MTI)