A 35 jelenlévő tag egyhangúlag - a jelölt tartózkodása mellett - hozta meg döntését. Kolompár Orbán egyedüli jelölt volt a posztra. "Azt megígérhetem, hogy nem lesz az országos önkormányzaton belül sárdobálás" - fogalmazott a döntéshozatalt követően Kolompár, aki kijelentette, mindent meg fog tenni a testület 53 mandátuma közül 51-et birtokló Demokratikus Roma Koalíció választási programjának megvalósítása érdekében.

Az OCÖ eddigi elnöke szerint Kolompár Orbán ügyvezető elnök szabálytalan módon hívta össze a rendkívüli közgyűlést, de iránymutatónak tekinti a döntést, s ha a jövő péntekre általa összehívott közgyűlésen elveszíti a bizalmat, akkor lemond. Később úgy nyilatkozott: fontolgatja, hogy a szerinte jogszerűtlenül összehívott közgyűlés határozatokat bíróságon vagy az ügyészségen támadja meg. "Jogszerűtlen az a közgyűlés, amit Kolompár Orbán, az OCÖ ügyvezető elnöke hívott össze szerdára, és az elmozdításomra irányul" - mondta Horváth Aladár, aki emlékeztetett: az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata úgy rendelkezik, hogy a képviselők egynegyede kezdeményezheti a közgyűlés összehívását, de azt az elnök köteles összehívni nyolc nap elteltével. "A mai napon történő szavazás vagy döntés eredményét iránymutatónak tekintem és amennyiben az általam összehívott jövő pénteki közgyűlésen a képviselők többsége úgy gondolja, hogy nem szavaz további bizalmat, elfogadom a döntést és átadom az elnöki posztot" - közölte az elnök. Horváth Aladár szerint több önkormányzati képviselő "nem képes elfogadni", hogy a jelenlegi vezetés által irányított önkormányzat szakmai alapon működjön, s "a Lungo Drom által korábban járt utat kívánják folytatni".
Teleki László roma ügyekért felelős politikai államtitkár szakmai szempontból nem tartja jónak az OCÖ szerdai döntését. Szerinte Horváth Aladárnak esélyt sem adtak arra, hogy bizonyítsa: tud-e dolgozni vagy sem. A politikai államtitkár jogász munkatársakat is felkért arra, nézzék meg az OCÖ "keddig" hatályos szabályait, azok miként rendelkeznek a közgyűlés összehívásáról.

Kolompár Orbán ügyvezető elnök kedden táviratban hívta össze a közgyűlést, amelynek egyik napirendi pontjaként az elnök leváltását jelölte meg. "Az ülést a tagok 60 százaléka kezdeményezte. Ebben a helyzetben sem politikailag, sem etikailag nem tartottam volna elfogadhatónak a kérés elutasítását" - fogalmazott Kolompár.
Másfél héten belül így két rendkívüli közgyűlést tart az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ). Mindkét tanácskozás napirendjén szerepel az a bizalmatlansági indítvány, amelyet az 53 fős testület harminc tagja nyújtott be a posztjára a Magyarországi Roma Parlament (MRP) által delegált elnök, Horváth Aladár ellen. A kezdeményezés mellé állt a Cigány Szervezetek Országos Szövetsége (CSZOSZ) és a Magyarországi Cigány Szervezetek Fóruma (MCF) delegáltjainak zöme. "Olyan ember kell az OCÖ élére, akit a többség elfogad" - mondta Kövesi Vilmos, a CSZOSZ alelnöke az MTI-nek kedden este, hangot adva azon álláspontjának, hogy "Horváth Aladárnak nem sikerült elfogadtatnia magát, saját bázist kialakítania".

A három szervezet - amelyek legfőbb közös célja korábban a testületet nyolc éven át irányító Lungo Drom (LD) és elnöke, Farkas Flórián leváltása volt - 2002 utolsó napjaiban hozta létre összefogását Demokratikus Roma Koalíció (DRK) néven. A tömörülés a január 11-i országos elektori gyűlésen, az LD kivonulása után ellenjelöltek nélkül szerezte meg az önkormányzat összes helyét, néhány nappal később azonban a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az eredményt. A március elsején megismételt választáson ismét a DRK jelöltjei szerepeltek jobban, míg a LD vezette koalíciónak csupán két helyet sikerült megszereznie.
Ezt követően azonban már az új önkormányzat alakuló ülése előtt vita tört ki a DRK tagszervezetei között. Végül az MCF és az MRP március 11-én abban állapodott meg, hogy az előbbi szervezet az ügyvezető elnököt, az utóbbi az OCÖ első emberét adja. Az egyezség miatt - valamint azért, mert vezetőik szerint a testületen belüli súlyuknál kevesebb pozíciót kínáltak nekik - másnap a CSZOSZ-es tagok kivonultak az ülésről, s csak napokkal később jelentették be, hogy bekapcsolódnak az önkormányzat munkájába.

Első alkalommal az OCÖ május 29-i ülésén került a grémium elé az elnökkel szembeni bizalmatlansági indítvány; ezt kizárólag CSZOSZ-es tagok terjesztették be. A voksolás során azonban valamennyi MCF-es és MRP-s tag a kezdeményezés ellen szavazott, így az elnököt nem tudták leváltani. Néhány nappal ezután jelentette be Kövesi Vilmos, hogy rendkívüli közgyűlés összehívását követelik.

Az MCF és az MRP közötti szakítást jelzi, hogy az utóbbi szervezet hétfőn felmondta a március közepén kötött együttműködési megállapodást. Horváth szerint ennek egyik oka, hogy az MCF egyes vezetői antiszemita megjegyzéseket tettek a nyilvánosság előtt. "Egyikük többször is azt mondta, zsidó lobbik érdeke, hogy megakadályozzák a roma intézményrendszer kiépítését. Engem ezen érdekek szócsövének, eszközének titulált" - közölte az elnök, aki a szóban forgó képviselőt nem kívánta megnevezni. Az együttműködés felmondásának másik oka, hogy az MCF bizonyos vezetői "az OCÖ-t és annak felállítandó intézményrendszerét saját nyers üzleti érdekeik alá kívánják rendelni" - jelentette ki Horváth Aladár. (MTI)