Az európai választások ismételten ráirányították a figyelmet arra a problémára, hogy a sok tekintetben fontos demokratikus szavazásokon a választók gyakran távollétükkel tüntetnek. Ahhoz, hogy megértsük Európa-szerte miért mentek el relatíve, Kelet-Európában pedig csüggesztően kevesen választani, nem árt megérteni, hogy akik elmentek, miért mentek el mégis.

A politika- és társadalomkutatókat jó ideje izgatja az a probléma, hogy modern tömegdemokráciákban, amelyekben komolyan nem szankcionálják az otthonmaradókat, miért mennek el mégis az emberek szavazni, miközben egy-egy szavazat csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a választások kimenetelét, és közvetlen személyes haszna a részvételből a választónak többnyire alig van. A végletekig vitt „racionális viselkedés” ugyanis többnyire azt diktálná, hogy a választó potyautasként viselkedjék, és úgy okoskodjék, „hogyha mások elmennek, az én szavazatom már úgy sincs szükség”. A gyakorlat azonban többnyire az, hogy parlamenti választásokon többen mennek el szavazni, mint amennyien otthon maradnak. Ezt nevezi a szakirodalom kissé fellengzősen szavazási paradoxonnak.

AZ EP-választás estéjén tette közzé a Magyar Gallup Intézet háttérelemzését, amely felsorolta a magyarországi szavazási kedvet befolyásoló tényezőket. A praktikus szempontú elemzés szerint a legklasszikusabb ok a részvételre és a távolmaradásra egyaránt az időjárás. A „mérsékelt rossz idő”, ami június 13-én jellemezte Magyarországot, inkább kedvezett a részvételnek.

A Gallup az EP-választások egyik legkomolyabb tartalmi problémájának ezzel együtt is azt tartotta, hogy a választók „elidegenedettek" tőlük, sokan nem érzik, hogy a politikai osztály mondandójához bármi közük is volna, és nem gondolják azt sem, hogy érdemben befolyásolhatják a megszülető döntéseket.

Angelusz Róbert és Tardos Róbert szociológusok évek óta foglalkoznak a problémával. Egy nemrég a Századvégben (2003/4.) közölt cikkük ismerteti James S. Coleman (1926–1995) amerikai szociológus elméletét, miszerint a szavazó döntésénél nem csupán a lecsupaszított költség-haszon szempont a döntő, az ember a szavazásnál is „társas állatként” viselkedik, az egyéni kalkulációnál tehát nagyon fontos számára a környezete, a közössége véleménye. A szavazót körülvevő hálózat (network) ösztönzi a szavazási kedvet, amely természetesen nem semleges módon jelentkezik, hanem egyik vagy másik jelölt melletti kampányolásban.

Annak, hogy a hálózatok hatékonyan működjenek, két feltétele van. Az egyik, hogy a networkök az összekapcsoltság értelmében kellőképpen zártak legyenek. A másik, hogy a választás politikai kimenetele valódi és érzékelhető jelentőséggel bírjon ahhoz, hogy kiderülhessen, a hálózathoz tartozás és politikai választás alapjaiban összefügg.

Angelusz és Tardos kutatásai magyar körülmények közt is igazolták Coleman elméletét. Az 1998-as országgyűlési választásokat vizsgálva kiderült, hogy szövevényesebb és kiterjedtebb kapcsolatokkal rendelkezőknek, a „kapcsolatgazdagoknak” 83 százaléka elment szavazni, míg a „kapcsolatszegényeknek” csak az 59 százaléka. A szavazási hajlandóságot – a regionális különbségek, az életkor, a családi állapot, az iskolázottság mellett – szintén befolyásoló vallásosság már közel sem osztotta meg ennyire a választópolgárokat. A nem vallásosak 66, míg a vallásosak 76 százaléka emlékezett úgy, hogy részt vett a választáson. (Hasonló különbséget mért az EP-választások előtt a Gallup is: a valamilyen egyház tételeit követők 49, a nem vallásosak 35 százaléka mondta, hogy biztosan elmegy június 13-án szavazni.)

A választói magatartást leginkább meghatározó társadalmi helyzet is összefügg a kapcsolatok gazdagságával: a magasabb társadalmi státus többnyire kiterjedtebb networköt feltételez. Az 1998-as parlamenti szavazásra a magukat a felsőközéposztályhoz sorolók 88, míg a magukat az alsó osztályhoz sorolók 54 százaléka ment el. Ez a megoszlás nagyon hasonlít a kapcsolatgazdagok és -szegények közti különbségre.

André Blais, a Montreali Egyetem professzora, aki a választások nemzetközi hírű kutatója a Voksolni vagy nem voksolni című alapművében hét pontban foglalta össze a szavazási paradoxon megoldására javasolt magyarázatokat. Eszerint az emberek azért szavaznak, mert fenn akarják tartani a demokráciát; kötelességérzetüknek engedelmeskednek; mert félnek, hogy a megfelelő eredményhez éppen az ő szavazatuk fog hiányozni; mert arra számítanak, hogy mások nem mennek el szavazni, így az ő voksuk felértékelődik; mert elöljáróik megkönnyítik számukra a részvételt; mert a részvétel „költsége” minimális; vagy mert nem érdemes a költségekkel bíbelődni.

A magyarországi EP-választási eredményeket elemző társadalomkutatók szerint az MSZP nem tudta mobilizálni közönségét, míg a Fidesznek sikerült rábírni szavazóit, hogy menjenek el választani és szavazzanak a listájára. Ezt valószínűsíti, hogy a közvélemény-kutatók mindegyike ugyan Fidesz-győzelmet várt, de a bekövetkezettnél valamivel kisebb arányút, miközben alacsony részvételt valószínűsített, de a megvalósult 38,5 százaléknál azért 5-6 százalékponttal többet.

A Medián egy hete az origo.hu-n publikált felméréséből úgy tűnik, a Fidesz elsősorban nem a kedvezőtlen társadalmi helyzetű választók elégedetlenségét tudta szavazatokra váltani, hiszen a vele szimpatizálók aránya leginkább a középosztályhoz tartozók körében múlta felül az MSZP híveinek arányát. Míg 2002-ben a diplomások nagyjából egyforma arányban támogatták a két nagy pártot, most majdnem kétszer annyi közöttük a fideszes, mint az MSZP-s. Márpedig alacsony részvétel mellett az alacsony társadalmi státuszúaknál nagyobb százalékban szavazó középosztályi voksok felértékelődnek.

Amennyiben hihetünk Coleman modelljének, akkor az MSZP hálózatainak hatékonysága a mostani választáson alatta maradt a Fideszének, és a szocialista választókat nem sikerült meggyőzni arról, hogy „mégis” el kellett volna menniük szavazni. Tölgyessy Péter szerint ez nem a szocialisták múló gyengeségének a jele, hanem a jövőt alakító trendé. A fideszesek bíznak benne, hogy a jövő most tényleg elkezdődött. Némi óvatosságra intheti azonban őket, hogy Tölgyessy 2002 tavaszán is az Orbán-korszak eljövetelét jósolta meg, aztán a parlamenti választást mégis az MSZP nyerte.

Orbán-korszak 2006-tól? - Tölgyessy Péter a várható politikai fordulatot elemzi

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Füstbe és könnygázfelhőbe borult éjszakára a Kossuth tér - hírfolyamunk a tüntetésekről

Füstbe és könnygázfelhőbe borult éjszakára a Kossuth tér - hírfolyamunk a tüntetésekről

Kiesett az Európa ligából a Vidi

Kiesett az Európa ligából a Vidi

Modern robotot mutatott be az orosz állami tévé, de kiderült, hogy csak egy jelmezbe öltözött ember volt az – videó

Modern robotot mutatott be az orosz állami tévé, de kiderült, hogy csak egy jelmezbe öltözött ember volt az – videó

"Minimum ezt érdemli Orbán Viktor" – utcára megy a PM a szavazás után – videó

"Minimum ezt érdemli Orbán Viktor" – utcára megy a PM a szavazás után – videó

Terrortámadás a strasbourgi karácsonyi vásárban: három halott, az elkövető még mindig szökésben

Terrortámadás a strasbourgi karácsonyi vásárban: három halott, az elkövető még mindig szökésben

Holnap kiderül: áttörést ígér az telefonok okosságában a chipgyártó

Holnap kiderül: áttörést ígér az telefonok okosságában a chipgyártó