A polgármesterekre és önkormányzati képviselőkre vonatkozó, 2002-ben hatályba lépett összeférhetetlenségi szabályok Demszky Gábor kapcsán kerültek reflektorfénybe, de egyáltalán nem tekinthetők a főpolgármester „egyéni szociális problémájának”. Jellemző, hogy míg az 1999 és 2002 között 354 időközi választásból az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint mindössze hármat kellett kiírni azért, mert a polgármester megbízatása összeférhetetlenség miatt megszűnt, addig a tavalyi idő előtti szavazáson öt polgármester és hat képviselő, illetve az idei 99-ből három-három új polgármester és képviselő szerzett így mandátumot. Ennél azonban jóval több polgármester és képviselő volt kénytelen felállni összeférhetetlenségi problémák miatt. Az OVI nyilvántartásában csak az olyan esetek szerepelnek, amelyekben vagy az önkormányzati testület, vagy a bíróság mondta ki az inkompatibilitást, és választást kellett emiatt kiírni. Sokan voltak azonban, akik a verdikt előtt megfutottak, és a kislistán megválasztott képviselőknél nem kell új választást kiírni, ha a korábbi szavazásnál másokra is voksoltak.

A recski testületbe 2002-ben három háziorvos is bekerült. Az előző ciklusban is képviselők voltak, de a helyi önkormányzati képviselők jogállásról szóló törvény kizárja, hogy a képviselő személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a helyhatóság kötött vállalkozási, megbízási vagy munkaszerződés alapján lásson el. Márpedig ők a település vállalkozó orvosai voltak, és hiába engedélyezte nekik a testület utólag, hogy hivatásukat és a képviselői jogállásukat egyszerre gyakorolják, a közigazgatási hivatal bíróság elé vitte az ügyet, amely mindhármójuknál kimondta az összeférhetetlenséget. Helyükre a 2002-es választási listán mögöttük végzett képviselők kerültek.

Még kacifántosabb a helyzet a nyírségi Vaján, ahol dr. Birtók Mihályt, a település vállalkozó háziorvosát képviselővé választották, hogy aztán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság megfossza képviselői mandátumától. Az orvos azonban nem nyugodott bele a döntésbe, és felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz. Birtók és ügyvédje úgy érvelt, hogy amikor a megyei bíróság döntött, az orvosnak már nem volt üzletrésze az önkormányzattal egészségügyi ellátási szerződést kötő kft-ben, annak „mindössze” alkalmazottja volt csak. A Legfelsőbb Bíróság idén június 15-i végzésében új eljárásra kötelezte a megyei bíróságot, mondván, azzal, hogy az orvos eladta üzletrészét, már nem működött személyes közre a helyhatósággal szerződéses viszonyban álló gazdasági társaságban, annak ő munkavállalója csupán. Emellett kimondta: „Az összeférhetetlenség visszamenőleges megállapítására nincs törvényes lehetőség, még akkor sem, ha ez az önkormányzati képviselő megválasztásakor fennállt, és nem tett eleget [az összeférhetetlenséget 30 napon belül megszüntető] kötelezettségének.”

Miután Demszky európai parlamenti mandátumáról lemondott, összeférhetetlenségét pedig a fővárosi közgyűlés nem mondta ki, a főpolgármester ügyében a fővárosi közigazgatási hivatal hiába kérte volna tehát a Fővárosi Bíróságot, hogy állapítsa meg az inkompatibilitást, amikor az LB „elvi jelentőségű” vajai döntése szerint azt utólag kimondani már nem lehetséges. A hivatalvezető Forgács Imre nem is tette ezt meg, elég borsot tört már egyébként is Demszky orra alá a bírósági eljárás lebegtetésével. A Fidesz–MPSZ-nek mindez nem elég, Demszky legitimitását vitatva az ügyészséghez fordul, mondván, térítse jobb belátásra a közigazgatási hivatal vezetőjét, aki – miképpen a „rapid módon” leváltott elődje sem – hivatalosan nem indítványozta az összeférhetetlenség megállapítását.

Az inkompatibilitás megítélésében az önkormányzati testületek mellett a bíróságok kezében a döntés kulcsa. Hozzá fordulhatnak a mandátumuktól megfosztott önkormányzati tisztségviselők vagy a testület döntését vitató közigazgatási hivatalok. A legfelsőbb bírósági ítélkezési gyakorlat egységesülésére már csak azért is szükség van, mert az összeférhetetlenségi ügyekben eljáró megyei bíróságok bizony hasonló tényállásoknál is eltérő döntéseket hoztak.

Az egyik hajdúböszörményi körorvos képviselőnek például a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság nem szüntette meg mandátumát, pedig a megyei közigazgatási hivatal nem elégedett meg azzal, hogy korábbi cégét eladta, a hivatal véleménye szerint, hogy képviselő maradhasson, orvosként sem dolgozhatna tovább a betéti társaságnak.

Ugyanez volt az alaphelyzet Tápiószelén is, mégis az első fokon jogerősen eljáró Pest Megyei Bíróság „személyes közreműködésnek” tekintette az egészségügyi szolgáltatatást nyújtó betéti társaságoknak végzett munkát. Az LB ezzel együtt a vajaira hajazó döntést hozott a két tápiószelei háziorvos képviselő ügyében is: ez is megsemmisítette a megyei bíróság végzését, mondván, nem áll fönn semmiféle gazdasági vagy szakmai összeférhetetlenség. Közben azonban a mandátumoktól korábban jogerősen megfosztott képviselők helyét betöltötték, ám azok a szintén jogerős LB-végzéssel a zsebükben újra a testület tagjai kívántak lenni. A huzakodás az önkormányzatot működésképtelenné tette, és – először a magyar önkormányzatiság történetében – az Alkotmánybíróság kezdeményezésére az Országgyűlés feloszlatta azt.

A legkülönösebb ítélet azonban talán dr. Szabó Zoltán ügyében született. A korábbi állatorvost Túrkevén 2002-ben polgármesterré választották, hogy aztán még abban az évben december 22-én a testület megállapítsa, Szabó négy ponton is megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat. A polgármester bírósághoz fordult, vizsgálja felül az önkormányzat határozatát. Végül a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság csak egy pontban tartotta összeférhetetlennek Szabó „polgári tevékenységét” a polgármesterséggel, mégpedig abban, hogy az állatorvosi kamara tagja, emellett rendelkezik a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásához jogosító igazolvánnyal és bélyegzővel. Szabó polgármester „rendelkezett azon feltételekkel az összeférhetetlenséget kimondó határozathozatal időpontjában is, amelyek feljogosították tényleges állatorvosi tevékenység gyakorlására.” Ez a bíróság érvelése szerint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül, amit az önkormányzati törvény Demszky esetében is sokat idézet szakasz egyértelműen tilalmaz.

A történet csattanója, hogy a bíróság által mandátumától megfosztott Szabó doktor felülvizsgálat reményében nem fordult az LB-hez, hanem inkább, két évvel ezelőtti eredményén alaposan javítva, 60,4 százalékos támogatottságával idén áprilisban megnyerte az időközi választást. Szabó sikeres „visszatérése” egyáltalán nem egyedi, az összeférhetetlenség miatt mandátumát vesztett polgármesterét a falu ugyanígy visszaszavazta Békés megyei Medgyesbodzáson vagy Körösújfaluban is.