Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
A kínai Hsziani Műszaki Egyetem mérnökei állítólag jelentős mérföldkövet értek el a katonai stratégia tervezésben azáltal, hogy mesterséges intelligenciát (MI) alkalmaztak a szimulált harci forgatókönyvek generálásának automatizálására. Fu Jenfang és csapata a DeepSeek nagy nyelvi modelljét használta, amely segítségével a rendszer mindössze 48 másodperc alatt képes leképezni 10 000 potenciális harctéri helyzetet, amire az emberi parancsnokok körülbelül 48 óra alatt képesek – számolt be róla a kínai Global Times.
A mesterséges intelligencia nemcsak felgyorsítja a dolgokat, hanem részletes terveket tud kidolgozni a harci helyzetekre, csapatmozgásokra és eseményekre is. Mindez változtat az eddig fix szabályokon alapuló kiképzési rendszeren is.
Fu elmondása szerint a rendszer hatalmas mennyiségű adatot használ, valamint felismeri a mintákat is a csatatér részletes tudástérképének felépítéséhez.
A lap megjegyzi: Kína nem az egyetlen, ami ilyen irányba mozdítja el a katonai képességei fejlesztését. Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma hasonló projekteket indított Thunderforge néven: ez egy MI-re épülő platform, amelyet a Scale AI, a Microsoft és a Google közösen fejlesztett ki.
A Thunderforge célja a döntéshozatal és a hadszíntér-szintű tervezés felgyorsítása azáltal, hogy gyorsan feldolgozza a rendelkezésre álló nagy mennyiségű információt, és elősegíti a mesterséges intelligencia által vezérelt döntéshozatalt a változó fenyegetések előrejelzése és kezelése érdekében. Az amerikai hadsereg már integrálta a műveleteibe a rendszert.
A Joint All-Domain Command and Control (JADC2) nevű kezdeményezés célja, hogy egy rendszerbe integrálja a fegyveres erők összes érzékelőjének adatát, ami így javítja a valós idejű adatmegosztást és a döntéshozatali képességeket.
Hasonló rendszert használ Izrael Habsora néven. Ez akár napi 100 célpontot is képes kijelölni Gázában a bombázásokra, ami sokkal gyorsabb, mint az emberi elemzők. Eközben az európai országok is elkezdtek pénzt fektetni az újfajta hadviselés technológiájába.
Természetesen ezek a fejlesztések számos etikai kérdést vetnek fel, és egyelőre nincsenek olyan nemzetközi szabályok, amelyek meghatároznák az ilyen rendszerek működését.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
