A Kulcsár Attila és társai ellen sikkasztás és más bűncselekmények miatt folyó büntetőeljárásban az ügyészség indítványára a nyomozási bíró május 5-i első fokú nem jogerős határozatában 49 magán-, illetve jogi személy vagyonát, vagyonrészét zárolta, összesen több mint egymilliárd forint értékben - közölte a Fővárosi Bíróság sajtótitkára.

A zár alá vétel ideiglenes kényszerintézkedés, melynek célja, hogy a büntetőeljárás során biztosítsák a feltehetően bűncselekményből származó, elkobzás alá eső vagyont. A zár alá vett vagyon felett tulajdonosa nem rendelkezhet. Zár alá vételt nem csak az eljárás gyanúsítottjainak vagyonával szemben alkalmazhatnak a hatóságok.

Az érintettek között a Népszabadság szerint megtalálhatók a milliárdos sikkasztással gyanúsított bróker egyes VIP ügyfelei és az elsikkasztott milliárdok tisztára mosásába bevont társaságok egyaránt. A hónapok óta ismeretlen helyen tartózkodó, elfogatóparancs hatálya alatt álló Schönthal Henrik esetében a lap szerint a bíróság a vállalkozó teljes vagyonának zár alá vételét rendelte el. Zároltatta a bíróság a Britton Capital Consulting Kft., a Kartonpack Rt. a Novoiprint Rt., és a BR Immobilla Kft. teljes vagyonát is - teszi hozzá az újság.

A végzés nem jogerős, az érintettek többsége fellebbezést jelentett be a döntés ellen. Az indoklás szerint Kulcsár Attila - az ellene milliárdos sikkasztás és más bűncselekmények gyanújával folyó nyomozás adatai szerint - 1998. január elseje és 2003. július 1. között a K & H Equities Rt. (illetve jogelődje) ügyfeleinek általa kezelt értékpapírjaival a sajátjaként rendelkezett - azaz elsikkasztotta.

Az elsikkasztott összegek jelentős része a Montrade Ltd., Britton Ltd és Balmoral Group Ltd külföldi bejegyzésű cégeknek a K & H Bankban vezetett számláira került. Később a sikkasztásból származó pénzeket magánszemélyek és társaságok számláira utalták tovább, ám e pénzmozgások mögött az esetek nagy részében valóságos gazdasági események nem voltak.

Kulcsár gyakran az egyik ügyfelétől elsikkasztott pénzből fizette ki azokat az ügyfeleit, akiknek váratlanul szüksége volt a nála elhelyezett befektetésükre, de azok a bróker tranzakciói miatt már nem álltak rendelkezésre. Ilyenkor az újabb sikkasztással szerzett összeg előbb az érdekeltségébe tartozó, fent említett három társaság valamelyikének a számlájára került, majd onnan utalta tovább ügyfelének. A címzettnek többnyire fel sem tűnt, hogy nem a bank vagy annak brókercége, hanem egy idegen vállalkozás fizeti ki a befektetésüket és annak hozamát.

Sokan készpénzben kapták meg a "járandóságukat", amit taxis Gyuszi vitt el nekik. Akiknek átutalással teljesített, ha meg is kérdezték, hogy miért a Britton, a Balmoral vagy a Montrade fizet nekik, többnyire azt a feleletet kapták, hogy technikailag ez volt az egyszerűbb megoldás.

Az ügyfelek és az ilyen-olyan módon érintett magánszemélyek és cégek vagyonának zár alá vételét elrendelő nyomozási bíró szerint azonban a helyzet világos: az érintettek semmiféle üzleti kapcsolatban nem álltak a Balmoral, a Montrade és a Britton cégekkel, így azoktól jogszerűen semmiféle pénzt nem kaphattak. A tőlük kapott összegek sikkasztásból származnak, ezért visszajárnak a brókercégnek, s azon keresztül a károsultaknak. Azok az ügyfelek pedig, ha amiatt kárt szenvedtek, mert befektetésüket és annak hozamát nem kapták meg, a brókercégtől vagy közvetlenül a banktól kérhetik a jussukat.