Korábban a megyei szintnek döntő szerepe volt, és helyenként eltérő szempontok alapján zajlott a kiválasztás, az akadémián történő központi felvételiztetéssel azonban valóra válik az azonos mérce szerinti megítélés elve, nyitottabbá válik a bírói pálya, és a bíráskodás színvonala is emelkedni fog - közölte.

Hozzátette: a bíróképző akadémia felállítása az ítélőtáblák után az évtized legfontosabb bírósági eseménye. Keddi ülésén az OIT is tárgyal az új intézményről, csakúgy mint Sólyom Lászlónak a határon túli jogászok hazai képzésével kapcsolatos javaslatáról, melyet a napokban a Legfelsőbb Bíróságon vetett fel a köztársasági elnök.

Az akadémiai fogalmazóképzésben, illetve a bírák továbbképzésében újdonság lesz a társtudományok, a pszichológia, a szociológia és a retorika oktatásának bevezetése.

Lomnici Zoltán elmondta: üdvözölnék a húsz-harminc éves gyakorlattal rendelkező jogászok bírói pályára kerülését, amihez segítséget nyújt majd a bíróképző akadémia az ítélkező munka gyakorlati részleteinek bemutatásával. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a nagy tapasztalatú jogászok számára nem biztos, hogy versenyképesek a jelenlegi bírói fizetések, amelyek esetenként akár egy nagyságrenddel is elmaradhatnak egy "befutott" ügyvéd, vagy gazdasági jogász jövedelmétől.

Jelenleg 495 fogalmazó van az országban, és mintegy 2800 bíró. A fogalmazók három év tanulás, gyakorlat, illetve a sikeres vizsgák után bírósági titkárok lesznek. Két év elteltével pedig a titkárok kinevezhetők bíróvá, ám az országban szinte egyáltalán nincs betöltetlen bírói álláshely, ezért előfordul, hogy 8-10 évet kell várniuk a kinevezésre.