Az Európai Unió pénzügyi biztosa ezt a Magyar Televízió Az Este című műsorában mondta azok után, hogy az Európai Bizottság kiigazításra, kiegészítésre visszaküldte Magyarországnak a múlt év végén beadott konvergencia programot.

A pénzügyi biztos a műsorban elmondta: mind az Európai Bizottságnak benyújtott program céljai mind azok célszámai rendben vannak, de az EB azt tapasztalta, hogy hiányoznak bizonyos részletek, tehát az Európai Bizottság pontosan nem tudhatja, milyen ehhez szükséges intézkedéseket hoznak.

„A magyar hatóságoknak visszaküldtük a programot, hogy egy javított változatot küldjenek meg 2006. szeptember 1-je előtt. Tudjuk, hogy az elkövetkező hónapokban Magyarországon választások lesznek, ezért nem kérjük, hogy a következő hetekben egy gyors felülvizsgálatot produkáljanak", mondta.

Almunia szerint a magyar hatóságok is tisztában vannak azzal, hogy az országban a közfinanszírozásban az elmúlt években növekvő mértékű egyensúlyzavarok keletkeztek, melyeket ugyan megpróbáltak korrigálni, de eddig nem túl sok sikerrel.

A pénzügyi biztos arra a kérdésre, hogy bármelyik politikai erő nyeri meg a választást, elég erős, „brutális" lesz-e ahhoz, hogy a korrekciós intézkedéseket meghozza, kiemelte: „jó lenne, ha Magyarországon minden vezető politikai párt még a választások előtt nyugtázná, hogy a helyzetet korrigálni kell és elmagyarázná a polgároknak, hogy a korrekció szükséges, tekintet nélkül arra, hogy ki nyeri meg a választásokat."

Almunia szerint nem az államadósság GDP-hez mért szintje a legnagyobb gond az országban, mert bár Magyarországon ez közel jár a GDP 60 százalékához, de alatta marad a maastrichti referenciaértéknek. A probléma az, hogy az államháztartás deficitje az elmúlt években mindig magas volt, 6 százalék körül alakult a bruttó hazai termékhez viszonyítva, ami az egyik legmagasabb szint az Európai Unióban, nagyságát csak a portugál és a görög szinthez lehet hasonlítani.

A politikus elmondta, hogy péntek délután az Európai Bizottság megtárgyalta a „korosodó" népességről szóló jelentés tervezetét. Kifejtette, hogy nagyon sok európai országnak kell megbirkóznia azzal a hatalmas kihívással, hogyan finanszírozzák az állami szektort, a társadalombiztosítást, az egészségügyet, tekintettel az idős népesség problémáira. Ennek a munkának az elvégzése az európai polgárok érdeke, mert 20 éven belül az EU lakossága mintegy 30 százalékának életkora meghaladja majd a 60 évet - mondta.

Végezetül aláhúzta: nem az Európai Unió, nem az uniós intézmények érdeke, hanem Magyarország, a régi és új EU-tagállamok polgárainak érdeke az, hogy az unió országai ésszerűbb fiskális politikát folytassanak. Kiemelte: ez az egyik, bár nem egyetlen feltétele annak, hogy fenntartható legyen az unióban a növekedés, a foglalkoztatás, jobbak legyenek az életkörülmények.

Az Európai Bizottság részéről „tehát megpróbáljuk értelmezni az európai polgárság érdekét, és nem a saját érdekünket védjük, amikor azt kérjük, hogy korrigálják a közfinanszírozást az Egyesült Királyságban, Portugáliában, Görögországban, vagy Magyarországon.”