Ha az említett 7-10 százalékos GDP arányos kiigazítás elmarad, akkor a forint gyorsan leértékelődik, a kamatok emelkednek, az infláció felpörög és a gazdasági növekedés lassul, majd a fogyasztás és a beruházások visszaesnek - vezette le a folyamatot Auth Henrik, az MNB alelnöke.

"Preventív kiigazítás esetén a növekedési áldozat jóval kisebb" - jelezte az MNB alelnöke, aki szerint jelenleg a maastrichti kritériumok közül csak az inflációs szabályt teljesíti Magyareország a 2,4 százalékos mutatóval, miközben például az államháztartás GDP arányos hiánya - a kritérium 60 százalék - a 2001. évi 54 százalékról 2005-re 62 százalékra emelkedett.

Meg kell szüntetni "a költségvetési alkoholizmust", az államháztartási hiány folyamatos növekedését - figyelmeztetett az jegybank alelnöke.

Aggasztó a költségvetési hiány szerkezete, mert az két meghatározó tételre az évi rendszeres bérkifizetésekre illetve az intézmények fenntartására fordított összegekre megy el - mondta Csaba László, a CEU professzora, aki szerint Magyarország, mint öregedő társadalom a GDP 35-40 százalékánál nagyobb államháztartási hiányt nem engedhet meg magának.

Svédországban, Dániában, vagy Spanyolországban ilyen nagyságrendű a GDP arányos hiány, miközben ezekben az országokban az évi költségvetés egyensúlyban van, sőt enyhe többlettel zár - mutatott rá Csaba László. Véleménye szerint Magyarországon törvényben, esetleg az Alkotmányban kellene rögzíteni, hogy ha nincs gazdasági depresszió, akkor a költségvetésnek többletet kell elérnie.