A testület előtt összesen csaknem ezerötszáz folyamatban lévő ügy van. A Gyurcsány-csomag alkotmányosságával kapcsolatban csaknem ötven beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz. Soron kívüli eljárásban eddig már nyolc ügyben született döntés. A tavalyi év utolsó teljes ülésén, december 19-én az elvárt társasági adóval kapcsolatos indítványok tárgyalását kezdték meg az alkotmánybírák. Előreláthatólag további huszonöt határozat készül majd a parlament által nyáron elfogadott Gyurcsány-csomaggal összefüggésben – közölte Sereg András.

Ugyancsak soron kívüli eljárásban tárgyalja az Ab a népszavazási ügyeket. A Fidesz és a KDNP népszavazási kezdeményezését érintő hét OVB határozattal szemben tizenhat kifogás érkezett. Sereg András elmondta: Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke azt szeretné, ha március végéig minden kérdésben, lehetőleg egymáshoz közeli időpontokban döntés születne. Az már bizonyos, hogy a hét népszavazási kérdésről hét alkotmánybírósági határozat fog születni.

Tavaly összesen negyven kifogás érkezett népszavazási ügyben, a testület húsz népszavazási tárgyú határozatot hozott, jelenleg húsz ilyen ügy van folyamatban összesen kilenc témában.

Ugyancsak soron kívül tárgyalja a testület azt a két köztársasági elnöki beadványt, amelyekben az államfő az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényt, valamint az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényt küldte meg véleményezésre az Alkotmánybírósághoz.

Az elmúlt évben – a Gyurcsány-csomagon és a hétkérdéses népszavazáson kívül – még számos ügyben fordultak különböző pártok és érdekvédelmi szervezetek az a testülethez.

Semjén Zsolt, Balsai István és Salamon László indítványa a 2006. évi költségvetési törvényt és az abban módosított egyes jogszabályokat támadta, mert álláspontjuk szerint azok ellentétesek a Vatikáni Szerződés rendelkezéseivel, mert hátrányosan megkülönböztetik az egyházi intézményeket. Szintén a 2006. évi költségvetési törvény miatt fordult az Alkotmánybírósághoz a katolikus, a református és az evangélikus egyház. Az indítványt Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke írta alá.

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége a gyógyszer-gazdaságossági törvényt kifogásolta. A Magyar Gyógyszerész Kamara és a Magyar Orvosi Kamara indítványaikban a kötelező kamarai tagságot megszüntető törvény alkotmányosságát vonták kétségbe. Hasonló témában fordult a testülethez az MDF két országgyűlési képviselője, Herényi Károly és Csáky András is. A háziorvosok pedig azt nem tartották elfogadhatónak, hogy minden betegükről, illetve a kezelésekről adatokat kell szolgáltatniuk az egészségbiztosítónak.

Tavaly fordult az Alkotmánybírósághoz a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is, kifogásolva a XIII. kerületi önkormányzatnak a koldulást megtiltó rendeletét. Múlt év augusztusában futott be a testülethez az RTL Klub indítványa is, amelyben a televíziós reklámidő korlátozását támadták.

Sereg András elmondta: az előbb említett ügyek tárgyalását az Alkotmánybíróság 2007-ben folytatja.