A novemberben született ítélet indoklása kimondta: a gyülekezési jog engedélyhez nem kötött alkotmányos szabadságjog, amelynek előzetes bejelentés nélküli gyakorlása bár nem jogszerű, de "önmagában sem bűncselekményt, sem szabálysértést nem valósít meg".

A bíróság ugyanakkor rámutatott, hogy a szabálysértési törvény csak a be nem jelentett rendezvények szervezőit rendeli büntetni gyülekezési joggal visszaélés címén, a résztvevőit nem.

A Fővárosi Bíróság novemberben hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet és megszüntette az eljárást I. Norbert és három társa (köztük a zavargásokkal kapcsolatba hozott egyik szélsőséges hírportál főszerkesztőjének) ügyében, akiket október 23-án délután állítottak elő a rendőrök a Deák tér közeléből egy be nem jelentett tüntetésről. Három nappal később első fokon négy-négy nap elzárással büntette őket a Pest Központi Kerületi Bíróság - idézte fel a napilap.

"Nem alakulhat ki, illetve nem folytatható olyan gyakorlat, amely egyfelől törvényi-jogalkotói szinten csak a legszűkebb körben korlátozza a gyülekezési jog gyakorlását, másfelől viszont annak legkisebb mértékű megsértését a jogalkalmazó olyan súlyos fokú rendzavarásnak tekinti, mely élet- és vagyonbiztonságot fenyegető, azonnal rendészeti beavatkozást igénylő esemény kategóriájába tartozik" - tartalmazza az ítélet.

Az indoklásban az is szerepel, hogy az engedetlenség önmagában soha nem büntetendő, kivéve ha az intézkedő hivatalos személyt más irányú, közrend és közbiztonság érdekében történő intézkedésében akadályozza.

Mindezek alapján a bíróság kimondta, hogy I. Norbert és társainak előállítása és szabálysértési őrizetbe vétele jogellenes volt, az eljárás alá vont személyek semmilyen szabálysértést nem valósítottak meg.

Eközben a Népszava arról számolt be, hogy egyelőre nem történt egyetlen konkrét gyanúsítás sem a szeptemberi zavargások és az október 23-án történt rendőri túlkapások ügyében indított nyomozások kapcsán. Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője arról tájékoztatta a lapot, hogy eddig több mint százhetven esetben nyomoznak, többségében lakossági feljelentés alapján. Civilek ellen viszont összesen több mint százhúsz eljárás indult, a gyorsított eljárások keretében elítéltek olykor többéves börtönbüntetést kaptak.

A lap megjegyzi, hogy az október 23-i összecsapások után több (ismeretlen) rendőr ellen indult eljárás, mint rendbontóval szemben. Az Országos Rendőr-főkapitányság nyolc, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz - rohamrendőrök) parancsnoka három feljelentést tett. Furcsa módon mindegyik beadvány ismeretlen tettesről szól, vagyis még a rendőrök sem tudták beazonosítani saját kollégáikat. Ügyészi körökből származó vélemény szerint nem is akarták - írja a Népszava.