A január eleji viszonylagos nyugalomhoz képest február elejére megélénkült a hazai pártpolitikai küzdőtér. A Századvég és a Forsense 2007. február 7-14. között végzett adatfelvétele szerint azonban ez távolról sem járt együtt az állampolgári politikai aktivitás fokozódásával. Januárhoz hasonlóan a megkérdezettek 63 százaléka állítja, hogy biztosan elmenne szavazni egy most esedékes parlamenti választáson, és mindössze a társadalom 51 százaléka támogatná valamelyik pártot.

Mélyponton az MSZP

Lényegesen a pártpreferencia mutatók sem változtak január elejéhez képest. A Fidesz és az MSZP közötti támogatottsági különbség az összes megkérdezett körében most is 8 százalékpont. A választókorú népesség 25 százaléka a Fideszre, 17 százaléka az MSZP-re adná le voksát. 1997 tavasza óta ilyen alacsony szinten még nem volt a szocialisták támogatottsága. A két nagy párt közötti különbség a biztos szavazó pártválasztók körében az egy hónappal ezelőtti 20 ponthoz képest 16 százalékpontra mérséklődött.

Az önkormányzati választásokat követően stabilizálódott az MDF öt százalék körüli támogatottsága az összes megkérdezett körében. A biztos szavazó pártválasztók körében továbbra is a parlamenti küszöb fölötti támogatottságot mutat a párt (6 százalék), az SZDSZ támogatottsága viszont valamivel a küszöbérték alatt húzódik (4 százalék).

Az igazán jelentős változás az ismeretlen párpreferenciájúak körében következett be. Egy hónapja még majdnem kétszer annyian támogatták a jelenlegi kormány hivatalban maradását, mint a váltást, mostanra azonban kiegyenlítődött a két tábor aránya. Emellett február első felében majdnem minden második választópolgár úgy érzékeli, hogy környezetében a kormányváltást kívánók vannak többségben, s csak 25 százalékuk percepciói ellentétesek ezzel.

A kormányváltást kívánók arányának emelkedése nem esik egybe a Fidesz kormányzóképességéhez fűződő pozitív várakozások növekedésével. A megkérdezettek öt lehetséges kormányzati alternatíva közül választhatták ki azt az opciót, amely szerintük a legjobb megoldás lenne az ország jelenlegi problémáinak megoldására. Az eredmények a jelenlegi pártoktól független, új politikai erővel kapcsolatos növekvő várakozásokra utalnak. A megkérdezettek relatív többsége, 35 százaléka szerint ennek a még körvonalazatlan, de „új” csoportnak a programját kellene megvalósítani. További közel egyharmad a jelenlegi kormány maradását látná indokoltnak, Gyurcsány Ferenccel (27százalék) vagy nélküle (5 százalék). A megkérdezetteknek 15 százaléka szeretné, ha egy Orbán Viktor vezette Fidesz oldaná meg az ország problémáit, és további 6 százalékuk támogatná egy Orbán Viktor nélküli Fidesz kormányra kerülését. Mindez azt jelenti, hogy a legnagyobb ellenzéki párt szavazótáborának negyedét olyanok teszik ki, akik ha tehetnék, szívesebbenszavaznának egy új politikai formációra.

Elittel szembeni ellenszenv

A hazai politikai elittel szembeni elemi választói elégedetlenséget jelzi, hogy a kormány és az ellenzék munkájának megítélése egyaránt mélyen negatív, a megkérdezettek kétharmada alapvetően elégedetlen a parlamenti pártok tevékenységével. A kormány munkájának megítélése most is jobban polarizálja a véleményeket, hiszen azzal kapcsolatban többen fogalmaznak meg egyértelműen negatív véleményt, mint az ellenzékről (36, illetve 28 százalék). Figyelmet érdemel, hogy 2007 januárját követően újabb csúcsot döntött (36 százalék) azok aránya, akik egyaránt negatív véleménnyel vannak a kormány és az ellenzék munkájáról.

A Fidesz-szavazók 25 százaléka inkább elégedetlen az ellenzék tevékenységével (ez az arány gyakorlatilag megegyezik azokéval, akik csak „kisebb rosszként” szavaznának a Fideszre), míg az MSZP-sek 10 százaléka elégedetlen a kormány munkájával. A pártválasztásukban bizonytalanok véleménye egyértelműen negatív, 72-72 százalékuk elégedetlen mindkét politikai erő tevékenységével.

Kordonbontás

A Fidesz képviselői február 2-án lebontották a rendőrség által még 2006. október 23-án felállított parlamenti kordont. Az akció a magyar választóközönség köreiben az empirikus adatok szerint nem aratott osztatlan sikert, a megkérdezettek 53 százaléka inkább ellenzi, míg 38 százaléka támogatja a lépést. Az akció megítélése egyértelműen összefügg a pártpreferenciákkal. A fideszesek több mint háromnegyede támogatja, az MSZP-sek 95 százaléka ellenzi a kordonbontást. A pártválasztásukban bizonytalanok közel kétharmada (63 százalék) ugyanakkor elítéli a kezdeményezést, és a pártpreferenciájukat eltitkolók relatív többsége is ezen a véleményen van.

A Fidesz képviselőinek kordonbontásától függetlenül a megkérdezettek 68 százaléka úgy véli, hogy a Kossuth terén nincs helye a fémkerítésnek, s csak 23 százalék támogatja annak fennmaradását. E tekintetben csak az MSZP szavazói körében vannak többségben a kordon fenntartását szorgalmazók (59 százalék), míg a fideszesek 94 százaléka egyértelműen a kordonok lebontása mellett áll. A pártválasztásukban bizonytalanok a teljes lakosságéhoz hasonló arányban (68 százalék) ellenzik a kordont.

Elsősorban a pártpreferenciáktól függően oszlanak meg a vélemények abban a tekintetben, hogy a Kossuth téren kialakult helyzetért ki a felelős. A legtöbbek (30 százalék) által képviselt álláspont szerint a kormány és a Fidesz egyaránt okozója a szituációnak, míg további 28 százalék csak a kormányoldalt, 19 százalék pedig csak a legnagyobb ellenzéki pártot hibáztatja. Érdekesség, hogy a kordon felállításáról névlegesen döntő – és e tekintetben önállóságát folyamatosan hangsúlyozó – rendőrség tényleges felelősségét csak nagyon kevesen (7 százalék) vetik fel.

Miniszterelnöki évértékelő

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn tartott évértékelő beszédével kezdődött meg a parlament tavaszi ülésszaka. A megkérdezettek kétharmada hallott az 55 perces expozéról. Ugyanakkor a beszédről értesülőknek csak egy elenyésző kisebbsége, alig több mint 10 százaléka látta vagy hallotta teljes egészében azt, további 51 százalékuk pedig abból legfeljebb részleteket látott-hallott.

Összességében tehát a megkérdezettek legfeljebb 56 százaléka rendelkezik valamiféle közvetlen információval Gyurcsány Ferenc évértékelőjéről. A beszéd átlagos értékelése közepesnél rosszabb. Az iskolai osztályzatok 100 fokú skálára vetített átlagértéke 39 pont. Az expozét ismerők 46 százaléka adott közepesnél rosszabb jegyet, és csupán 23 százalékuk annál jobbat.