Egy párt lelkiállapota kitűnően lemérhető a politikai nagygyűlésein és kongresszusain. És míg a 2006-os választások alatt érezhető volt: a magát elszántnak mutató Fidesz valójában nem “harap”, az őszi önkormányzati választási siker és a kormány népszerűségének mélyrepülése mintha önbizalmat adott volna a társaságnak. A szombati országos tisztújító kongresszus derűs hangulatán érezhető volt, hogy visszatért a párt magabiztossága. Jutalomjáték ez a két nap a Fidesznek. A nap odakünn bársonyosan melengeti a küldöttek bőrét, a párt a közvélemény-kutatások adatai szerint megállíthatatlanul szárnyal, a népszerűség mellé pedig bőven ráérnek még programot rittyenteni.

A majálishangulatba gyorsan belegyalogolt Kövér László, aki a gyűlés nyitóbeszédében harci kutyák (értsd: erőszakoskodó rendőrök) által rettegésben tartott  országot vizionált, ahol a kongresszust rendkívülivé az a "szélsőséges, gátlástalan, kapzsi klikk" teszi, amit az MSZP-SZDSZ koalíció hozott létre. A választmányi elnök szerint ígéretesen felfelé kapaszkodó országot taszítottak az utoljára "Rákosi és bandája idején tapasztalható mély válságba" Gyurcsány Ferenc és "tettestársai", a "láthatatlan, gigantikus lakásmaffia", akiknek reformjaihoz képest a török- és a tatárdúlás "építő jellegű baráti segítségnyújtás".

A rendőrség válságán a többi szónok is előszeretettel rugózott, noha valószínűtlen, hogy széles tömegek vennék be: egyenesen Gyurcsány, Kóka meg Veres János a felelős azért, amiért egyre több, rendőrök által elkövetett bűncselekményre derül fény. Sőt, a miniszterelnök azzal, hogy szombaton menesztette a rendőri vezetőket, még akkor is kifogta a szelet az őt kárhoztatók vitorlájából, ha a rendészeti minisztert egyelőre a helyén hagyta.  

Orbán Viktor vasvillával tart bemutatót. Galéria, kattintson! © Stiller Ákos

A kongresszuson a küldöttek mellett felbukkant a Fidesz-holdudvar és baráti kör jelentős része: Pesty László, Csoóri Sándor, Pintér Sándor, Koltay Gábor, Körtvélyesi Zsolt, Kerényi Imre, Bencsik András, Várhegyi Attila, Kun Miklós. Az efféle gyűléseken persze az is nyomon követhető, hogy kinek hogyan áll az ázsiója a párton belül, ráadásul úgy fest: a körön kívülieknek már nem is muszáj öltönyt venniük. Ahogyan a tavaly márciusi választmányi ülésen Révész Máriusz kegyvesztett szóvivő ücsörgött pulóverében tök' egyedül valamelyik hátsó sorban egy prospektust böngészve, úgy a nemrég még helyettes szóvivő Cser-Palkovics András körül is csak néha lézengett valaki, és hát ő is pulóverben volt. Az is világosan látszik, ki az a Fideszben, aki testőrök - és tucatnyi fotós - nélkül moccanni sem tud: természetesen Orbán Viktor, aki ezúttal beszédet nem mondott, azt bizonyára vasárnapi megválasztására tartogatja.

Az Európai Néppárt tagjainak udvarias üdvözletei nyomán az ülést levezető Szájer József (partnere ebben Gál Kinga volt) Nicolas Sarkozy győzelmét vonatkoztatta a magyar helyzetre, szerinte ugyanis a frissen megválasztott francia elnököt ugyanazért támadták odakinn balról, amiért itthon a Fideszt, ám diadala bizonyság arra, hogy a ‘68-as ideológiai korszak véget ért. (Választást itthon persze egy éve Gyurcsány nyert, nem pedig Orbán Viktor, de ez a beszéd lelkesültségén nem csökkentett.)

Hosszan beszélt Balog Zoltán, a parlament emberi jogi bizottságának elnöke, aki az utóbbi időben főleg az október 23-i tüntetések során rendőri erőszakot elszenvedők érdekében exponálta magát. A civilben református tiszteletes és Orbán lelki segítője ezúttal is az emberi méltóság megbecsüléséért emelt szót, “azt hiszik, velünk, a polgárokkal majdnem mindent meg lehet csinálni”, mondta, s a személyes felelősséget kérte számon. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy ők “nem tiporhatják sárba még ellenfeleik méltóságát sem”. “Tetszik a hozzáállásod” - mondhatnánk erre, s már-már sajnálni kezdenénk a megalázott tagságot, ha nem  olyan párt képviselőjét hallgatnánk, amelynek egyetlen rendezvényét és fellépését sem tették még tönkre szélsőségesek, akiket sosem várt tojás- és kőzápor, akik ellen nem szokás demonstrálni, pláne akasztófával.

Ezt követte a Jövőnk nevű vitairat ismertetése, négy fejezetben. Az Igazságosság címűt Soltész Miklós mondta föl, ő természetesen a társadalmi igazságosság mellett tört lándzsát, Selmeczi Gabriella pedig az Életminőség című, alapvetően az egészségügyi ellátást ostorozó fejezetet adta elő egy érettségiző diák stílusában. Bencsik János a Közszolgáltatás blokkban az új állammodell megteremtéséről beszélt, míg Márton Attila a Versenyképesség témáját taglalta. A beszédek visszatérő eleme volt a “plebejus állammodell”, ezt a szlogent - úgy tűnik - megtartja a Fidesz. Ennél sokkal idegenebbül csengett, s ritkábban is csendült fel az Orbán-féle “új többség” víziója. Az összességében Navracsics Tibor frakcióvezető által jegyzett vitairat a Nemzeti Konzultációnak nevezett országjárás elmélyültebb verziója, legalábbis erre enged következtetni egynémely szónok “jártuk az országot, beszéltünk emberekkel” tartalmú felvezetése.

Utánuk, de még Navracsics előtt lépett a mikrofonhoz Ágoston Tibor debreceni aktivista, akit mi magunk, zsurnaliszták leginkább arról ismerünk, hogy naponta és kéretlenül spammel bennünket agitációs tárgyú e-mail-jeivel, amelyeknek szövegezése legtöbbször olyasmi, hogy: “Debrecenbe látogat Gyurcsány, vonuljunk ki, s tegyük emlékezetessé!”. (Ágoston után nem kért szót Balog Zoltán, hogy értékelje párttársa némileg túlfűtött mozgalmi tevékenységét.)

Simicskó István küzdősport-bemutatója. Galéria, kattintson! © Stiller Ákos

A kongresszusnak helyt adó pavilonon kívül egy másik hodályban kaptak helyet a Fidesz szatelitszervezetei, a Turi-Kovács Béla vezette kisgazdák, a Lungo Drom, a Vállalkozók Pártja, voltak itt standjai a Magyar Nemzetnek és a Demokratának is, s itt tartott karatebemutatót Simicskó István egykori fideszes, újabban kereszténydemokrata politikus. A pavilonokon kívül a szabad ég alatt kolbászsütő, büfé, lángosos, kézművesek, zászló- és könyvárusok ponyvái sorakoztak. De vonuljunk vissza a kongresszusra.

Navracsics Tibor beszéde visszafogottan indult, de az első körmondata vége mégis az lett, hogy Gyurcsány lépjen le (“kezdje önmagán a szervezeti átalakítást”). Ettől függetlenül Navracsics más minőséget képvisel, ez világos. Elegáns és józan, még a 168 Óra újságíróját is elegánsan hordta le a kongresszusi terem folyosóján, amiért valami rosszat írtak ott róla. A frakcióvezető ezúttal is a választási hazugságokról beszélt, de nem szívhez, inkább észhez szólóan. A politikai felelősséget kérte számon, miközben sült kolbász illata szüremkedett be a hangárba. A rendőrség meg a politikai vezetés morális állapota nem ok, hanem következmény - mondta a frakcióvezető, hozzátéve, hogy meg kell újítani a politikát. Az elesettekről meg az ő rezsiköltségükről beszélt, ami az ő szájából éppúgy idegenül hangzik, mint Kókáéból az emberi jogi szólamok.

A Fidesz szombaton felelősségteljes politikai alakulat benyomását keltette. No, megoldást nem kínáltak az országot sújtó gondokra, inkább úgy beszéltek, mint akik kénytelenek belátni, a választók nagyobbik hányada most éppen bennük bízik, s ha már így alakult, igyekeznek valamivel előállni.

A nap slusszpoénja az volt, amit már a folyosón is sugdostak: az Európai Parlament fideszes képviselője, Schmitt Pál visszalép a párt alelnöki tisztétől, így a vasárnapi gálán - az elnöki tisztre egyedüliként bejelentkezett Orbán Viktor mellett - négy alelnöki posztra négy induló (Pelczné Gáll Ildikó, Kósa Lajos, Pokorni Zoltán, Varga Mihály) hajt majd. Kíváncsian várjuk a vasárnapi végeredményt.