"Javaslatot teszek arra és egyben kérem szíves segítségét, hazánk ENSZ-nagykövete járjon közbe annak érdekében, hogy a világszervezet Emberi Jogi Tanácsa vizsgálja felül döntését, amely szerint többé nem indokolt külön figyelemmel kísérnie a kubai emberi jogi helyzetet" - olvasható a Göncz Kingának címzett nyílt levélben.

Dávid Ibolya azt követően küldött nyílt levelet a magyar külügyminiszterhez, hogy csütörtökön tárgyalt a háromnapos budapesti látogatáson tartózkodó kubai ellenzéki vezetők delegációjával. A találkozó után az MDF hangsúlyozta: a párt kiáll Kuba demokratizálódása mellett. A pártelnök nyílt levélben ötpárti összefogást kezdeményezett a szigetország jövőjével kapcsolatban, Együtt a demokratikus Kubáért címmel.

A tizenegy - Kubán kívül élő - ellenzéki képviselő magyarországi látogatásán találkozott a magyar külügyminiszterrel és a parlamenti pártok képviselőivel is.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa hétfőn vette le Kubát és Fehéroroszországot arról a listáról, amely azokat az országokat tartalmazza, ahol az emberi jogok helyzetének alakulása különös vizsgálatot igényel.

A 47 tagállamot tömörítő genfi székhelyű szervezet a működés szabályzatáról kötött kompromisszum kapcsán állapodott meg erről. Így jelenleg kilenc olyan országot - köztük Észak-Koreát, Kambodzsát és Szudánt - tart számon, amelyek a testület szerint erre a listára valók.

Az emberi jogok és különösen a politikai jogok megsértésével vádolt Kuba és Fehéroroszország annak köszönheti lekerülését a listáról, hogy az ENSZ új emberjogi szervezetének tagjai hosszas, kimerítő vita eredményeként egyeztek meg működési elvük szabályzatáról. Ennek értelmében összesen tíz referens tájékoztatja a testületet az emberi jogok megsértéséről. Ezeknek a referenseknek a mandátuma azonban Kubára és Fehéroroszországra immár nem terjed ki.

A tanácsot tavaly hozták létre a világszervezet reformja keretében, az Emberi Jogi Bizottság helyett.