"Az épületmagasságról szóló kormányrendeletnek ez a része nyilvánvalóan annak a - szűk - tulajdonosi körnek kedvez, amelynek tóparti ingatlanjai kempingekből állnak. A döntés ebben a formában a jogállamiság kijátszása, amelyen csak súlyosbít, hogy a rendelet indoklása a társadalmi elvárásokra hivatkozik" - olvasható a közleményben.

A HVG júliusi számában már megírta, hogy kormány szép csendben megnövelte a Balaton-parti kempingeken és strandokon építhető házak megengedett magasságát, amivel jócskán felértékelte ezeket az ingatlanokat. Meg kell újítani a kormány tájékoztatási politikáját, hogy mindenki számára világossá váljanak a kormányzati szándékok - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök múlt pénteken a Klubrádió vendégeként. Jó okkal, hiszen a gyakorlat még távol áll ettől. Például a kabinet már a június 20-ai ülésén módosította a Balaton vízpartjának beépítését szabályozó korábbi rendeletét, erről azonban egyetlen szó sem esett az ülés utáni tájékoztatón. Pedig az azóta megjelent jogszabály igencsak közérdekű: egyebek közt arról szól, hogy a strandokon és a vízparti kempingekben az eddigi 4,5 méter helyett 8 méter magasságú épületek is engedélyezhetők.

Az EP-képviselő indítványa a kormányrendelet elfogadásának eljárását környezetvédelmi és eljárásjogi szempontból egyaránt vitatja. Olajos Péter indítványában kifejtette, hogy az épületmagasság
nyolc méterre emelése nemcsak tájképi kérdés, hanem növeli az úgynevezett környezeti terhelést is. Az Alkotmánybíróság korábbi álláspontja szerint a Balaton "egyedülálló természeti érték, amelynek környezeti állapota az elmúlt évtizedek alatt folyamatosan romlott, súlyos veszélyeztetettsége közismert" - mutatott rá.
   
A vízparti kempingekben engedélyezhető épületmagasságot úgy duplázták meg, hogy figyelmen kívül hagyták az Európai Unió környezetvédelmi és tájmegőrzési prioritásait és a Balaton-törvényt is - írja Olajos Péter.
 A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozásról szóló rendelet a Magyar Közlöny június 26-i számában jelent meg.