Morvai Attila a döntést azzal indokolta, hogy bár az ügyészség által korábban kirendelt szakértő egyértelmű véleményt fogalmazott meg, a sértett jogi képviselője által felkért szakértő, ugyanazt vizsgálva, merőben más következtetésre jutott. Ezért határozott úgy az ügyészség, hogy hivatalosan is kirendelik a sértett jogi képviselője által felkért szakértőt. A kirendelt szakértőnek augusztus 25-ig kell szakvéleményét elkészítenie.

Harmadik szakértőt is bevonhatnak

Az MTI kérdésére, hogy mi történik akkor, ha a két szakértői vélemény továbbra sem egybehangzó, a szóvivő azt mondta: ilyen esetben egy harmadik szakvéleménnyel oldják fel az ellentmondást.

Tuza Péter, a sértett jogi képviselője korábban "törvény ellenére beszerzett bizonyítéknak" nevezte a Múzeum körúti erőszak ügyében az ügyészségi orvos szakértői véleményt, mert a szakértőt kirendelő határozatot akkor kapta meg, amikor a szakértői vélemény már kész volt, így ő nem élhetett jogorvoslattal. Ezzel kapcsolatban is panaszt nyújtott be, de a Fővárosi Főügyészség ezt hétfőn elutasította.

E. Zsanett

Az ügyvéd akkor az előzményekkel kapcsolatban azt mondta: az ügyészség kirendelt szakértője, Molnár Miklós kategorikusan azt állította, hogy a lány erőszakra utaló sérülései nem keletkezhettek május 4-én a hajnali órákban, vagyis akkor, amikor E. Zsanettet - elmondása szerint - megerőszakolták. Az orvos szerint a lányon látszódó sérülések mindenképpen egy héten túl, de két héten belül keletkezhettek. A jogi képviselő az általa felkért orvos szakértőtől azt kérte, véleményezze a rendelkezésre álló adatokat.

Az ügyvéd elmondta: az ügyészség által kirendelt orvos szakértő, Molnár Miklós nem látta soha a sértettet, nem látta sérüléseit és az azokról készült fényképeket, csupán annak a nőgyógyásznak a vallomása állt a rendelkezésére, aki a látleletet felvette, és akit a történtek után 26 nappal hallgattak ki először.

A Tuza Péter által felkért szakértő szerint azonban kategorikusan nem lehet kijelenteni egy "emlékezetből tett" vallomás alapján, hogy a sérülések mikor is keletkeztek. Azonban - folytatta a lány jogi képviselője -, ha elfogadják a nőgyógyász által tett nyilatkozatot a sérülések színére és jellegére vonatkozóan, akkor ezek keletkezhettek a sértett által elmondott módon és időben.

A póthajat is vizsgálják

A jogi képviselő korábban két másik indítványt is tett: az egyikben új hemogenetikus-szakértő kirendelését, a másikban a lány május 4-én, vagyis a feljelentésbeli bűncselekmény napján viselt póthajának vizsgálatát és három tanú meghallgatását indítványozta. A két indítványt még július első felében elutasította a Budapesti Nyomozó Ügyészség. Ezt követően a sértett jogi képviselője panaszt nyújtott be az elutasító döntések ellen a Fővárosi Főügyészséghez.

Morvai Attila a panaszokkal kapcsolatban hétfőn azt mondta, hogy az újabb hemogenetikus-szakértő kirendelésére vonatkozó elutasító döntést a Fővárosi Főügyészség is osztotta, ugyanakkor a másik indítvány ügyében a sértett indítványának helyt adott. A lány póthajának vizsgálatára azonban nem DNS-szakértőt, hanem nyomszakértőt rendelt ki.

A sértett jogi képviselője korábban azért kérte a lány póthajának vizsgálatát, hogy azt vessék össze a rendőrök autójában talált hajszálakkal.

A jogi képviselő kérte három tanú meghallgatását is, akiknek a vallomásaival azt kívánja igazolni, hogy a sértetten május 4-ét megelőzően nem voltak sérülések. Ezzel kapcsolatban Morvai Attila azt mondta: a Fővárosi Főügyészség ennek is helyt adott.

Előzmények

A Múzeum körúti erőszak néven ismertté vált ügyben egy 21 éves lány feljelentése alapján indult nyomozás. A sértett állítása szerint május 4-én Budapesten, a Múzeum körúton öt rendőr igazoltatta, majd egy sötét mellékutcába vitték őt, ahol ketten nemi erőszakot követtek el vele szemben a három másik rendőr jelenlétében.

A Fővárosi Főügyészség május 17-én jelentette be, hogy az ügyben öt rendőrt gyanúsított meg a Budapesti Nyomozó Ügyészség: két rendőrt erőszakos közösülés bűntettével és vesztegetéssel, három rendőrt pedig bűnsegédként elkövetett erőszakos közösülés bűntettével.

Az öt gyanúsítottat az ügyészség indítványára még május 19-én helyezte előzetes letartóztatásba a bíróság, de ezt június 18-án megszüntették. A meggyanúsított rendőrök szolgálati viszonyát felfüggesztették. A gyanúsítottak mindannyian a Rendészeti Biztonsági Szolgálat kötelékébe tartoznak, hárman zászlósok, vagyis régebben teljesítenek szolgálatot. Ketten a őrmesterek, vagyis három évnél kevesebb ideje szolgálnak.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség mellett a Budapesti Katonai Ügyészség is nyomozást indított a rendőrök ellen, mivel az ügy aktái alapján elhagyták szolgálati helyüket miután a gyanú szerint erőszakot követtek el.