Átlagon felüli eredményt értek el ismét a magyar tízévesek a PIRLS szövegértési teszten (Progress in International Reading Literacy Study, vagyis Nemzetközi Szövegértés-vizsgálat). A magyarok számára kiábrándító eredménnyel végződött korábbi PISA-vizsgálatokhoz képest sikerként könyvelhető el, hogy a diákok számos, oktatási ügyekben mintaként szolgáló fejlett ipari állam tíz év körüli diákjainál jobban teljesítették a feladatokat; kilencedik helyet értek el a nemzetközi rangsorban.

A magyar diákok 551 pontot kaptak a tavaly lebonyolított tesztsorozatban, amelynek eredményeit egyébként csütörtökön délelőtt hozza nyilvánosságra a magyar oktatási tárca. A pontszám jócskán meghaladja az 500 pontos PIRLS-átlagot. Hazánk diákjait a rangsorban az Orosz Föderáció, Hong Kong, a kanadai Alberta,  Szingapúr, a kanadai Brit Kolumbia, Luxemburg, a kanadai Ontario, valamint Olaszország előzi meg. Közvetlenül mögöttünk Svédország, Németország, Hollandia, Belgium, Bulgária s Dánia végzett. (Kanada egyes államai külön-külön szerepeltek a tesztben.)

A felmérés bebizonyította, hogy az egyes országok képesek fejleszteni a diákok tanulmányi eredményeit - közölte szerdai sajtóanyagában a mérést lebonyolító Boston College két vezetője, Ina V.S. Mullis és Michael O. Martin, akik Magyarországot éppen azok között az országok között említik, amelyek - amellett, hogy jó eredményt értek el - 2001-hez képest jelentős fejlődést mutatnak. A hazai tízévesek között öt éve a lányok még sokkal jobb eredményt értek el, mint a fiúk, mára azonban ez is megváltozott: a diáklányok átlageredménye már csak hat ponttal magasabb a fiúkénál. A felmérésben résztvevő diákok eredményeit négy kategóriába sorolják (alacsony, közepes, magas, haladó szintű), a magyarok a haladó szinten értek el jelentős javulást. 

Figyelemre méltó, hogy a legjobb eredményt elérő országok között találunk kelet-európai, távol-keleti, tengerentúli s nyugat-európai államokat egyaránt. 

Mi is a PISA?

A háromévente lebonyolított nemzetközi PISA (Programme for International Student Assessment)  felmérés a munkaerőpiacra tartó 15 évesek körében végez szövegértési, matematikai és természettudományi teszteket. Az eddigi két forduló eredményeire nem lehetünk büszkék. Ellentétben a most publikált PIRLS-felméréssel.

A lelombozó eredményt hozó PISA-tesztek visszhangja annak idején elnyomta a PIRLS hírét, pedig ezen a magyar diákok már 2001-ben sem szerepeltek rosszul. A PIRLS-re egyébként ötévente kerül sor, s idehaza eddig két alkalommal tesztelték. A felmérésen negyedik osztályos általános iskolai tanulók, vagyis 9-10 éves gyerekek szövegértési képességeit tesztelik. A 2001-es felmérés egyik legfontosabb hozadékaként már akkor kiderült, hogy a magyar diákok mégsem annyira értetlenek, mint ahogyan azt az egy évvel korábbi PISA-tesztek mutatták. (Azután a 2003-as PISA eredménye ismét kiábrándító volt,  erre a jövő héten, a  2006-os PISA-felmérések publikálásakor visszatérünk.)
 
A szövegértés-vizsgálatot a tanulói teljesítményeket mérő, IEA nevű nemzetközi szervezet (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) végzi el 40 társult országban. A felmérés során az összesen 215 ezer diáknak különféle szövegekhez kapcsolódóan kell kérdésekre válaszolnia. A  vizsgálat különbséget tesz az élményszerző és információszerző olvasás, vagyis szépirodalmi illetve ismeretterjesztő szövegek között. 
 
Már a 2001-es felmérésnél 543 átlagpontot szereztek a magyar diákok, ami annak idején is átlagon felüli eredmény volt. (A nemzetközi átlag 500 pont.) Az összesítésben a jónak tűnő 8. helyen végeztek diákjaink. Már ekkor kitűnt, hogy az élményszerző olvasás jobban megy nekünk: a hatodik helyen végeztünk a  listán, míg az információszerző olvasásban kissé lemaradtunk,  a kilencedik helyen kötöttünk ki. . A magyar tízévesek 2001 és 2006 között elsősorban az élményszerző olvasás terén fejlődtek: 548-ról 557-re nőtt az átlagpontszámunk öt év alatt. Ennél kisebb, csak négypontos volt a javulás az információszerző olvasás terén: 537-ről emelkedett 541-re az átlagpontszámunk. Mindkét

Min törik a fejüket a negyedikesek?

Az élményszerző olvasásra valamilyen fikciós művet, novellát, meserészletet jelölnek ki a szervezők, ezt kell a kisdiákoknak figyelmesen végigolvasniuk, majd a tesztlapon a szövegre visszautaló kérdésekre felelniük. Ilyen például az Egy hihetetlen éjszaka című kis mese, amely egy kislány furcsa álmáról szól, olyanok történnek vele, mint Ben Stillerrel Az éjszaka a múzeumban című vígjátékban: minden életre kel. A mesét követő kérdésekben azt firtatják, megértette-e a gyermek a szöveg lényegét. ("Pl. Melyik kifejezésből tudod, hogy Anina félt? Abból, amit Anina tett, megtudod, milyen ember volt; írd le, s írj példákat rá.) Az információszerzést természettudományos leírásokkal tesztelik: a rovarok táplálékszerzéséről, vagy az Antarktisz felfedezéséről szóló ismeretterjesztő szövegrészek olyanok, mintha egy Usborne képeskönyvből ollózták volna őket. A szövegolvasási készségekről itt is teszten kell számot adni: Melyik az Antarktisz leghidegebb része? Mit tudhatsz meg Sara leveléből az antarktiszi ételekről? - ilyen és ehhez hasonló kérdésekre vár választ a feladatlap. Érdekességképpen lássunk néhány feladatot, amelyben a magyar diákok jól, illetve rosszul teljesítettek. Az említett Aninát az álmában életre kelő krokodiltól az ugyancsak hús-vér állattá váló flamingók mentik meg - belőlük falatozik a krokodil. Bár a főhős hálálkodik a flamingók közbelépése miatt, kevés magyar gyerek tudta a helyes választ adtak arra a kérdésre, hogy "Mit érzett Anina a flamingók iránt?". Tízéves diákjaink itt a nemzetözi átlag alatt szerepeltek. Egy másik mesében (amely egy fölöslegessé vált, karrierre vágyó agyaggombócról szól) a magyarok köpték-vágták a jó megoldást, s mindenki másnál jobban tudták, hogy a feleslegesség érzésével küzdő gombóc arra vágyik, hogy használják már végre fel valamire. Mindkét fenti példát az élményszerző olvasás feladatai adták. Egy másik, ismeretterjesztő szöveg kérdései azt firtatták, hogy miért érdemes a gilisztatárolóba homok- és földréteget helyezni. Bár a teszt szövegből kikövetkeztethető volt, kisdiákjaink közül kevesen hibáztak rá a helyes válaszra. De azt például sokkal jobban kihámozták ugyanebből a szövegből, hogy a hangyák közé rakott, majd elmozdított almadarabka után kutatva a kis ízeltlábúak előbb-utóbb új csapást alakítanak ki.

területen a lányok a tehetségesebbek.

(Bár erre igazán nem szoktak kitérni az elemzések, azért jegyezzük meg: 2001-ben a mögöttünk végzett 27 ország vizsgázóinak átlagéletkora csak három esetben lépte túl a magyarok 10,7 éves átlagéletkorát, az előttünk végzett hat állam közül viszont négyben magasabb volt a diákok átlagos életkora.)
 
Az már a 2001-es felmérésből is kiderült, a mostani pedig csak megerősítette, hogy az olvasás-szövegértés egyszerűen jobban megy azoknak a diákoknak, akikkel szüleik az iskolaérettség előtt is nyelvi játékokat, éneklést, versmondást gyakoroltak,  vagy éppen mesét olvastak nekik. Mint ahogyan az is kiderült, hogy jobb olvasási eredményt érnek el azok a gyerekek, akiknek családja sok könyvet tart - s vélhetően forgat is - otthon. (A felmérés megismeréséhez nyújt támpontot Mihály Ildikónak a Pedagógiai Szemle honlapján  olvasható összeállítása.) 
 
A két teszt (a PIRLS és a PISA) eltérő eredményeire több magyarázat is született. Egyrészt a két fel-mérésben nem pont ugyanazok az országok vettek részt, az előbbiben 40, az utóbbiban 57. "A két felmérés eltérő életkorú diákokat céloz meg; a PIRLS által vizsgált negyediik elemisek többsége  motiváltabb, mint a 15 évesek. Ráadásul,  míg a negyedikesek még aktív olvasástanulással gyakorolnak, a későbbi évfolyamokban a deklarált szövegértésre már nem trenírozzák a diákokat" - sorolja Balázsi Ildikó, a Közoktatási Mérési és Értékelési Osztály vezetője a a két mérés eredménye közötti különbségek lehetséges okait. 
 
A szakemberek azt sem mulasztják el megjegyezni, hogy a PIRLS által mért szövegértési teszt nagymértékben illeszkedik a magyar tantervhez, a szövegértést, matematikai és természettudományos készségeket firtató PISA felmérése azonban nem idomul hozzá. Azt azonban kérdésünkre cáfolják, hogy a PIRLS intézménykiválasztási rendszere kevésbé volna szigorú, mint a PISA-é, így azt is, hogy például a kisfalvak diákságát kihagynák a dologból.
 
Ennél is lényegesebb, hogy a PIRLS-tesztben részt vevő országok egy részénél hat éves az alapozó időszak, ilyenformán a magyar diákok vetélytársai plusz két évet kapnak képességeik kibontakoztatására. A 15 évesekre vonatkozó PISA felmérés szövegértési feladatait adott esetben már könnyebben oldják meg.  (Az ilyen korú magyar fiatalok öt évvel korábban abbahagyták az olvasásértést, oda az előny.) 
 
A PIRLS szűkebb körű ismertségének egyik oka az lehet, hogy ezen a teszten nem teljesítettünk olyan gyatrán, mint a PISA felmérésen, tehát nem is szerepelt annyit a hírekben. Emellett a PIRLS egy kevésbé ismert nemzetközi szervezet felmérése, míg a PISÁ-t a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD ötlötte ki. Ennek megfelelően az utóbbinak jobb a  sajtója, a teszt jelentősége is nagyobb, hiszen három tárgykörben végez kompetencia-mérést, továbbá a munkaerőpiac felé araszoló 15 évesek tudását vizsgálja. Végül, de nem utolsósorban, a PISA háromévente borzolja itthon a kedélyeket, a PIRLS viszont csak ötévente végzi felmérését.  
 
A kudarcos PISÁ-t, s a sikeres PIRLS-t szembeállítani hiba lenne.  A két felmérés mást és mást mér, ráadásul  másképpen; tulajdonképpen kiegészítik egymást. Hogy milyen eredményt tartogat nekünk a legújabb  PISA felmérés, arról a jövő héten számolunk be.