Akár 60 ezer forintos ösztöndíj

Az egyetemek és főiskolák a szociális juttatásokra a jelenlegi 5,6-6,6 milliárd forint helyett jövőre összesen 8-10 milliárd forintot fizethetnek ki. A hallgatói normatíva éves szinten hallgatónként 119 ezer, a köztársasági ösztöndíj 340 ezer, a tankönyv-jegyzettámogatás, illetve a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11900 forintra emelkedik - tudatta az oktatási tárca. Az eddig félévente változó összegű szociális juttatásokat a leginkább rászoruló hallgatók esetében havi 11, illetve 22 ezer forint összegű garantált támogatás váltja fel 2008-tól, az első alkalommal beiratkozók további egyszeri 58 ezer forintot is kapnak. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók támogatására jutó összeg közel 20 százalékkal, mintegy kétmilliárd forinttal emelkedik 2008-ban - tudatta a közlemény. Az OKM közlése szerint a képzési hozzájárulás bevezetése lehetővé teszi a két csoport közötti átjárhatóságot. Az idei elsőéveseket a tanév végén teljesítményük alapján rangsorolják. Akik az államilag támogatott képzésben nem teljesítik az intézmény által előírt minimális követelményeket, azok átsorolhatók költségtérítéses képzésbe, az ott legjobban teljesítők viszont átvehetők a helyükre. A kormányzati támogatáshoz az állami egyetemek, főiskolák ezentúl egy három évre szóló finanszírozási megállapodás alapján juthatnak hozzá, a színvonalas oktatást nyújtó intézmények több, a rosszabbul teljesítők pedig kevesebb pénzhez jutnak. A hároméves megállapodások a normatív támogatás rendszerét váltják fel.

A felsőoktatási törvény januárban életbe lépő módosítása rögzíti az intézmények három évre szóló finanszírozását. A törvénymódosítás a felsőoktatás működőképességét biztosító, 2007. évi felsőoktatási költségvetési támogatás 214 milliárd forintos összegét tekinti bázisnak. A támogatás 2010-re 240 milliárdra nő. A képzés szerkezetében a törvénymódosítás januárban életbe lépő passzusa új képzési szolgáltatásként határozta meg a résztanulmányok indításának lehetőségét.

A minőség érdekében a felsőoktatási törvény korlátozta az oktatók további foglalkoztathatóságát. Ezentúl az az intézmény kezdheti meg működését, amelynek nyilvántartásba vétele megtörtént, a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt megkapta és az Országgyűlés döntött állami elismeréséről.

Ekkortól lép életbe a felsőoktatási hallgatók juttatásairól és egyes térítésekről szóló szabályozás is. A jogszabály rögzíti, hogy a képzési hozzájárulás 2008-tól a felsőoktatási intézmény el nem vonható bevétele, amelynek kormány által meghatározott mértékét - legalább egyharmadát, legfeljebb ötven százalékát - a kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgatók támogatására kell fordítani, míg a fennmaradó hányadot az intézmény a fejlesztési céljaira fordíthatja. A rendelet értelmében a bevétel 50 százaléka fordítható a teljesítmény elismerésére.

A hallgató az első félévben iskolakezdő alaptámogatásban, további félévekben szociális támogatásban és tanulmányi ösztöndíjban részesülhet. Előírták a képzési hozzájárulás alóli mentesítés mértékét, s pontosították a határon túli magyarok számára adható ösztöndíj szabályrendszerét. A módosítás átvezeti az Oktatási Hivatal létrejöttével és feladatainak bővülésével kapcsolatos változásokat, a felsőoktatási információs rendszerre vonatkozó rendelkezéseket pontosítja. A felvételi eljárásból, valamint a diákigazolvány kiadásából befolyó pénz az Országos Felsőoktatási és Információs Központ, illetve az Educatio Kht. helyett az Oktatási Hivatal számlájára érkezik.

Életbe lép a felsőoktatási alap- és mesterképzési szakokról, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló rendelet,
a képzési rendszer kiegészült a mesterképzési szakok megnevezésével és a tanári szakképzettség rendszerének pontosításával. A rendelet kiegészült a mesterszakokkal: 130 mesterszak képzési és kimeneti követelményei jelentek meg a jogszabályban. A tanári mesterszakon 72 tanári szakképzettség követelménye (ebből közismereti tanári szakképzettség 38, szakmai tanári szakképzettség 33, kizárólag másodikként felvehető tanári szakképzettség 27) nyert elfogadást. A módosítás a felsőoktatási intézmények hatáskörében indítható továbbképzések létesítését, illetve nyilvántartásba vételét segítő szabályozásra adott lehetőséget.

Január 1-jén lép életbe a 2008-ban a felsőoktatásba felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeretről szóló határozat, eszerint a kormány az államilag támogatott új belépő létszámkeretet 56 ezerben határozta meg, amelyből a felsőfokú szakképzésre felvehető hallgatók létszáma 12500 fő. Alapképzésre felvehető hallgatók létszáma 39600. Egységes, osztatlan képzésre felvehető hallgatok létszáma: 3050.