A regionalitás, a közigazgatási átszervezés a román közvélemény szemében a mai napig egyet jelent a nemzetállam megkérdőjelezésével. Ezért a román pártok még elvi vita szintjén sem merészkednek előhozakodni vele, így a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vállalta a vitaindítás feladatát. Marosvásárhelyen nemrég a szövetség szinte teljes vezérkara felsorakozott a korábban integrációs államtitkári tisztséget betöltő Markó Béla miniszterelnök-helyettes személyi titkára, Csutak István által kidolgozott Új régiókat Romániának terv mögött.

Az ország 41 megyéjét és Bukarestet a jelenlegi nyolc nagy, úgynevezett fejlesztési régió helyett a megyék történelmi-kulturális összekötő szálait körültekintőbben figyelembe vevő 16 régióra osztanák (lásd térképünket). Ezek később közigazgatási egységekké alakulhatnak. Az RMDSZ szerint az 1998-ban brüsszeli sürgetésre egy bukaresti irodában sebtében megrajzolt nyolc fejlesztési régió nem számol a valósággal, mert ugyan milyen közös pályázattal rukkolhatna elő mondjuk a Közép régióba préselt erdélyi Hargita és Fehér megye (ahogy Magyarországon is igencsak eltérő érdekei lehetnek az egy régióba tartozó Jászságnak és Beregnek). Az új régiótérkép időzítése persze nem véletlen, az autonómiaügyben eddig rendkívül óvatos RMDSZ a november 25-ei európai parlamenti választások kampányának küszöbén így próbál szavazatokat elhalászni a függetlenként induló Tőkés László püspök elől.

Csutak a történelmi térségek alapján próbálja átrajzolni a régiókat, s így feléleszteni a kötődéseket, amelyeket a kommunizmus előbb a tartományosítással, majd a megyésítéssel fél évszázad alatt szétszakított. Magyar szempontból kétségtelenül a legfontosabb a Hargita, Kovászna és Maros megyéket összefogó Székelyföld, amelynek megrajzolásánál "az etnikai szempontok is számítottak" - jelentette ki Markó. Csakhogy amit ma még magyar szívnek szóló - az egykori, 1950-es évekbeli autonóm tartományt (HVG, 2003. november 1.) idéző - vívmányként ábrázolnak a politikusok, egy évtized múlva már öngól is lehet. A 2002-es népszámlálás alapján ugyanis Hargita megyében a magyarság aránya 85, Kovásznában 74, Marosban pedig 39 százalék volt, az összesen 1,13 millió lakosú tervezett Székelyföld régióban a románság aránya 41 százalékos. Az 1992-es népszámlálás óta e három megyében összesen 108 ezerrel csökkent a magyarok száma, és ha ez a tempó marad, 2017-re súlyuk a Székelyföld régióban 49 százalékra esik vissza.

Egy RMDSZ-es politikus se remélheti persze, hogy az új felosztást a román pártok ebben a formában elfogadják, ám az ötletet vitalavina megindítására mindenképpen alkalmasnak ítélik. Kelemen Hunor, a szövetség ügyvezető elnöke mindenesetre figyelmeztet, hogy várhatóan a románok sem maradnak érzéketlenek a javaslattal szemben (bár különösebb visszhangja eddig nem volt), mert a "jelenlegi régiókkal sokan elégedetlenek", tehát elsősorban őket és a szakmát kell megnyerni az ügynek. Ezt húzza alá, hogy a közelmúltban a Duna partján fekvő Orsován mozgalom indult, hogy a csatornázatlan, elmaradott város Mehedinti megyéből átkérje magát Krassó-Szörénybe, mondván, a szomszédos Herkulesfürdővel közösen a bánsági régióban turisztikai vonzerőt jelentenének.

Minden régióátalakítási ötletre passzt mondanak az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó liberálisok, viszont Markóéknak talán érdemes lenne próbálkozniuk az ellenzéki demokratákkal. Szerintük ha a mai régiók sikeresen szerzik meg az uniós pénzeket, akkor a nyolc régiót közigazgatási jogokkal kell felruházni, ami saját kormányzót, valamiféle helyi parlamentet is jelenthet. Ez pedig tárgyalási alap lehet az átszervezésre. Tény viszont, hogy a jelenlegi megyés, fejlesztési régiós beosztás nyújtotta előnyökhöz a helyi, megyei önkormányzati vezetők, testületek a körmük szakadtáig ragaszkodnak, és e sorból a székelyföldi magyarok sem lógnak ki. De fékezheti az átalakítást a megyék eltérő fejlettségi szintje is. Korodi Attila RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter ennek kapcsán úgy vélekedett: "az elmúlt években az erősek erősebbek lettek", vagyis a gazdagabb megyéknek - Arad, Temes, Bihar, Brassó, Prahova, Constanta vagy a most meglódult Kolozs és Maros - nem érdekük az átszervezés, mert most is megszerzik maguknak a szükséges pénzeket.

IRHÁZI JÁNOS / MAROSVÁSÁRHELY