Dulakodás és elnapolás a Magyar Gárda perén

Für Lajos © Szegő Péter

Először lökdösődés kezdődött a két szervezet tagjai között, amely majdnem verekedésig fajult, s végül is a rendőrség az igazoltatásokat követően lehetővé tette, hogy az OCÖ vezetői bejussanak a zsúfolásig telt tárgyalóterembe. Habár a sajtó munkatársai is elsőbbséget élveztek volna, az ajtóban egy piros-fehér sálat viselő fiatalember szűrte meg kik azok, akik bemehettek a tárgyalóterembe. Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke azt mondta: azért jöttek el a tárgyalásra, mert kíváncsiak a Magyar Gárda elnökének vélekedésére a bíróság előtt. Emlékeztetett arra, hogy több mint 70 ezer aláírással követelték a Magyar Gárda megszüntetését. 

A tárgyaláson megjelent többek között Für Lajos volt MDF-es honvédelmi miniszter, akit az egyenruhás gárdisták tapssal üdvözöltek a bíróság épületében. A bíróság épülete előtt mintegy száz egyenruhás gárdista és szimpatizáns várakozott a szakadó esőben, őket mintegy kéttucatnyi egyenruhás rendőr figyelte. A Fővárosi Bíróság főbejáratát a rendőrség fémkordonokkal zárta le, s a tárgyalás végéig az épületen kívül a rendőrök többször igazoltatták az épületbe bejutni szándékozó gárdistákat, velük szimpatizáló fekete ruhás, bakancsos, bomberdzsekis férfiakat.

Morvai Krisztina © Szegő Péter

A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve, az egyesületi keretet felhasználva végzi. A kereset az egyesület történetét ismertetve döntően a decemberi, tatárszentgyörgyi rendezvényre alapoz. Kitér arra is, hogy az egyesületbe történő "besorozás" nem egyeztethető össze az önkéntesség elvével.

Megállapításuk szerint a Magyar Gárda december 9-én, a tatárszentgyörgyi rendezvényével "olyan állomáshoz érkezett, amely a demokratikus jogállammal összeegyeztethetetlen", a gárda az alapszabályában rendelkező célokkal ellentétesen működő mozgalom, ami nem választható el az egyesülettől. Az ügyészség szerint ezáltal az egyesület nem hagyományőrző, hanem működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást.

Gaudi-Nagy Tamás és Vona Gábor © Szegő Péter

Gaudi-Nagy Tamás, az egyesület jogi képviselője a tárgyaláson kifejtette: a keresetnek három nagy tévedése van: az, hogy a mozgalom és az egyesület nem választható szét, hogy a tatárszentgyörgyi rendezvény az egyesület rendezvénye volt, illetve hogy az egyesület alkalmas lenne mások jogainak és szabadságának megsértésére. A kulturális hagyományőrzésre példaként említette, hogy több közös programot szervezett az egyesület a Jobbik Magyarországért Mozgalommal, így középiskolai történelemversenyre is felhívással éltek. A tatárszentgyörgyi rendezvénynek nem volt jogi értelemben szervezője a Magyar Gárda egyesülete, azt egy magánszemély jelentett be az illetékes rendőrkapitányságon. 

Az ügyvéd szerint a rendezvényen felszólalók éltek a demokratikus jogállamban biztosított véleménynyilvánítás szabadságával, véleményt fogalmaztak meg és nyíltsággal szóltak a vidék közbiztonságáról. Hozzátette: létező jelenségként utaltak arra, hogy sajnálatos módon az adatok szerint a cigányság körében az átlagot meghaladó a bűnelkövetés.