Kiricsi Gábor
Kiricsi Gábor

A romákat és nem romákat ért támadásokat a sértett környezete kapásból etnikai keretbe helyezi, számukra ugyanis ez jelenti a legegyszerűbb és mindenre alkalmazható magyarázatot- mondja lapunknak Krekó Péter szociálpszichológus. A Political Capital vezető elemzője szerint azonban a konfliktusok akár elő is mozdíthatják a társadalmi egyenjogúságért vívott küzdelemet.

hvg.hu: A magyar-roma viszonyról talán mindennél többet elárul a két megdöbbentő tavalyi bűnügy, a nagycsécsi és a kiskunlacházi gyilkosság fogadtatása. Míg előbbi esetében a roma érdekvédők a rasszista indíték beigazolódására számítanak, addig a másik ügyben a közvélemény és a média egy része szinte mindenáron cigány tettest akar látni. Ráadásul egyik verzió sincs tényekkel alátámasztva. Mégis, mit képzel ez a két embercsoport egymásról?

Krekó Péter: A roma-magyar viszony három oldalról is megközelíthető: onnan, hogy mit gondol a többség a romákról, hogy mit gondolnak a romák magukról és hogy mit gondolnak a romák a többségi társadalomról. Ami a többség előítéleteit illeti, a kutatások szerint idehaza mindig és minden antidiszkriminációs erőfeszítés dacára a romák a leginkább elutasított csoport, főleg vidéken. Két vélekedés veszélyesen hozzákapcsolódott a romákhoz: az egyik a parazitizmus, vagyis hogy ők segélyekből élnek, nem dolgoznak, csak élősködnek a társadalmon. A másik a kriminalitás, a magyarok csaknem kétharmada szerint ugyanis a cigányok „vérükben, génjeikben hordozzák” a bűnözésre való hajlamot. És miközben például az antiszemitizmus a kutatásokban nehezebben megragadható, mivel kevésbé elterjedt, s a válaszadók is rátanultak arra, hogy „csúnya dolog” zsidózni, addig a romaellenesség ma a többség által képviselt, s teljesen leplezetlen vélekedés. Előkerül társaságokban, taxiban, az utcán, és aki szóba hozza, abban gyakran fel sem merül, hogy a mellette ülő más véleményen van, vagy hogy palástolnia kellene a cigányokkal szembeni gyűlöletét.

A többségi társadalom előítélete viszont a kirekesztett csoportok esetében sokszor „kisebbségi öngyűlöletet” eredményez. A szociálpszichológiában rendszerigazolási tendenciának nevezik az a folyamatot, amikor a kisebbségi csoportok (esetünkben a romák) elfogadják a róluk alkotott negatív előítéleteket, amivel egyrészt felmentik magukat az alól, hogy ez ellen küzdjenek, másrészt a társadalmi rend igazságosságában való hitük fennmarad. Ennek viszont megvan a pszichológiai ára: kedvezőtlen önértékelést és konfliktusos identitást eredményez: akár a Clark és Clark-féle egykori kutatásban, amelyben a fekete és fehér gyerekeknek fekete és fehér babákat osztottak szét, s a fekete gyerekek is a fehér babával játszottak szívesebben. Ez itthon is így működött a roma gyerekekkel, akik egy kutatásban azonosulási mintának inkább a fehér bőrű babát választották.

hvg.hu: Érdekes, hiszen a romákat inkább öntudatos népnek képzeljük.

Krekó Péter: A többség a roma érdekvédők aktivitását látva gondolhatja, hogy ez nagyon öntudatos kisebbség, de ez tévedés. Persze, van a romáknak egy öntudatos és kultúrájára büszke csoportja, de – amellett, hogy a roma kisebbség messze nem homogén, azaz különböző közösségekre bomlik – inkább sérült identitástudat jellemző a többségükre. Ezt jól mutatja az is, hogy a romák jelentős része a közvélemény-kutatásokban vagy népszámlálások alkalmával tagadja roma származását. A sztereotípiák és előítéletek legnagyobb veszélye pedig éppen az, hogy önbeteljesítő jóslatként működnek, vagyis a romák bizonyos viselkedésmintáikban már követik azokat a mintákat, amit a többség hozzájuk rendel. Ezzel összefügg az a gyakori önsorsrontó viselkedés, ami nagyon gyakori a kisebbségi, stigmatizált csoportok esetében, így a romáknál is megfigyelhető. Ennek megnyilvánulása az uzsora és a kamatrabszolgaság is: ezekben a közösségekben az alávetettség, a kiszolgáltatott helyzet újratermelődik mikroszinten is. Részben ez okozza, hogy a csak a pénzosztásra és a segélyekre épülő állami politika nem segít a romákon, mivel csak konzerválja ezeket a magatartásmódokat. Ha el is jut a pénz a rendeltetési helyére, gyakran az uzsorásoknál köt ki, így nem javítja a romák életszínvonalát. Az önsorsrontás pedig sokszor önpusztító magatartásformákban ölt testet. A negatív csoporttudat negatív énképben is jelentkezik, ez pedig a devianciák erős bázisa.

hvg.hu: És miként viszonyulnak a romák a többségi társadalomhoz?

Krekó Péter: A roma közösség észleli az erős előítéleteket s az alávetett pozíciót. Amikor ezen túl még olyan fenyegetettséggel is találkozik, mint a Magyar Gárda masírozása, az a romák radikalizálódásához, önvédelmi mozgalmak szervezéséhez vezethet, amire Baranyában már példa is van. De ennek az irányába mutatnak a nemzetközi példák is: Bulgáriában például jelentős összecsapásokra került sor a Nemzeti Gárda és az ellenében létrejött roma önvédelmi szervezetek között. A csoportközi konfliktusnak abban a szakaszában járunk, amikor egyértelműen polarizálódnak a viszonyok, és ez sajnos ez erőszak eszkalálódását vetíti előre.

©

hvg.hu: De ezt nagyon régóta halljuk. Húsz éve, a hazai skinhead-mozgalom terjedésekor is arról regéltek a falusiak, hogy a cigánytelep lakói kaszával várják a támadást. A polgárháború mégis elmaradt. És a Magyar Gárda most is csak masíroz.

Krekó Péter: A Gárda valóban csak szimbolikus akciókat szervezett, hiszen pusztán a Jobbik elnökének kezében lévő politikai eszköz. Arra szolgál, hogy ezzel a – főként vidéki lakosságot érintő – témával a párt kiszélesítse társadalmi bázisát, s bejusson az európai, majd a magyar parlamentbe. Márpedig politikai pártot nyílt erőszakkal nemigen lehet megerősíteni, bármilyen előítéletes legyen is a társadalom. A Political Capital azonban a tettlegesség nélkül is valós társadalmi veszélynek látja a Magyar Gárdát, mert annyira felerősíti a romaellenes diskurzust, hogy ez közvetett úton hathat a romák elleni erőszakra, s a mindennapi diszkriminációra is. Nem lehet éles határt húzni a szélsőséges cselekedet s a szélsőséges beszéd közé, mert a beszéd maga a tett, amely olyan társadalmi környezetet teremt, amelyben az erőszakos cselekmények valós megoldásnak tűnhetnek. A Gárda igenis megágyaz a romák elleni erőszaknak, és további veszélyt jelent, ha kiszabadul a Jobbik kontrollja alól. Mindez ráadásul elvezethet a romák ugyancsak erőszakos reakcióihoz. A szervezetet betiltó elsőfokú bírósági döntés üdvözlendő lépés, de a probléma gyökerét ez nem orvosolja.

hvg.hu: A romák szervezkedhetnek a gárdisták ellen, ám a napi tapasztalataik szerint a konkrét, messze nem csupán szimbolikus agresszió a roma közösségen belülről is érkezhet. Előfordul, hogy épp helyi vezetőik használják ki a roma családokat, vagy tartozásaik miatt a roma uzsorások fenyegetik őket. Miért nem őket adják fel?

Cikkek a hvg.hu-n az uzsora világáról
Uzsorások a cigánytelepen
Uzsorások a cigánytelepen 2.

Krekó Péter: Egyrészről meg vannak félemlítve. Az uzsorás szolgáltatására ráadásul rá vannak szorulva a közösség tagjai; olyanra is volt példa a híradások szerint, hogy egy uzsorás letartóztatásakor többen védelmükre keltek. Feltehetően tartanak attól, hogy nem kapnak több kölcsönt, hiszen a bankok valóban nem szívesen hiteleznek ezeknek a családoknak – főleg most, a pénzügyi válság közepette. A segélyektől való függés és az uzsorakamatok ügye természetesen összefügg: a romák sajnos nem tudtak alkalmazkodni a piacgazdaság viszonyaihoz , és még az államszocialista időkből arra vannak szocializálva, hogy a pénzt – segélyt, adományt vagy kölcsönt – külső szereplőktől kapják.

hvg.hu: Akkor ugorjunk egy szinttel feljebb: a nagycsécsi eset után elképesztő nyilatkozatok hangzottak el egy-egy roma politikustól. Mintha egyenesen áhítanák, hogy bebizonyosodjon: a többség gyűlöletéből fakadó támadásokról, s nem a roma közösségen belülről érkező agresszióról van szó. Miért volna jobb nekik az egyik vagy a másik?

Krekó Péter: Azért félnek attól a verziótól, hogy romák ölnek romákat, mert ez csak megerősíti a cigányokkal összekapcsolt, túlfűtött agressziót vizionáló sztereotípiákat. S mert a többségi közvélemény számára onnantól már csak egy „szokásos”, cigányok közötti konfliktusként sikkadna el a dolog.

hvg.hu: Ha beigazolódik a rasszista indíték, abból mit profitál egy roma politikus?

Krekó Péter: Észre kell venni, hogy a rendszerváltás óta forint tízmilliárdok mentek a roma integrációra állami és önkormányzati szinten, de ennek hatásait – mint ahogyan azt az ÁSZ is megállapította –  egyáltalán nem láthatjuk. Vagyis a romák problémáira senkinek nem sikerült eddig megoldást találnia, s ennek a rendszernek részei a roma érdekvédők is. A romák változatlan helyzetére, így saját kudarcaikra is kézenfekvő magyarázat, ha kizárólag előítélet-problémának állítják be. Ha ugyanis csak arról beszélnek, hogy a többség rosszul viszonyul a cigányokhoz, akkor más problémákról szerintük már nem is kell beszélni; arról, hogy hol az integrációra fordított pénz, vagy hogy megfelelően hasznosult-e.

A hazai nyilvánosságban a romakérdésről egyébként két jellemző diskurzus létezik, de egyik sem segíti a probléma megoldását. Az egyik, előítéletes vélemény szerint mindenért a cigányok maguk felelősek, s előítéletesség sincs, mert az előítéletek igazak. A másik a politikailag korrekt szemlélet, amely szerint a többség előítéletessége az oka mindennek. Ez sem jó, hiszen mégsem lehet mindent előítélet-kérdésként kezelni: a romaügyben konkrét oktatási, foglalkoztatási, közbiztonsági szakpolitikai intézkedésekre volna szükség, és beszélni kell olyan jelenségekről, mint például a romák alulképzettségéből fakadó anomáliák.

hvg.hu: Vegyük másik példánkat, a kiskunlacházi gyilkosságot. Pár nappal az eset után már féltucat erőszakot tevő cigányról beszéltek a helyiek, majd a rendőrség cáfolta verziójukat. Az efféle romaellenes vérvád Olaszországban hasonlóan elterjedt, ám ott nemrég egy tanulmány rámutatott, hogy a meggyilkolt, eltűnt gyermekek ügyében minden esetben pedofilok, családtagok voltak a felelősek, sosem a környék romái. Hogyhogy ennyire tartja magát ez a hiedelem?

 
Krekó Péter: Magyarországon is többször jelent meg a romákkal szembeni „vérvád” (ártatlan lánygyermekek elrablása, megerőszakolása, meggyilkolása). Az ellenszenvvel kezelt csoportok gyakran válnak hasonló összeesküvés-elméletek célpontjaivá, főleg, ha valamilyen megmagyarázhatatlan vagy szokatlan esemény történik. Bár a romák helyzete a rendszerváltás előtt jelentősen jobb volt, mint ma, ilyen szóbeszédek az államszocialista időszakban is gyakran szárnyra kaptak helyi szinten. Hann Endrének és munkatársainak a hetvenes években készült esettanulmányai több ilyen történetet is feltártak. Erős etnikai konfliktusok esetében jellemző toposz, hogy a bevándorlók/ idegenek/ romák/zsidók, vagyis a leginkább kéznél lévő utált kisebbség „elrabolják a lányokat”, amivel ugyebár a közösség fennmaradását veszélyeztetik.

hvg.hu: Igen ám, de a sajtó is – főleg jobboldali – leginkább az ezt erősítő verzióknak adott teret, az ezt cáfolókat elhallgatta. A többségi társadalomnak s újságjainak miért kellenek a cigány bűnbakok? És miért nem sikerül leszámolni a városi legendákkal?

Krekó Péter: A nyíltan rasszista közbeszéd egyrészt a radikális politikai mozgalmak 2006 őszi aktivizálódásával erősödött fel, egyúttal a média is láthatóbbá tette ezeket a szereplőket, a szélsőséges véleményükkel együtt. Másrészt ugyanekkorra tehető az olaszliszkai lincselés, amely hivatkozási alap lett, ha valaki a romákat agresszív, önbíráskodó, a többségi lakosságot terrorizáló népként akarja bemutatni. A média egy része szinte automatikusan ebbe az értelmezési mezőbe helyezi az újabb konfliktusokat, s az ezzel kapcsolatos vélekedéseket. Az újabb ügyekben az újságírók a rendőrség és a bíróság helyett kevés információ alapján próbálnak spekulálni, és kényelmes, megszokott keretbe helyezni az eseményeket. Vidéken a többségi társadalom a „cigánybűnözést” létező dolognak tartja, amivel szemben a rendőrség nem tudja őket megvédeni, a politika pedig nem foglalkozik vele. A sajtó ezeket a véleményeket sokszor visszatükrözi és megerősíti. Mindenki számára kényelmes: az újságíró számára is könnyen felfogható értelmezés, főleg, ha az ő világértelmezése is hasonló ehhez, és a hírfogyasztó világértelmezésével is összhangban van. Ilyen értelmezési mezőben egy roma elkövetővel kapcsolatos hír könnyebben gyökeret ereszt, mint egy azt cáfoló.

Másfelől a jogalkalmazók zavart helyzetben vannak, mivel ellentmondásos elvárások körében kell döntéseket hozniuk. Így például folyamatban lévő ügyeknél kell arról nyilatkozniuk, hogy roma-e az elkövető, vagy romákat ért támadás kapcsán arról, hogy volt-e rasszista indíték. Zavart jelez például a nagycsécsi esetnél, hogy egy helyi rendőri vezető idejekorán kizárta a rasszista indítékot, utána pedig az országos rendőrfőkapitány elmondta, hogy ez szakmai hiba volt. A nyilvánosság kényszere miatt az aktuális tudás alapján próbálnak biztosat mondani a nyilatkozók még nem biztos ügyekről. A rendőrség pedig amúgy is folyamatosan a politikai aréna közepén van, így bármit nyilatkozik, az valamelyik, már rögzült politikai meggyőződést erősíti. Probléma az is, hogy alacsony szinten van az állami intézményekbe és jogintézményekbe vetett hit: sokan nem bíznak abban, hogy a rendőrség felderíti a bűncselekményeket. A romák úgy tartják, hogy a rendőrök között sok a rasszista, mások meg éppen azt feltételezik, hogy a romák által elkövetett cselekményeket takargatja a kormány, a romák elleni cselekményeket pedig etnikai indíttatásúnak állítja be, merthogy ez a „hatalom érdeke”. Ezek az előzetes hitek attól függetlenül fennmaradnak, hogy milyen eredményt hoz a nyomozás vagy a bírósági eljárás.

hvg.hu: Ez patthelyzetet jelent?

Krekó Péter: A társadalmi egyenjogúságért vívott küzdelemnek természetes (és gyakran előremozdító) állomása szokott lenni a többségi és kisebbségi társadalom közötti konfliktusok erősödése. Amerikában például a feketék polgárjogi kérdéseiben a megfelelő politikai válaszokat a rendkívül elmérgesedett viszony szülte. Ma nagyon máshogy áll a feketékhez az amerikai társadalom, mint pár évtizeddel ezelőtt, és ennek csak szimbolikus megnyilvánulása Barack Obama mostani győzelme. Természetesen nem szűnt meg a diszkrimináció, de a feketék helyzete sokat javult, ebben pedig nagy szerepe van annak, hogy pár évtizede a polgárháború-közeli helyzet felhívta a figyelmet a problémára. A kérdés az, hogy a konfliktusok erősödése erősíti-e a politikai szereplők válaszkészségét. Az egész eddigi romapolitikát gyökeresen kéne átalakítani, de erre nálunk egyelőre nem látszik a politikai szándék.

hvg.hu: Tehát még a sértődött, a többségre mutogató roma nacionalisták sem feltétlenül kerékkötői a közeledésnek?

Krekó Péter: A roma érdekvédőknek mint politikusoknak valóban érdekük a roma identitás erősítése, és ennek eszköze nem ritkán a mélyről jövő sértettség hangsúlyozása. A hatékony érdekvédelemhez szükséges erős identitásra szükség is van. Az Egyesült Államokban is így volt, jelen voltak a „fekete düh” képviselői (például a Fekete Párducok), ahogyan nálunk is lehetnek képviselői és szócsövei a roma dühnek. Ezzel a megközelítéssel inkább az a probléma, hogy erősíti a többségi társadalom ellenérzéseit, míg ezzel szemben kevésbé látni azokat a kezdeményezéseket, melyek arról szólnak, hogy a romák tesznek saját sorsuk javítása érdekében. A kisebbségieknek ebben a helyzetben sokkal többet kell tenniük, egyszerűen azért, hogy a többség úgy érzékelje, változtatni akarnak a helyzetükön.

Kiricsi Gábor

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Vélemény

A kiskunlacházi tragédia másnapján

Kellő rendőri jelenléttel talán meg lehetett volna előzni a horrort, egy tizennégy éves kislány szörnyű halálát a főváros agglomerációs övezetéhez tartozó Kiskunlacházán. De a rendőrőrsöt megszüntették. A gyilkosságba torkolló csoportos nemi erőszak előzménye, hogy egy deviáns csoport hosszabb ideje fenyegeti a községet. Ezt állítja a helyi lap, a Mi újságunk főszerkesztője, a művelődési ház szervezője, aki a helyi általános iskola alsó tagozatában tanít.

MTI Itthon

Virrasztásra gyülekeznek Nagycsécsen országos roma vezetők

Vasárnap kora délután már megérkeztek a romaszervezetek vezetői a Borsod megyei Nagycsécsre - ahol ismeretlenek egy héttel ezelőtt Molotov-koktéllal felgyújtottak egy házat, és ott két roma embert agyonlőttek -, hogy virrasszanak az áldozatok emlékére, illetve figyelemmel kísérjék a bejelentett, majd a rendőrség által megtiltott demonstrációra spontán érkezőket.

Vélemény

Nagycsécs: kettős halál torz médiatükörben

Látván a tragikus borsodi kettős gyilkosság nyilvánosságbéli fogadtatását, az ember igencsak szomorúságra hangolódik. Ha az ügy jellege nem fagyasztaná arcunkra a mosolyt, nevethetnénk rajta, mennyire görcsösen igyekszenek egyesek, hogy prekoncepcióikat ráerőltessék a dologra.

hvg.hu Itthon

Bencze: nem a gyanúba kevert fiatalok gyilkoltak Kiskunlacházán

Nem igaz, hogy borzalmasan romlott a közbiztonság az országban – mondta a hvg.hu-nak Bencze József országos rendőrfőkapitány a Fidesz politikusainak kijelentéseire reagálva. Viszont a feszültségek csillapítására megerősítik a körzeti megbízotti szolgálatot, új bevetési egységet hoznak létre és további rendőröket vezényelnek az utcákra. A főkapitány cáfolta, hogy a hírbe hozott három roma fiatal lett volna a kiskunlacházi gyilkosság elkövetője.

MTI/hvg.hu Itthon

Nagycsécs: a község rasszista támadást gyanít

Gyertyákat gyújtottak a helyi lakosok a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagycsécsen, annál a háznál, ahol két ember vesztette életét, amikor hétfőre virradóra Molotov-koktélt dobtak, majd rálőttek az épületekre. Az önkormányzat bejelentette, anyagilag is támogatja majd a családot.

Helyenként mínusz 10 foknál is hidegebb lehet

Helyenként mínusz 10 foknál is hidegebb lehet

Tesla a benzinkúton - sikerült megtankolni, videó a mutatványról

Tesla a benzinkúton - sikerült megtankolni, videó a mutatványról

Weinstein azzal dicsekedett, hogy lefeküdt Jennifer Lawrence-szel

Weinstein azzal dicsekedett, hogy lefeküdt Jennifer Lawrence-szel

Megvan a román eurócéldátum – előbb lesz átállás, mint Magyarországon

Megvan a román eurócéldátum – előbb lesz átállás, mint Magyarországon

Tolatóradar: Mennyit autózhatnánk a leghosszabb repülőjárat üzemanyagából?

Tolatóradar: Mennyit autózhatnánk a leghosszabb repülőjárat üzemanyagából?

1000 lóerős Cadillac állítja falhoz a BMW M5-öt és az AMG E63-at

1000 lóerős Cadillac állítja falhoz a BMW M5-öt és az AMG E63-at