szerző:
hvg.hu

A vállalatok naponta jelentenek be újabb és újabb csoportos elbocsátást, a munka nélkül maradtak pedig könnyen bajba kerülhetnek, ha képtelenek fizetni a hitelek emelkedő törlesztőrészleteit. Az állam garanciát ígér, de a régóta halogatott magáncsőd intézménye még várat magára.

A lakosság háromnegyede számít ugyan arra, hogy a válság miatt romlik majd anyagi helyzete, mégis csak 61 százalékuk fogta vissza kiadásait, s csak minden ötödik állította, hogy jelentősen lefaragta a kiadásait az elmúlt néhány hónapban – áll a MASMI Hungary Piackutató Intézet felméréséből. A túlpörgetett, hitelből fedezett fogyasztás hátulütői miatt hosszú ideje kongatják a vészharangokat a szakemberek, s az adósságcsapda sokak számára most válik majd realitássá. A kormány szerdán jelentette be, hogy az állam - reagálva a rendkívüli helyzetre -  átmeneti időre garanciavállalással segíti azokat, akik lakáshitelt vettek fel, majd a válság miatt, önhibájukon kívül, elvesztették munkahelyüket. Egyelőre itt tartunk.

Magáncsőd. Hiánygazdálkodás
A már harmadszorra előhúzott magáncsőd intézményét talán éppen a hitelválság nyomán kialakuló gazdasági krízis miatt foglalják majd törvénybe. A magáncsődről ugyanis 2001-ben is készült már egy törvénytervezet, amely végül nem került a kormány elé, majd 2004-ben Göncz Kinga szociális minisztériumi államtitkárként kezdeményezte újra a bevezetését, s a javaslat akkor is elbukott. “A mostani koncepció sokkal jobb, mint a 2001-es, például mert nem állami pénzre épít” – mondja az anyagról Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatója. A jelenlegi tervezet a nyugat-európai országok rendszereinek előnyeit ötvözi magyar viszonyokra alakítva – foglalja össze az igazgató, hozzátéve: ez azt is jelenti, az adófizetők pénzéből csak az adósságrendezésben résztvevő szakemberek munkáját fedeznék, nem pedig a bajba kerültek adósságát.

A magáncsőd lényege, hogy az adós és hitelezője több éves együttműködésre van kényszerítve, ezalatt egy csődgondnok segíti az eladósodott felet a tartozások rendezésében. Az egyezkedés során általában a hitelezőnek is rugalmasnak kell lennie: lemondhat például a kamatok egy részéről, vagy átütemezhetik a részletfizetést, esetleg felfüggesztik egy időre, vagy az adósság egy bizonyos százalékától áll el. “Egy ilyen rendszer a hitelezőket is arra szorítja, hogy csak olyan esetben adjanak kölcsönt, amelyről tudják, hogy beszedhető”- mondja Győri Péter arra utalva, hogy a felelőtlen hitelfelvevői magatartás mögött olyan hitelnyújtók vannak, akik szintén nem mérlegelnek.

Az elképzelés jelenleg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál (IRM) van, ahol a tervezet előkészítése folyik. A tárcától ugyan többször próbáltuk elkérni a – tudomásunk szerint nem titkos - anyagot, de válaszként csak annyit közöltek, hogy a szabályozási koncepció márciusban kerülhet a nyilvánosság elé. Ezt társadalmi vita követheti, majd ősszel a parlament elé kerülhet a törvénytervezet. Elfogadás után még időbe kerülhet bevezetése, hiszen a szakemberek képzése is időigényes.

Mivel a hazai anyag bemutatása még várat magára, megkérdeztünk egy német szakembert, hogyan szuperál, miként működik odaát az 1999 óta működő, hosszú egyeztetést követően bevezetett rendszer.  

Kiket fenyeget és mennyi ideig tart? (Oldaltörés)

A magáncsődre legtöbbször válás, munkanélküliség, betegség miatt szorulnak az érintettek, s az adósok közel 10 százalékának kizárólag fogyasztási cikk vásárlásból eredő tartozása van, legyen szó mobiltelefonról, bútorról, ingatlanvásárlásról – hivatkozik német statisztikákra Simone Kunert-Boltz csődeljárások levezénylésében közreműködő jogász. „Ez az egyetlen megoldás azoknak, akik valóban teljesen eladósodtak. Ha ugyanis ezzel nem élnek, számíthatnak arra, hogy a bírósági végrehajtó rendszeres látogató lesz nála. A követelések 30 éven keresztül behajthatók, az adós a zálogosítások miatt elveszíti a munkáját és bankszámláját. A magáncsőd hat kemény év után megoldást, vagyis adósság nélküli új kezdetet kínál” – mondja a német szakember.

Hogyan megy az adósságrendezés a gyakorlatban?

Példa, számokkal euróban
Ha valaki nettó 1 200 eurót keres Németországban, 150 eurót kell leadnia, tehát neki 1 050 euró marad. A háztartásban élő eltartottak számától függően emelkedhet a mentességi határ, tehát ha például egy gyermek is van a háztartásban, akkor ez az összeg 1 360 euróra emelkedik. Létezik még külön szabályozás: a szabadságpénz (vagy üdülési segély) nem zálogosítható. Arra is lehetőség van, hogy az adós maga vagy a hitelező kérvényezze a mentességi határ csökkentését vagy emelését. Amennyiben valaki ingyen lakik az édesanyjánál, akkor a hitelező kérvényezheti a mentességi határ lecsökkentését, vagyis azt, hogy az adós fizessen többet, amikor azonban valakinek drága diétára van szüksége, akkor maga az adós kérvényezheti a mentességi határ megemelését, vagyis azt, hogy kevesebb részletet kelljen fizetnie.
„A magáncsődöt nemcsak magunk ellen kérhetjük, hanem harmadik személy is kérheti ellenünk; az eljárás elindításának feltétele a fennálló vagy a feltételezhető fizetésképtelenség igazolása” – magyarázza Simone Kunert-Boltz. A csődbe jutott magánszemély előtt álló procedúra több lépésből áll. Első körben az adósnak meg kell próbálnia ilyen ügyekben jártas személy vagy intézmény segítségével bíróságon kívül megegyezni a hitelezőkkel (adósságtanácsadó vagy ügyvéd). Ilyenkor az összes hitelezőt megkeresik írásban. Ezután mindegyiknek össze kell állítania a követeléseik aktuális listáját, és vissza kell juttatnia.

Ezt követi a megegyezési javaslat, amelynek tartalmát tekintve nincsenek előírások, a gyakorlatban azonban háromféleképpen nézhet ki: javasolni lehet egyszeri kifizetést. Ha valakinek például 5 ezer euró tartozása van, de kevés nyugdíjat kap, tehát nincs esély arra, hogy javuljon az anyagi helyzete, ám egy rokona 1500 eurót rendelkezésre bocsát, amit szét lehetne osztani a hitelezők között, akkor ezzel rendezheti a helyzetét. A második: határozott futamidejű havi fix részletfizetés. Ez esetben azonban nem lehet belekalkulálni, hogyan alakul az egyén jövője, és ha hirtelen újra fizetésképtelenné válik, akkor ugyanott van, mint az elején.

A harmadik megoldás lehet, hogy felajánlják az összegek folyósítását egy előre meghatározott futamidő végéig, ez rugalmasabb, mint az előző verzió.

Mindhárom fenti esetben szükséges, hogy a hitelezők beleegyezzenek a felkínált konstrukcióba, ez azonban ritkán fordul elő. Lehetőségük van például arra, hogy – a magáncsődi eljárás részét képező - adósság alóli felmentés ellen fellebbezzenek; például pénzbüntetések, pénzbírságok esetében. Akkor is vétózhat a hitelező, ha az adós például folyamatosan katalógusból rendel, noha tele van adóssággal. A hitelezőnek azonban be kell bizonyítania, miért fellebbez, s ez nem olyan egyszerű. 

Vagyonügynök az adós mellé

Ha a hitelező nem fogadja el a felkínált konstrukciót, kérvényezni kell a csődeljárást. Ekkor előfordulhat, hogy a bíróság egy második kiegyezési kísérletről dönt. Ez azzal az előnnyel jár, hogy ha legalább a hitelezők felével, az összes hitel feléről megegyezés születik, akkor a bíróság határozattal helyettesítheti a többi hitelező beleegyezését. Ha ez sem hoz eredményt, megindítják a csődeljárást. Az adós mellé kirendelnek egy vagyonügynököt, aki a meglévő vagyont a jogi határokon belül pénzzé teszi és a havonta zálogosítható összegeket beszedi. Ezt a pénzt hat éven keresztül osztják szét a hitelezők között, akik további követelésekkel már nem állhatnak elő. (Információink szerint a magyar javaslat is szeretné kikerülni a bíróságokat, független tanácsadó irodák, civil szervezetek, ügyvédi irodák – megfelelő képzés után - vállalhatnák fel ezeket a feladatokat, vagyis az egyezkedés idején „moderátorként” közvetíthetnének az adós és a hitelező között.)

Az adósnak ez idő alatt keresőtevékenységet kell végeznie, s ha munkanélküli, akkor igazolnia kell, hogy időközben állást keres. Ezen felül jeleznie kell azt is, ha lakhelyt változtat vagy örököl, ennek a felét ugyanis le kell adnia. Nem részesíthet bizonyos hitelezőket előnyben, tehát saját felelősségére nem fizethet vissza tartozást. Ha minden követelménynek megfelel, hat év után elrendelik a maradék adósság alól való felszabadítását, vagyis tartozás nélkül léphet tovább.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

Be kellene vezetni a magáncsőd intézményét az ombudsman szerint

Javítani kell az ügyfelek pénzügyi ismereteit, vissza kell szorítani a magas kamatú gyorskölcsönöket és az uzsorahiteleket, továbbá be kellene vezeti a magáncsőd intézményét az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint. Szabó Máté pénzügyi vizsgálatainak megállapításairól az ombudsman hivatala kedden adott tájékoztatást.

MTI Gazdaság

Németországban csökkent a vállalati és a magáncsődök száma

Az év első felében 8,3 százalékkal kevesebb vállalat ment tönkre Németországban, és 9,8 százalékkal visszaesett a fizetési bajba jutott háztartások száma, vagyis csökkent a magáncsődök száma is – jelentette be kedden a wiesbadeni székhelyű szövetségi statisztikai hivatal.

Jó hírt kapott a Richter

Jó hírt kapott a Richter

Ismerje meg a 2000 kilós mágneses robotot, amit most ráküldenek a rákos sejtekre

Ismerje meg a 2000 kilós mágneses robotot, amit most ráküldenek a rákos sejtekre

140-nel lökték egy fának Mohácsnál a négygyerekes édesanyát

140-nel lökték egy fának Mohácsnál a négygyerekes édesanyát

Hamis szemétkupaccal próbálták lejáratni az ausztrál klímatüntetőket

Hamis szemétkupaccal próbálták lejáratni az ausztrál klímatüntetőket

Az emigráns mintapatrióta, akiből „a valaha élt legnagyobb dalszerző” lett

Az emigráns mintapatrióta, akiből „a valaha élt legnagyobb dalszerző” lett

Szegényeket segítő alapítványt hoz létre Beer Miklós

Szegényeket segítő alapítványt hoz létre Beer Miklós