szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Két gyereknek egy-egy millió forint kártérítést ítélt meg a Szabolcs megyei bíróság első fokon, mert indokolatlanul fogyatékosnak minősítették őket - írja a Népszabadság.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által indított perben a testület úgy találta, hogy a megyei önkormányzat, illetve a fenntartásában működő, tanulási képességeket vizsgáló bizottság, valamint a nyíregyházi Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola a hátrányos megkülönböztetéssel megsértette a gyerekek alkotmányos jogait.

A lap felidézi, hogy az indokolatlanul fogyatékossá minősítések ügye 2005-ben kezdődött. Helyi cigány önkormányzati képviselők és civil szervezetek segítségével Mohácsi Viktória SZDSZ-es EP-képviselő 66 gyerek ügyét karolta fel, akik MCKA-ösztöndíjasok voltak (tehát kormányzati ösztöndíjat kaptak), és speciális iskolába jártak: róluk gyanítható volt, hogy nem a képességeik alapján nyilvánították őket fogyatékossá. A felkért független szakértők 47 gyerek esetében állapították meg, hogy normál képességűek, és vagy szakszerűtlenség, vagy más okok állnak a fogyatékossá nyilvánításuk hátterében.

Mohácsi buzdítására tizenkét szülő vállalta a bírósági procedúrát, tizenkét perből ez az első, ahol a bíróság igazat adott a felperesnek, és megítélte a kártérítést.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Szeretik-e a tanárok a cigány gyerekeket?

A pedagógusok egy részének eszébe sem jut, hogy a hátrányos helyzetű és roma tanulók iskolai kudarcaiért a gyerekek családján kívül más, netán maga az iskola és a tanár is felelős lehet. Mindez abból a hatásvizsgálatból derül ki, amelyet integrációs programokban részt vevő tanárok körében végeztek.

Vélemény

Cigány gyerekekre kapott pénzen tanítják a többségieket

Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány adminisztratív eszközökkel, bírói ítéletekkel is kikényszerítené a cigány gyerekek iskolai integrációját. Az önkormányzatok erős fenntartásokkal fogadják az alapítvány „számon kérő vizsgálatait”. A szervezet a hajdúhadházi és a miskolci perek után újabbakra készül. Interjú Farkas Lillával, az alapítvány ügyvédjével.

Sorkövető

Mit csinálunk a cigány gyerekekkel?

Az első világháborút követően a német kisegítő iskolákba járó gyerekek aránya 2,5 százalék volt, míg Hitler hatalomra kerülését követően egyes országrészekben 7 százalékra ugrott. A 2007/2008-as tanévben a magyar általános iskolásoknak ugyancsak 7,1 százalékát oktatták valamilyen gyógypedagógiai formában, miközben a nyugat-európai átlag 2,5 körül van.

Itthon

A kisegítő iskolák elkülönítenek

A magyar általános iskolások 5,8 százaléka tanul fogyatékosok számára fenntartott intézményekben vagy osztályokban, túlnyomó többségük enyhe fokon értelmi fogyatékosoknak létrehozott „kisegítőkben”. A közoktatás hátsóudvarának számító oktatási forma a gyakorlatban elsősorban az elkülönítést szolgálja; minden ötödik cigány gyerek kisegítőbe jár.