szerző:
hvg.hu

A sürgősségi betegellátás fejlesztése emberéleteket menthetne, csökkenhetnének a területi különbségek, ehhez azonban szakmai konszenzus, hatékonyabb forrásfelhasználás és minőségi kontroll kellene - derül ki az Állami Számvevőszék jelentéséből.

A halálozási statisztikák élén szerepelnek a hirtelen, nem előre jelezhető betegségek – többek között ez indokolta, hogy az Állami Számvevőszék a sürgősségi betegellátás rendszerének kialakítását, fejlesztését, a pénzeszközök felhasználását vizsgálta, derült ki az ÁSZ szerdaisajtótájékoztatóján. Az ellenőrzésre okot adott, hogy több kormány foglalkozott a kérdéssel, több program is született, így indokolt volt megvizsgálni, mennyiben sikerült teljesíteni a kitűzött célokat, csökkentek-e az országban a területi egyenlőtlenségek.

A hazai támogatások között a központi ügyeletek kialakítását a többcélú kistérségi társulások ösztönzésére 2004-ben és 2005-ben kiírt pályázatokból 1,9 milliárd forint, a szaktárca részéről 2004-2006 között 0,7 milliárd forint szolgálta. A sürgősségi osztályok, fogadóhelyek létrehozására, fejlesztésére, helikopter fel- és leszállóhely létrehozására 1,2 milliárd forint volt pályázható. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik prioritása a sürgősségi ellátás fejlesztése. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban uniós forrásból közvetlenül a mentés, légimentés, mentésirányítás és a kórházak sürgősségi osztályainak fejlesztésére 35 milliárd forint áll rendelkezésre 2007-2013 között, és közvetetten egyéb (infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban, kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása) intézkedések is tartalmazhatnak sürgősségi ellátást érintő fejlesztéseket. A 2007-2008. évi Akcióterv 20,5 milliárd forint pályázati keretösszeget tartalmazott, azonban a helyszíni vizsgálat lezárásáig a pályázati eljárás nem fejeződött be. Az egészségügyi reformfolyamat teremtette bizonytalan helyzet, a szakmapolitikai változások az ágazatban, valamint az egészségügyi fejlesztések összetettsége és bonyolultsága lassította a pályázatok meghirdetését, illetve a bírálat folyamatát – foglalta össze a jelentés.

A háziorvosi ügyeleti ellátást megszervezték a települési önkormányzatok. A központi ügyeletek száma közel egyharmadával nőtt 2004-2008 között, az egy ügyeletre jutó átlagos lakosságszám 8,3 ezer főről 28,5 ezer főre emelkedett. A sürgősségi alapellátás háziorvosi ellátástól független, folyamatos működése csak a fővárosban fordult elő. A kórházi sürgősségi osztállyal és a mentőszolgálattal közös diszpécserszolgálatok száma 2008 végére az 5 százalékos arányt sem érte el, így továbbra is fennmaradt a párhuzamos sürgősségi ellátás és riasztás lehetősége – számolt be az ellenőrzés megállapításairól Berényi Magdolna, az ÁSZ főtanácsosa, hozzátéve a fejlesztések nélkülözték a komplexitást, leginkább az eszközfejlesztésre koncentráltak. 

Az Állami Számvevőszék javaslatokat is fogalmazott meg a kormány részére, eszerint: határozza meg a sürgősségi ellátás hatékonyabb megszervezését szolgáló feladattervet, módosítsa az egészségügyi szolgáltatások finanszírozását a háziorvosi ügyeleteknél, ösztönözze a hatékonyabb betegutakat. Elhangzott az is: a sürgősségi ellátás minőségügyi követését biztosító indikátorrendszer nem került bevezetésre, hiánya a struktúra létrehozására szolgáló uniós támogatások hatékony felhasználásában is kockázatot jelent.

Az egészségügyi miniszternek is tettek javaslatokat: indokolt lenne a lakosság szélesebbkörű tájékoztatása, a sürgősségi ellátással kapcsolatos oktatás megszervezése, a rezidensek motiválása a sürgősségi képzésekben történő részvételre, a megfelelő humánerőforrás biztosítása, hangsúlyozva: a szakorvos és ápoló képzésben a sürgősségi betegellátásra való szakosodás az ellátórendszer átalakításához, a szervezeti, tárgyi feltételekhez képest is lemaradásban van. Kiemelték még, hogy emberéleteket menthet, s az eredményes működéshez nélkülözhetetlen minőségi ellátását biztosítószakmai indikátorok bevezetése, a szakmai felügyelet erősítése.

Szakmai konszenzus, szakmai alapelvek tisztázásának hiányában az egyes szakmák sürgősségi ellátása között nincs összhang, az ellátó struktúra mind a földrajzi eloszlását mind a szolgáltatás szakmai összetételét illetően heterogén – állapítja meg az ÁSZ jelentése a területi egyenlőtlenségekre is utalva: a 2008. decemberi adatok szerint országos átlagban százezer lakosra 3,9 sürgősségi ágy jutott, de az egyes megyék mutatóinál közel tízszeres különbség is előfordult.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!