A Fővárosi Közgyűlés augusztus 27-én egyhangúlag elfogadta az öt pártfrakció közös javaslatát, hogy emlékművet állítsanak a Hortobágyra kitelepítetteknek. Erre a célra 30 millió forintot szavazott meg. Előreláthatólag az elhurcolások kezdetének 60 éves évfordulóján, 2010. június 23-án avatják az emlékművet, valószínűleg Kun Béla egykori vérmezői szobra helyén.
A javaslatot a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete kezdeményezte, Rétvári Bence képviselő (KDNP) terjesztette elő. Eötvös Péter, az Egyesület elnöke emlékeztetett rá, hogy 1950 júniusában bírói ítélet nélkül, több ezer családot hurcoltak a Hortobágyra, ahol 12 kényszermunkatábort létesítettek.
Az embertelen körülmények között tartott családok – fegyveres őrizet mellett, jogaiktól, emberi méltóságuktól megfosztva – a környező állami gazdaságokban végeztek kényszermunkát. Az 1953. júniusi amnesztia sem hozott lényeges javulást. Senki nem mehetett vissza eredeti lakhelyére, semmit nem igényelhetett vissza az elkobzott javakból és évekig csak segédmunkát végezhettek.
Ez lesz az első országos emlékhely, amely a 12 hortobágyi kényszermunkatábor lakóinak és a több mint 15 ezer budapesti kitelepítettnek állít méltó emléket. A pályázatot 30 napon belűl kiírják.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
