Közvélemény-kutatók: ajánlószelvények helyett legyen kaució

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Támogatja öt közvélemény- és piackutató intézet az Országos Választási Bizottság (OVB) javaslatát, hogy az ajánlószelvény-rendszer helyett vezessék be a kaució intézményét - olvasható közös, az MTI-hez csütörtökön eljuttatott állásfoglalásukban.

Az OVB az európai parlamenti választások tapasztalatairól készített, szeptember elején elfogadott beszámolójában megerősítette a 2006-os választások után megfogalmazott álláspontját, amely szerint az ajánlószelvények rendjét el kellene törölni, és kauciós megoldással (letétbe helyezett összeggel, ami a bejutási küszöb átlépése esetén visszajárna) kellene kiváltani, vagy az érvényességet technikailag és jogilag jobban ellenőrizhető ajánlási ívekkel felváltani.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, a Méltányosság Politikaelemző Központ, a Political Capital Institute, a Progresszív Intézet és a Republikon Intézet szerint a kaució - tehát egy meghatározott összeg letétbe helyezése a választásokon való indulás feltételeként - alkalmas arra, hogy kiszűrje a teljesen komolytalan jelölteket, és a jelenleginél jóval tisztább helyzetet teremtene. A személyes adatok kezelésének hiányában megszűnnének az adatvédelmi aggályok és más visszaélésre sem lenne mód.

Mint írták, a kaució intézménye - a sokat hangoztatott aggállyal szemben - a pártok számára nem drágítaná, hanem éppen hogy olcsóbbá, tervezhetőbbé és átláthatóbbá tenné a jelöltállítást.

Hiába tiltja a törvény, hogy az ajánlószelvényért pénzt ajánljon fel a gyűjtő szervezet, ez nehezen ellenőrizhető. Nem kizárható az sem, hogy a pártok aktivistái más politikai erő nevében gyűjtenek ajánlásokat, illetve hogy az üresen vagy részben kitöltve átvett ajánlószelvényre más pártnak és jelöltnek az adatai kerülnek fel, mint amit az ajánló állampolgár támogatni kívánt - indokolták álláspontjukat.

Véleményük szerint azt is lehetetlen ellenőrizni, hogy az érvénytelen ajánlásokat az adott párt aktivistái gyűjtötték, vagy azok éppen valamelyik ellenfelük szándékos provokációja révén kerültek a párthoz, ami adott esetben azt is eredményezheti: olyan jelölt marad kellő számú érvényes ajánlás nélkül, aki egyébként tökéletesen betartotta a cédulagyűjtésre vonatkozó szabályokat.

A jelöltállítás reformjáért síkraszálló intézetek arra kérik a parlamenti pártokat, hogy minél előbb foglaljanak állást arról, mikor és milyen módon tervezik felszámolni a 2010-es választás tisztaságát is veszélyeztető helyzetet.

Közleményükben kitértek arra is, hogy az OVB állásfoglalása újra felhívta a figyelmet az ajánlószelvény-rendszer tarthatatlanságára. A választási eljárásról szóló törvénynek "az ajánlással kapcsolatos adatok védelmére" vonatkozó paragrafusai alkalmatlanok arra, hogy elejét vegyék a pártok illegális adatbázist építő gyakorlatának.
Felidézték azt is: korábban az adatvédelmi biztos több ajánlásában aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a pártok kiemelten érzékeny személyes adatok birtokába juthatnak, sőt, az Alkotmánybíróság már 1990-ben felvetette, hogy az adatvédelmi követelményeknek jobban megfelelő rendszerre volna szükség.