Költségvetés 2010: ki kerülhet az utcára?

„A szociális ágazat finanszírozása 2005 óta reálértékben már 40 százalékot meghaladó mértékben csökkent. Méltánytalan és az ellátás színvonalát súlyosan veszélyeztető döntés, hogy 2010-ben ismét csökkenjenek a szociális ellátások és szolgáltatások működtetéséhez adott támogatások!”- áll abban a levélben, amelyet hat, a szociális ellátásban érintett szervezet juttatott el a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz, felajánlva a tárcának, hogy érveket és okokat szolgáltatnak a Pénzügyminisztériummal folytatott tárgyaláshoz.

A levél az idősgondozáshoz kapcsolódó nehézkes vizsgálati rendszer felfüggesztését, a források átcsoportosítását, a civil intézmények számára csődvédelmi programot, a fogyatékos emberek ellátásnak biztonságát és az egymásnak ellentmondó jogszabályok felülvizsgálatát is kéri.

„Nagyon gyenge érdekérvényesítő-képességgel bíró területen dolgozunk mindannyian, nagyon fontos az az összefogás, amelyben most hat szervezet is részt vesz. Elsősorban tárgyalni szeretnénk azokról a jövő évre

Papíron létezik

A társadalom megbecsült tagja legyen, egészséges legyen, ne legyen magányos, biztonságban és védettségben tudjon élni – ez szerepel a Parlament által nemrég elfogadott Idősügyi Nemzeti Stratégia összegzésében. Mi még?

vonatkozó költségvetési tervekről, amelyek ellehetetlenítik a munkánkat és veszélybe sodorja a szociális ellátásban dolgozókat és gondozottakat”- magyarázta Egervári Ágnes, a Szociális Klaszter elnöke. A közös fellépés tagja még a Magyar Szociális Szervezők Egyesülete, a Szociális Intézmények Magyarországi Egyesülete (SZIME), a Szociális Intézmények Országos Szövetsége (SZIOSZ), a Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesülete (SZESZE) valamint a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ).

A 2010-es támogatási rendszer legnagyobb vesztese a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás lehet, amelynek támogatása jövőre megszűnhet, használata jelentősen visszaeshet, pedig ez az idős emberek otthoni ápolásának egyik legfontosabb eszköze – állítják a párbeszédet kérő szervezetek. De szomorú sorsot jósolnak az idősek nappali – fizikai és mentális - ellátást biztosító nyugdíjas kluboknak is. A bentlakásos intézmények egy része bezárásra kényszerülhet, amely több ezer fogyatékos vagy idős, magatehetetlen ember utcára kerülését jelentené, akiknek nincs családjuk, otthonuk, s önellátásra alkalmatlanok - mondják.

© Marton Szilvia

„Nincs tovább” – sommázott Turcsik László, a SZIME elnöke, hozzátéve: az intézmények felélték a tartalékaikat. „Az általam vezetett szabolcsi intézményben 310 forintból kell megoldani egy gondozott reggelijét, ebédjét, vacsoráját, ráadásul szociális ellátóként ipari árat fizetek az áramért, vagyis negyven százalékkal többet, mint a lakossági fogyasztók”- magyarázta. Arra a kérdésre, miszerint nem próbáltak-e már korábban lobbizni annak érdekében, hogy a döntéshozók figyelembe vegyék a kérdéseiket, azt mondta: „meghívjuk őket a rendezvényeinkre, de vagy el sem jönnek, vagy nem történik utána sem semmi”. „Ha utcára kerülnek a bentlakásos intézmények lakói, akkor vagy hajléktalanok lesznek vagy bűnözök”- tette hozzá. „Nem engedhető meg ekkora pénzelvonás sem az alap-, sem a szakellátásban”- ezt már Kocsis József, a SZIME elnöke hangsúlyozta.

„A magyar szociális ellátórendszer kiépítettsége Európa élvonalában van, ezt meg kellene tartani” – mondta Kocsis József. Azt szeretnék, ha jövőre legalább az a normatíva megmaradna, amit eddig kaptak. Arra a kérdésre, hogy szerveznek-e demonstrációt, ha a minisztérium nem tárgyal velük, illetve nem kapják meg a szükséges forrásokat, azt mondták: azokat az embereket, akik a szociális ellátásban léteznek nehéz mozgósítni, hiszen sokan közülük fogyatékkal élnek, vagy idősek, ráadásul pénzük sincsen az utaztatásokra. Arra az esetre azonban, ha nem sikerül egyezségre jutni, további lépéseket terveznek. A szociális ellátás rendszere – a gondozottakat, családjukat és a szférában dolgozókat is egybevéve – több százezer embert érint.