Trump vámháborúja nagyhatalmi présbe szorította a mindig lavírozó Indiát
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
Az emelt szintű érettségivel kapcsolatos javaslatot fogalmazott meg az MSZP: minden felvételizőnek legyen kötelező legalább egy tárgyból. A javaslattal Pokorni Zoltán is egyetért, de vannak kétkedők is. Miért lehetne jó?
Alaposan át kell gondolni, hogy mi lehet a legjobb megoldás, de mindenképpen van létjogosultsága az emelt szintű érettséginek - mondta lapunknak Lukács Judit, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kutatója. A szakembert azért kerestük meg, mert a Népszabadság hétfői cikke szerint az MSZP kötelezővé tenné 2012-től minden felsőoktatásba felvételiző számára legalább egy tárgyból az emelt szintű érettségit. A párt oktatási munkacsoportjának javaslata szerint a kormány határozná meg 2010 márciusáig, hogy az egyes alapszakokra mely tárgyból kell majd emelt szintű vizsgát tenni. A változás a most tizedik osztályos diákokat érintené.
Lukács Judit részt vett a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi rendszer kidolgozásában, a közismereti tárgyak felelőseként, ezért - ahogy a hvg.hu-nak fogalmazott - érthető módon elfogult a kérdéssel kapcsolatban, és azt is fontosnak tartja hangsúlyozni: csak egy pontosan kidolgozott tervezet vehet számba minden fontos lehetőséget és korlátot.
© Túry Gergely |
A kétszintű rendszer lényege szerint arra ad lehetőséget, hogy középszintű vizsgával lezárják a diákok a középiskolai tanulmányaikat, míg az emelt szint a felvételit váltotta volna ki. Csakhogy Magyar Bálint akkori oktatási miniszter az egyetemekre és a főiskolákra bízta, mely tárgyakból és milyen szintű vizsgát kérnek - többségük pedig nem kért az emelt szintből. Attól tartottak, ha magasabb követelményeket támasztanak, a diákok olyan szakra mennek majd, ahová könnyebben bejutnak - írja a lap. Eddig öt nyelvszakon volt kötelező a célnyelvi emelt szint. Jövőre pedig az általános orvos, a fogorvos, a gyógyszerész és az állatorvos szakokon is kérik majd a nehezebb vizsgát. "A tervezet kidolgozásakor még úgy volt, hogy egy diáknak két tárgyból kötelező lesz emelt szintű vizsgát tennie, ezt azonban az elfogadott és bevezetett verzióból már kivették" - magyarázza Lukács Judit. A szakember azt mondja, a felsőoktatási intézményekre a kétarcúság jellemző. Egyrészt azt panaszolják, hogy a diákok nem elég felkészültek, másrészt viszont nem írnak elő szigorúbb követelményeket.
Az idén letett 494 773 érettségi vizsgából mindössze 24 997 volt emelt szintű - háromezerrel kevesebb, mint tavaly - áll a cikkben, amely arra is kitér, sokszor a felsőoktatási intézményeknek felzárkóztató kurzusokat kell indítaniuk, mert a középszintű érettségi követelményeinek megfelelnek ugyan, de a felsőoktatás mércéjének nem. Az emelt szintű érettségi mellett Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa is kiáll - tudatta cikkében a Népszabadság.
Az Országos Érettségi Vizsgabizottság azonban nem támogatja. Horn György elnök látszatmegoldásnak nevezete a javaslatot. A Népszabadságnak azt mondta: jelenleg egységesebb a követelményrendszer és a vizsgáztatás, a feladatok az ismeretközpontúságtól a képességmérés felé tolódtak el. Arra is kitért ugyanakkor, hogy időközben új problémák jelentek meg, ma már a diákok 80-90 százaléka érettségizik, az egyetemek és a főiskolák induló évfolyamain pedig több a hely, mint ahányan az adott évben az általános iskola első osztályát elkezdik.
Lukács Judit viszont úgy véli egy átgondolt és a gyakorlati szempontokat is szem előtt tartó rendszer jó lehet. Az tehát nem biztos, hogy szerencsés, ha minden megcélzott intézmény felvételi tárgyából emelt szintet kell teljesíteni a tanulónak, hiszen sokan eltérő tantárgyakat követelő szakokra jelentkeznek. Az viszont például köztes megoldás lehet, ha egy tárgyból emelt szinten kell teljesíteni - ez ugyanis a diák készségét, képességét méri, vagyis ha ezt megcsinálja, jó eséllyel a felsőoktatásban is megállja a helyét. Az azonban, hogy ez minden felsőoktatási intézményre kiterjeszthető-e, valóban kétséges. Ezt kell a törvény módosítás előtt alaposan átgondolni, és ha lehet, árnyaltabb megoldást választani.
A napilap cikkében Horn György arra is hivatkozik: az új rendszer arra kényszerítené a középiskolákat, hogy a felsőoktatásra készítsenek fel, s ez nem jó irány, s az is lehet, hogy ez rosszabb esetben magánórákat jelenthetne az iskolai oktatáson túl. Lukács Judit azonban azzal érvel: a törvény minden 11-12-es diák számára lehetővé teszi, hogy két tárgyból emelt szintre felkészítő plusz órákat vegyen, s ha ez az anyaintézményben nem megoldható minden igényelt tárgyból, akkor egy másik iskolának kell fogadnia a diákot.
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
Az alig egy héten belüli, immár negyedik esetről, ami még szombaton történt, egy fideszes fővárosi politikus tett közzé videót.
Horváth László nem ellensége a fesztiváloknak úgy általában, vannak köztük jók is, például az MCC Feszt.
A miniszterelnök üzent: „Kijev, Brüsszel, Tisza – együtt akarják megbuktatni a magyar kormányt”, de ezt nem hagyja szó nélkül.
Az elnök rajongója, Laura Loomer aktivistaként szenteli az életét annak, hogy leleplezze azokat, akik nem eléggé lojálisak Trumphoz.
Árvízvédelem, Budapest–Belgrád vasútvonal és kórházfejlesztés.