Emelt szintű érettségi: mi indokolhatja a szigorítást?

Alaposan át kell gondolni, hogy mi lehet a legjobb megoldás, de mindenképpen van létjogosultsága az emelt szintű érettséginek - mondta lapunknak Lukács Judit, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kutatója. A szakembert azért kerestük meg, mert a Népszabadság hétfői cikke szerint az MSZP kötelezővé tenné 2012-től minden felsőoktatásba felvételiző számára legalább egy tárgyból az emelt szintű érettségit. A párt oktatási munkacsoportjának javaslata szerint a kormány határozná meg 2010 márciusáig, hogy az egyes alapszakokra mely tárgyból kell majd emelt szintű vizsgát tenni. A változás a most tizedik osztályos diákokat érintené.

Lukács Judit részt vett a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi rendszer kidolgozásában, a közismereti tárgyak felelőseként, ezért - ahogy a hvg.hu-nak fogalmazott - érthető módon elfogult a kérdéssel kapcsolatban, és azt is fontosnak tartja hangsúlyozni: csak egy pontosan kidolgozott tervezet vehet számba minden fontos lehetőséget és korlátot.

© Túry Gergely

A kétszintű rendszer lényege szerint arra ad lehetőséget, hogy középszintű vizsgával lezárják a diákok a középiskolai tanulmányaikat, míg az emelt szint a felvételit váltotta volna ki. Csakhogy Magyar Bálint akkori oktatási miniszter az egyetemekre és a főiskolákra bízta, mely tárgyakból és milyen szintű vizsgát kérnek - többségük pedig nem kért az emelt szintből. Attól tartottak, ha magasabb követelményeket támasztanak, a diákok olyan szakra mennek majd, ahová könnyebben bejutnak - írja a lap. Eddig öt nyelvszakon volt kötelező a célnyelvi emelt szint. Jövőre pedig az általános orvos, a fogorvos, a gyógyszerész és az állatorvos szakokon is kérik majd a nehezebb vizsgát. "A tervezet kidolgozásakor még úgy volt, hogy egy diáknak két tárgyból kötelező lesz emelt szintű vizsgát tennie, ezt azonban az elfogadott és bevezetett verzióból már kivették" - magyarázza Lukács Judit. A szakember azt mondja, a felsőoktatási intézményekre a kétarcúság jellemző. Egyrészt azt panaszolják, hogy a diákok nem elég felkészültek, másrészt viszont nem írnak elő szigorúbb követelményeket.

Az idén letett 494 773 érettségi vizsgából mindössze 24 997 volt emelt szintű - háromezerrel kevesebb, mint tavaly - áll a cikkben, amely arra is kitér, sokszor a felsőoktatási intézményeknek felzárkóztató kurzusokat kell indítaniuk, mert a középszintű érettségi követelményeinek megfelelnek ugyan, de a felsőoktatás mércéjének nem. Az emelt szintű érettségi mellett Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa is kiáll - tudatta cikkében a Népszabadság.

Az Országos Érettségi Vizsgabizottság azonban nem támogatja. Horn György elnök látszatmegoldásnak nevezete a javaslatot. A Népszabadságnak azt mondta: jelenleg egységesebb a követelményrendszer és a vizsgáztatás, a feladatok az ismeretközpontúságtól a képességmérés felé tolódtak el. Arra is kitért ugyanakkor, hogy időközben új problémák jelentek meg, ma már a diákok 80-90 százaléka érettségizik, az egyetemek és a főiskolák induló évfolyamain pedig több a hely, mint ahányan az adott évben az általános iskola első osztályát elkezdik.

Lukács Judit viszont úgy véli egy átgondolt és a gyakorlati szempontokat is szem előtt tartó rendszer jó lehet. Az tehát nem biztos, hogy szerencsés, ha minden megcélzott intézmény felvételi tárgyából emelt szintet kell teljesíteni a tanulónak, hiszen sokan eltérő tantárgyakat követelő szakokra jelentkeznek. Az viszont például köztes megoldás lehet, ha egy tárgyból emelt szinten kell teljesíteni - ez ugyanis a diák készségét, képességét méri, vagyis ha ezt megcsinálja, jó eséllyel a felsőoktatásban is megállja a helyét. Az azonban, hogy ez minden felsőoktatási intézményre kiterjeszthető-e, valóban kétséges. Ezt kell a törvény módosítás előtt alaposan átgondolni, és ha lehet, árnyaltabb megoldást választani.

A napilap cikkében Horn György arra is hivatkozik: az új rendszer arra kényszerítené a középiskolákat, hogy a felsőoktatásra készítsenek fel, s ez nem jó irány, s az is lehet, hogy ez rosszabb esetben magánórákat jelenthetne az iskolai oktatáson túl. Lukács Judit azonban azzal érvel: a törvény minden 11-12-es diák számára lehetővé teszi, hogy két tárgyból emelt szintre felkészítő plusz órákat vegyen, s ha ez az anyaintézményben nem megoldható minden igényelt tárgyból, akkor egy másik iskolának kell fogadnia a diákot.