A képviselők először egy csomagban a kormány által támogatott módosító indítványokról döntenek, majd ezután külön-külön, egyesével voksolnak azokról a javaslatokról, amelyeket a frakciók "kikérnek". Az MTI úgy tudja, a házbizottság hétfői, rendkívüli ülésén megállapodtak arról, hogy egy-egy frakcióvezető legfeljebb hat módosító indítványról kérhet külön szavazást. A Fidesz és a KDNP várhatóan élni fog ezzel a lehetőséggel.

Ha a "kikért" szavazások is lezajlanak, a képviselők végigmennek az összes, 3286 ajánlási ponton. Kétóránként rövid szünetet tartanak, délután fél kettőkor pedig a tervek szerint negyven percük lesz ebédelni. Miután döntöttek a módosító indítványokról, összeül a költségvetési bizottság, előkészíti a főszámokat, amelyekről ismét szavaznak a képviselők. Az Országgyűlés számításai szerint nagyjából este kilencig tart a voksolás. A jövő évi költségvetéshez a Fidesz nagyjából 1400 módosító indítványát nyújtott be, de a kormány ezekből egyet sem fogadott be.

Korábban Varga Mihály, a Fidesz alelnöke  elmondta: javaslataikkal összesen 450 milliárd forintot "mozgatnak meg". Ennyi pénzt csoportosítanának át főként a jövő évi tartalékok terhére az általuk preferált területekre. Példaként említette  175,8 milliárd forintos önkormányzati, a 230 milliárd forintos gazdaságélénkítő-munkahelyteremtő és egy 45 milliárd forintos, az egészségügyet érintő csomagot. A kormány által támogatott módosító indítványok gyermekétkeztetéssel, a kórház-finanszírozással, a távhőáfa-csökkentéssel kapcsolatos megállapodásokat rögzítik.

A támogatotti sor nagy meglepetést nem tartalmaz, többnyire a kormány és az MSZP által korábban bejelentett ígéreteket tükrözi: a tervezetthez képest több pénzt kap, azaz nem változik a gyermekétkeztetés jelenlegi támogatása, ez például 12 milliárd forintos plusz forrást igényelt. A módosítások eredményeként várhatóan jövőre 5 százalékos áfa-kulcsba kerül a távhő, ami 18 milliárd forintjába kerül a büdzsének jövőre.

A kórházakkal kötött megállapodás anyagi vonzatát is a költségvetési módosítók rendezik: 16 milliárd forintot a céltartalékból - ahogy az előbbi tételeket is - csoportosítanak át erre a célra. A költségvetési szervek dolgozóinak kereset-kiegészítésére - szintén a céltartalékból - 22 milliárd forintot fordítanak. A céltartalékból finanszírozzák fogyatékos szervezetek plusz 100, a kéttanyelvű iskolák 300, valamint a művészeti iskolák 600 millió forintos többletét.

További egymilliárd forinttal apad a céltartalék azzal, hogy megemelik a PPP-konstrukciós infrastruktúra-fejlesztések bérleti díj-hozzájárulásra előirányzott összeget, ezt a gazdasági válsággal összefüggő árfolyamváltozással indokolnak.

A kabinet befogadott néhány SZDSZ-es indítványt is, közöttük azt, amely a közoktatási informatikai fejlesztésekre  plusz 3 milliárd forintos támogatását nyújt a céltartalék terhére. A céltartalék egyébként a kormány eredeti javaslata szerint 125,2 milliárd forint volt, amelyből a módosító indítványokkal 19,6 milliárd forinttal megemelték a stabilitási tartalékot is.