Új influenza: a maszk nem véd, de bezárkózhatunk 8-12 hétre

HVG: A magyar határt a napokban átlépő új influenzavírus immár két földrészen, Amerikában és Ázsiában önálló gócban terjed, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mégsem hirdette ki a 6-os szintű készültséget, noha a világjárványokra kidolgozott akcióterve szerint ezt kéne tennie. Ön is úgy véli, miként számos európai ország szakértői, hogy a lépés felesleges pánikkeltés lenne?

J. I.: Épp ellenkezőleg, szerintem szakmailag semmi sem indokolja a késlekedést. Az akciótervben a legfontosabb vízválasztó egyébként is a 3-as és a 4-es fokozat között van. Ez az ugrás jelzi, hogy megjelent egy emberek közt terjedő új kórokozó, ami a potenciális világjárvány legfontosabb feltétele. A vírus egyelőre nem agresszív, ám a mai ismeretek szerint a legtöbb világjárványt – a múlt század eleji spanyolnáthát is – megelőzte egy enyhébb lefolyású fertőzési hullám. Lehetetlen előre megjósolni, hogy egy új vírus a fertőzőképessége csúcsán mennyire lesz végzetes. De pánikra akkor sem lenne ok, ha a WHO tartaná magát az eredeti forgatókönyvhöz. És azt is tudni kell, hogy az egészségügy soha nem volt még annyira felkészülve egy új vírus fogadására, mint most.

HVG: Milyen gyakorlati intézkedéseket foglalna magába a legmagasabb fokozatú készültség?

J. I.: Az egészségügyi ellátórendszerek elkezdenék a magyarországi raktárakban jelenleg por alakban tárolt antivirálisgyógyszer-tartalék kiszerelését és patikákba szállítását. A legfertőzöttebb területeken a hatóságok korlátozhatnák a beutazást és az áruszállítást, bezárhatnak iskolákat, elhalaszthatnak rendezvényeket, maszkokat osztogatnának, amiket viselni kellene az utcán.

© Túry Gergely

HVG: A tévéhíradásokban látott maszkok valóban megóvják az embereket?

J. I.: A maszk szerepe – miként a sebészorvosé a műtőben – nem az, hogy megvédje a viselőjét, hanem hogy ő ne fertőzhessen meg másokat.

HVG: Ha így van, nem biztos, hogy az emberek betartanának ilyen intézkedést.

J. I.: Sokan akkor is betartják a KRESZ-t, ha nem áll minden utcasarkon egy rendőr, aki szankcionálja a kihágást. A társadalmi együttélés ésszerű szabályait a legtöbben józan megfontolásból is követik.

HVG: Megúszhatja a világjárványt, aki a sűrűn lakott területektől távol, mondjuk egy tanyán húzza meg magát?

J. I.: Ha az ember elbújik, bezárja az ajtót és az ablakokat, nem fogad látogatót, akkor persze a vírus sem tud eljutni hozzá. Ehhez nem kell elzarándokolni a nagyvárosokból, elég lenne bezárkózni a lakásba 8–12 hétre. A vírus ugyanis a betegek szervezetén kívül – például köhögés vagy tüsszentés útján – legfeljebb néhány méteres távolságba tud a levegőben eljutni. Igaz, a fertőzöttek torkában tenyésző mintegy ezermilliárd kórokozó közül egyetlen életképes példány is meg tudja betegíteni következő áldozatát. Nem csupán a teljes karantén lassíthatja azonban a vírus terjedési ütemét. Segíthet az is, ha az utasok a tömegközlekedési eszközökön fertőtlenítőszeres kendőkkel letörölgetik használat előtt a kapaszkodókat, de a gyakori kézmosás is jól jöhet addig, amíg nincs oltóanyag az új influenzavírus ellen.

HVG: A magyar sajtó megelőlegezte a világelsőséget a hazai szakembereknek egy ilyen vakcina legyártásában, mégis Dél-Koreában rukkoltak elő az első oltóanyaggal.

J. I.: A dél-koreaiak egyelőre nem publikálták a módszerüket egyetlen mérvadó tudományos lapban sem, így nem lehet pontosan tudni, mit és hogyan csináltak. Feltételezem, hogy speciális géntechnológiai módszerrel – a kórokozóról az amerikai egészségügyi hatóságok által a világhálón közölt adatok alapján – sikerült olyan mesterséges influenzavírust előállítaniuk, amit jó esetben fel lehet használni hatékony vakcina elkészítéséhez. Ha így van, óriási eredményt értek el, a WHO laboratóriumaiban ez mindeddig nem sikerült. Az viszont biztos, hogy a dél-koreai kutatók rendelkezésére állt 11 nap alatt fizikai képtelenség oltóanyagot készíteni, hiszen csak a klinikai vizsgálatokhoz legalább négy hétre van szükség. Ha a vakcinakészítést szigorúan szabályozó WHO a következő néhány napban elküldi az egészségügyi hatóságoknak a megfelelő vírustörzset, az oltóanyag akkor is csak augusztus–szeptember környékén kerülhetne a patikákba.

HVG: Ami azonnal jól is jöhet, hiszen a most még viszonylag szelíd kórokozó ősszel állítólag megizmosodva térhet vissza. A szakemberek ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy az influenzavírus egyik legveszélyesebb tulajdonsága a változékonysága. Hogyan lehetne hatékony a mostanában gyártani kezdett vakcina egy három-négy hónappal későbbi, még ismeretlen vírusvariáns ellen?

Jankovics István

Meghozták gyümölcsüket a bécsi virológiai, valamint a párizsi és amerikai biotechnológiai tanulmányok, amelyekkel megfejelte a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomáját. Négy éve az ő irányítása alatt fejlesztették ki a madárinfluenza elleni hazai oltóanyagot, amit Népegészségügyért emlékplakettel és a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével ismertek el. Az 1979 óta az Országos Epidemiológiai Központban (korábbi nevén az Országos Közegészségügyi Intézetben) tevékenykedő virológus két éve a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumot is vezeti. Az influenza elleni vakcina kifejlesztését és ellenőrzését közel három évtizede felügyelő, most 54 éves klinikai mikrobiológus szervezte meg az első, gyógyszerkönyvi előírásoknak is eleget tevő hazai influenzatörzsbankot.

J. I.: Ezt nagyon nehéz lenne előre megjósolni. A szezonális oltásokról is tudható, hogy a kórokozó mutációs adottságai miatt „csak” 75–95 százalékos biztonsággal óvnak a betegségtől. 1986-ban az is megtörtént, hogy miután a WHO elrendelte, hogy a szezonális influenza elleni oltóanyagba milyen komponensek kerüljenek, a nyár folyamán kialakult az akkori vírus olyan variánsa, amely ellen az oltóanyag nem volt elég hatékony, így újat kellett készíteni. Általában azonban a változás a vírus genetikai állományának olyan részeit érinti, hogy a korábbi variáns ellen gyártott vakcina is úgynevezett keresztvédettséget nyújt, ami elegendő ahhoz, hogy a halálozási arányt még a legyengült immunrendszerű, veszélyeztetett csoportokban, az idősek és a krónikus betegek körében is csökkentse. Azzal, hogy eredendően állati kórokozónak emberek közt terjedő variánsa alakult ki, az idei új influenzavírus már a tavasszal olyan jelentős mutáción esett keresztül, ami minimálisra csökkentette az esélyt, hogy ismét hasonló mértékben változzon. Már csak azért is, mert a H1N1-es vírustörzs életében a tavaszihoz hasonló metamorfózisra 1968 óta nem volt példa.

HVG: Mennyi tehát az esélye, hogy hamarosan ütőképesebb vírussal kell felvenni a harcot?

J. I.: A szezonális járványok mindig az őszi és a téli időszakban esedékesek. A vírus a hűvösebb időben könnyebben terjed, és veszélyesebb változatokat fejleszt ki. A Japánban tapasztalható terjedési ütem alapján egyelőre nem zárható ki, hogy ősszel nagyobb lesz a baj.

HVG: A déli féltekén épp most kezd hűvösebb lenni. Hogyhogy nem jelentettek tömeges megbetegedéseket Dél-Amerikából vagy Ausztráliából?

J. I.: Ott is csak most kezdődik a szezon, így majd csak nyár közepén lesz érdemes az északi országokra is vonatkoztatható jóslásokba bocsátkozni.

HVG: Honnan tudhatja majd egy háziorvos, hogy a rendelőjébe influenzaszerű tünetekkel beeső betegnek elég ágynyugalmat és lázcsillapítót javasolnia, vagy – az új vírusra gyanakodva – azonnal fel kell írnia a mostanában sokat emlegetett, oseltamivir hatóanyagú antivirális gyógyszert?

J. I.: Az utóbbi fél évtizedben már a szokványos influenzajárványok beköszöntével is arra buzdítottuk a háziorvosokat, hogy használják a terhességet kimutató eszközhöz hasonló influenzagyorstesztet. Ez 10-15 perc alatt kimutatja, hogy a páciens szervezetét a helyi járványokat okozó B típusú, a „világjáró” A típusú influenzavírus, vagy egyéb légúti vírus támadta-e meg. A Magyarországon szirup, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban pedig kapszula formájában forgalmazott oseltamivir ugyanis csak az előbbiek ellen hatékony. Félő azonban, hogy ha indokolatlanul, a járvány kitörése előtt tömegek kezdik el szedni – mint az történt a tavalyi szezonban a pirulákat megelőzés céljából bevető skandináv államokban –, a később erőre kapó kórokozó ellenállóvá válhat a szerrel szemben.

HVG: Ha ennyire kiszámíthatatlan a jövő, nem lenne jobb elkapni a vírust mostanában, amíg még viszonylag enyhe lefolyású betegséget okoz?

J. I.: Ez csak azért tűnhet jó ötletnek, mert a vírus egyelőre nem követelt áldozatokat az európai fertőzöttek körében. Csakhogy ez bármikor megváltozhat, különösen, ha a kórokozó terjedési üteme felgyorsul. Minél több emberben szaporodhat és fejlődhet, annál nagyobb az esélye, hogy agresszívabbá válik. Bár a betegséget a világjárvány „előszobájában” átvészelő, az immunrendszerüket a későbbiekre felvértezőknek előnyös a korai megfertőződés, járványügyi szempontból, vagyis a közösség számára, beláthatatlan következményekkel járna az efféle egyéni nyerészkedés.

BALÁZS ZSUZSANNA