Szabó Máté közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a bérlet megvásárlása szerződéses kapcsolatot hozott létre az utas és a közlekedési vállalat között. Emlékeztetett egy korábbi ombudsmani jelentésnek arra a megállapítására, amely szerint a sztrájkok következtében az érintett lakosság „az események károsultjává” válhat. A lehetséges kártérítési következmények tisztázására Szabó Máté most a BKV vezérigazgatójától, Kocsis Istvántól kért tájékoztatást.

Az említett korábbi jelentés szerint „kárnak kell tekinteni minden olyan indokolt költséget, amelyet a szolgáltatás igénybevételére jogosultaknak, illetve az azt rendes működés szerint igénybevevőknek a közszolgáltatás kiesése miatt meg kell fizetniük”.

Szabó Máté szerint a mostani, határozatlan idejű sztrájk kapcsán ismét felvetődik a kérdés, hogy az utazni kívánó, illetve az utazástól eleső állampolgárok kárát köteles-e a BKV megtéríteni.

Az ombudsman nemcsak arra vár választ, hogy a bérlettel rendelkező utasok hogyan érvényesíthetik esetleges kárigényüket, hanem arra is, mi a helyzet a bérlet nélkül, jeggyel utazókkal.

Felvetette: van-e módjuk utazási többletköltségük érvényesítésére azoknak, akiknek nincs ugyan bérletük, ám szükséges lett volna, hogy igénybe tudják venni a közlekedési vállalat szolgáltatását?

Szabó Máté arra is választ vár, hogy van-e olyan eljárási rend, amely a közszolgáltatás kiesése esetén szabályozza az azt igénybe venni szándékozóknak az okozott kár megtérítését, illetve a sztrájk következtében felmerült költségek megfizetését.