Az ügyészség nyomoz tovább a BKV-ügyben

A szóvivő szerint a hűtlen kezelés bűntette miatt a BKV-val összefüggésben indult nyomozást a BRFK a héten a Fővárosi Főügyészséghez tette át, mert az ügyben "olyan korrupciós bűncselekmény gyanúja merült fel, amelynek a nyomozását a büntetőeljárási törvény szerint kizárólag az ügyészség végezheti". Hozzátette: miután a nyomozást áttették a  Fővárosi Főügyészséghez, a Legfőbb Ügyészség csütörtökön úgy döntött, hogy az ügyészi nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe utalja. Fazekas Géza hangsúlyozta, hogy a főügyészség a további nyomozást a BRFK-val együttműködve folytatja.

A Budai Központi Kerületi Bíróság hétfőn helyezte előzetes letartóztatásba a BKV-ügyben meggyanúsított Hagyó Miklós volt szocialista országgyűlési képviselőt és főpolgármester-helyettest. Hagyó volt szóvivőjét, Horváth Évát, illetve Lelovics Ottó kommunikációs szakembert ugyanakkor házi őrizetbe helyezte a bíróság. A végzés nem jogerős, mivel azzal szemben az ügyész, valamint a volt főpolgármester-helyettes és védője fellebbezést jelentett be. A rendőrség múlt pénteken, nem sokkal mentelmi jogának lejárta után vette őrizetbe Hagyó Miklóst. A BRFK közleménye szerint Hagyó Miklóst azzal gyanúsítják: közvetlenül vagy közvetítőin - H. Éván, L. Ottón és H. Ivánon - keresztül utasításokat adott a BKV vagyongazdálkodási kötelezettséggel rendelkező egyes vezetőinek, hogy a közlekedési vállalat számára szükségtelen szerződéseket kössenek.

A rendőrség szerint Hagyó Miklós nyomására született az a szerződés, amely a HÉV utastájékoztató rendszerét érintette. A szolgáltatás elindult ugyan, ám azzal szemben minőségi kifogások voltak, de Hagyó közbenjárására a BKV mégis igazolta a teljesítést, így a kivitelező cég 40 millió forinthoz jutott. Hagyót azzal is gyanúsítják, hogy arra utasította a BKV vezetőit, kössenek tanácsadói szerződést egy céggel a 4-es metró beruházásával kapcsolatos tanulmány elkészítésére 50 millió forint értékben. A BRFK szerint az elkészült tanulmány felesleges és indokolatlan kiadást jelentett a BKV Zrt.-nek, mert azt a Főpolgármesteri Hivatal által biztosított költségkeretből Hagyónak kellett volna rendeznie.

A gyanú szerint Lelovics Ottó kommunikációs szakember nyomására a BKV vezetői elérték, hogy őt egy kommunikációs ügynökség névleg foglalkoztassa, úgy, hogy a cégtől többletszámlázás elfogadásával a BKV fizette bérköltségét, mintegy havi kétmillió forint értékben. Ezen kívül a BRFK közleménye szerint "L. Ottó" utasításokat adott szükségtelen és indokolatlan szerződések megkötésére, amelyek a BKV-nak különösen nagy vagyoni hátrányt okoztak.

Horváth Évát, Hagyó Miklós volt szóvivőjét a BRFK azzal gyanúsítja, hogy beosztását kihasználva rábírta a BKV vezetőit szükségtelen és indokolatlan szerződések megkötésére. Ilyen volt a kismamabérletet népszerűsítő promóciós filmjének szerződése, amelyért 10 milliót fizetett ki a közlekedési társaság, annak ellenére, hogy a film soha nem készült el. "H. Éva" ezen túlmenően közrejátszott egy Mikulás napi rendezvény 11 millió forintos szerződésének létrejöttében is, amelyet a BKV úgy fizetett ki, hogy nem volt teljesítésigazolás - írta a honlapján a rendőrség.

A közleményben említett H. Ivánt május 4-én állította elő a rendőrség. Az ügyvéd a gyanú szerint közbenjárt a BKV-val fénymásoló készülékek műszaki állapotfelmérésére kötendő szerződés létrejöttében. Az ügyvéd másnap, a TV2 Tények című hírműsorának nyilatkozva azt mondta, nem érzi magát bűnösnek a BKV fénymásolóinak felmérése ügyében. Hagyó Miklós ellen először Balogh Zsolt, a BKV korábbi megbízott vezérigazgatója vallott. A Magyar Nemzet című napilap március 6-i számában azt közölte, hogy ő személyesen 15 millió forintot adott át neki egy nokiás dobozban, s további csaknem 55 millió forint jutott el hozzá más csatornákon a BKV-tól.

Az RTL Klub április 20-án számolt be arról - a birtokában lévő dokumentumokra hivatkozva -, hogy a BKV mintájára a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) is kifizetőhelyként működött. A kereskedelmi televízió az FKF Zrt. vezérigazgatójának rendőrségen tett tanúvallomására hivatkozott, amely szerint Bielek Péter azt vallotta: megválasztása után Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő, Demszky Gábor főpolgármester tanácsadója külön-külön jelezte, igényt tartanak arra, hogy a főváros jobban belelásson a közműcégek belső életébe és ellenőrizze a működésüket.