A közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/580. számú törvényjavaslattal kapcsolatos aggályait fogalmazta meg a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ. A szervezetek - most nyilvánosságra hozott állásfoglalásukban - azt nehezményezik, hogy az új szabályozás egyes szabálysértések esetében gyökeresen átalakítaná a szabálysértési jog szankciórendszerét és jelentős szigorításokat vezetne be. A jogvédők szerint a javasolt megoldások alkalmatlanok a kitűzött célok elérésre, több ponton Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaiba ütköző módon, hatályos nemzetközi szerződéseket sértenek.

A jogvédő civil szervezetek véleményét összefoglaló anyag kifogásai között szerepel, hogy a szabálysértési jog nem lehet szigorúbb, mint a büntetőjog. A szabálysértési jogot bizonyos tekintetben kvázi büntetőjogi szintre emeli a javaslat, ugyanakkor nem alkalmazza az elkövetők és a sértettek közötti közvetítői eljárásokat, noha az a büntetőjogban egyébként bevett megoldás - vélik a jogvédők.

A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ azt is kifogásolja, hogy a szabálysértések esetén az elzárás széles körben való alkalmazása indokolatlan és átgondolatlan. A törvényjavaslat ugyanis tulajdon elleni szabálysértések és a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel esetén bevezeti az elzárás alkalmazhatóságát. A szabadság megvonása néhány ezer forint kárértékű szabálysértéseknél szükségtelen és aránytalan - mondják. Az elzárás a legdrágább szankcióforma, ráadásul a javaslat módosításai a büntetés-végrehajtási intézményeket megoldhatatlan feladat elé állítják. 

A fiatalkorúak elzárása a nemzetközi jogba ütközik és elfogadhatatlan - szerepel a jogvédők kifogásai között. Ellentétes a gyermekjogi egyezménnyel és Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival, ha a 18 év alatti gyermekeket kis kárértékű szabálysértések miatt főszabály szerint elzárással sújtják, illetve ha semmilyen alternatív szankció nem alkalmazható a szabálysértést elkövető fiatalkorúak esetében. A szabálysértést elkövető fiatalkorúaknak segítségre és nevelésre van szükségük, nem pedig arra, hogy kis súlyú cselekményükért több hétre megfosszák őket szabadságuktól - hangsúlyozzák a két szervezet.

A két szervezet kritikájában az is szerepel: a bírósági titkárok nem vehetnek át bírói feladatokat. Az, hogy bírói kinevezéssel nem rendelkező személy dönthetne adott esetben a szabálysértők elzárásáról, sérti az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglaltakat, mely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság bírálja el - írják. A bírói kinevezéssel nem rendelkező  bírósági titkár nem minősül törvény által felállított, független bíróság tagjának; a titkárok nem rendelkeznek a bírói függetlenség alkotmányos követelményével - olvasható az állásfoglalásban.