Navracsics Tibor szerint a közigazgatás átalakítása a versenyképesség javításának egyik alapfeltétele. Mint mondta, az intézményi szerkezet átalakítását már a minisztériumok szerkezeti átalakításával megkezdték. A miniszterelnök-helyettes elmondta: január 1-jétől továbblépnek és átalakítják a területi igazgatást is. Kifejtette: a megyei szinten működő államigazgatási szerveket, például a közlekedési hatóságot, az ÁNTSZ-t, az egészségbiztosítási pénztárakat beviszik a megyei kormányhivatalokba. Ettől a kormány ésszerűséget és áttekinthetőséget vár. Mint fogalmazott, az ügyintézés részletei nem az emberek gondja kell, hogy legyen, nekik színvonalas szolgáltatást kell kapniuk, a többi az ott dolgozók feladata.
A közigazgatási tárca vezetője arról is beszámolt: január 1-től szűkebb körben, a megyei jogú városokban, majd a nagyvárosokban, később pedig szélesebb körben indulhat az úgynevezett egyablakos ügyintézés, ahol befogadják az ügyfél ügyét, nem kell több helyre rohangálni, a kormányhivatalban lévő szervek kommunikálnak egymással és elintézik, amit kér.
A miniszterelnök-helyettes alapvető változást szeretne a személyzeti kultúrában is, ahol megfogalmazása szerint jelenleg ügyfélelhárító magatartást folytatnak. Mint mondta, az ügyintézőkből hiányzik az értékelvű elköteleződés, miszerint az ügyfélnek a legjobbat kell kapnia, partnerség helyett legyőzendő ellenfélként tekintenek egymásra a felek. Hozzátette: ezt kell barátságossá tenni, az ügyfélszolgálatokon pedig nem feltétlenül szakmai embereknek kell ülniük, hanem olyanoknak, akik partnerként befogadják az ügyet.
A miniszter a jogszabályok érthetőbbé tételét nevezte a harmadik feladatnak a közigazgatás területén. Mint fogalmazott, közelebb kell vinni a szakszövegek nyelvezetét a hétköznapi nyelvhez, mert a jelenlegi nyelvezet bizonytalanságot okoz az emberekben, ami a társadalmi bizalmatlanságot növeli.
