„Megkértem [az MTI-t], hogy a hírt korrigálják, mert tévedésből nyomta meg a fószer a gombot” – mesélte a hír6.hu-nak Varga István, aki Rogán Antal és Lázár János válságadó kivetésével kapcsolatos javaslata ellen szavazott október 18-án. „Körülbelül 10 perc múlva megkérdezték a frakcióban, hogy mi történt. – Mire gondolhattak? Lazul a pártfegyelem? – Nem. Nyilván azt hitték, hogy valaki 'kivan', ennyi” – kommentálta a politikus a mellényúlást.

Néhány nappal ezelőtt kicsit nagyobb volt az ijedelem, akkor az Alkotmánybíróság jogkörét szűkítő Lázár-féle módosítás körül alakult ki kisebb perpatvar, mert egy híján nem sikerült megugrani a kétharmadot. Persze minden jó, ha a vége jó – mondhatnák a fideszes honalakítók, merthogy kiderült, a levezető házelnök sara a dolog, aki nem foglalkozott a technikai problémát jelző képviselőkkel. Ennek okán négy szavazatot még jóváírtak, így akár azt is mondhatjuk, bőven megvolt.

Stiller Ákos

Technikai problémák kevésbé, félreszavazások annál inkább előfordultak már a magyar parlamentben. 2002 decemberében például az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást elsöprő többséggel szavazta ugyan meg a parlament, de négyen még így is nemmel voksoltak. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, Hajdu László (MSZP), egy fideszes politikus és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. Kuncze és Juhász az Origónak akkor azt mondta: véletlenül nyomtak nemet.

A következő évben Simicskó István nyúlt mellé – a pártfegyelem szempontjából, nem takarózott a véletlennel. „Nem gondoltam, hogy egy demokráciában ekkora bűn a többségtől eltérő véleménynek hangot adni” – mondta 2006-ban a hvg.hu-nak a fideszes képviselő, aki 2003-ban egyedüliként a nem gombot nyomta meg az európai uniós csatlakozásról szóló parlamenti szavazáson. Mint ismeretes, a képviselőknek e szavazással kellett megerősíteniük az uniós népszavazás elsöprő igenjét.

A felsőoktatási törvény 2005-ös módosítása idején figyelmetlen fideszesek számára nem csupán politikai kellemetlenséget okozott, de anyagi következményekkel is járt a rossz gomb megnyomása. Áder János akkor 19 képviselőre – köztük Papcsák Ferencre – szabott ki 30 ezer forintos büntetést – akkor egy év után szigorítottak így be.

Túry Gergely

A 2008-as adóváltozásokat szabályozó törvénymódosítások szavazásakor is becsúszott néhány véletlen félreszavazás, illetve a megbeszéltekkel ellentétben történt „távolmaradás” is. Négy MSZP-s (Csontos János, Godó Lajos, Simon Gábor és Wiener György) és négy SZDSZ-es képviselő (Gulyás József, Hankó Faragó Miklós, Kuncze Gábor, Pető Iván) szavazott nemmel, Mécs Imre (MSZP) tartózkodott, három szocialista honatya (Jauernik István, Laboda Gábor, Varju László) pedig, bár bent volt a teremben, nem nyomott gombot. A szocialisták tévedésnek nevezték cselekedetüket, Hankó Faragó Miklós pedig azt mondta, egyszerűen hiba történt, igennel akartak voksolni. Egyedül Jauernik István vállalta tettét: szerinte az adótörvények módosítása negatívan érintette az önkormányzatokat.

Nem csupán a parlamentben történnek ilyen esetek. A Fővárosi Közgyűlésben is kiborultak 2007 decemberében, amikor az MSZP frakciójának több mint féltucatnyi képviselője a kötelezően elrendelt, illetve az ajánlott szavazási módoktól eltérően voksolt. Pénzbüntetést kapott az akkoriban szebb napokat látott Hunvald György és Hagyó Miklós is.

Más helyett szavazott, majd lemondott – ez történt 2007-ben, amikor Kispál Ferenc fideszes képviselő saját szavazógombja mellett a padtársáét is megnyomta. Pechjére a buzgalmat egy mobiltelefonnal rögzítették, a Népszabadság pedig megírta az esetet. Először tagadott, azt állítva, „ilyet mi nem szoktunk csinálni”, de amikor az MSZP az esetleges frakcióutasítást feszegette, a honatya lemondott. Akkoriban a lapok arra is emlékeztettek, hogy korábban Orbán Viktor, a Fidesz elnöke helyett Harrach Péter KDNP-s politikus nyomot gombot egyik párttársuk mentelmi jogáról történő szavazáskor, és nem volt következménye az esetnek.

Túry Gergely

Orbán Viktor 2008-ban szintén félreszavazásba keveredett. Történt ugyanis decemberben, hogy a pártvezető szám szerint 11-szer szavazott pártjával szemben. A Fidesz kiállt első embere mellett, azt mondták, mindegyik eset csupán tévedés volt, s némi „rosszalláson túl” büntetést nem kapott – tudatta az érdeklődőkkel Répássy Róbert Orbán helyett. Pedig akkoriban már a Fidesznél, ahogy az MSZP-ben is, ötvenezer forinttal sújtották a mellényúlást.

Abban az évben Fodor Gábor is szabadkozni kényszerült. Környezetvédelmi miniszterként hangsúlyozta ugyan, hogy  a kormány többi tagjával ellentétben nem ért egyet az ország új energiapolitikai koncepciójával, mégis megszavazta. Állítása szerint tévedésből, mert megszokta, hogy a többi miniszterrel együtt szavaz, így figyelmetlenségből nem érvényesítette ellenvéleményét. Legalábbis ez állt a közleményében.

Tavaly januárban Szolnok MSZP-s képviselője nyilatkozott úgy: „rossz gombot nyomtam meg véletlenül”. Botka Lajosné igennel szavazott az állampárti múlt megismerhetőségét lehetővé tevő törvényjavaslatra. A szolnoki politikus akkor azt is hozzátette: a frakció véleménye szerint ennél a törvénynél minden részletében ötpárti egyetértésre van szükség. Ez hiányzott, ezért döntöttek a tartózkodás mellett. Ő azonban eltévesztette a szavazást, amit azzal indokolt, hogy nehéz nap volt az Országgyűlésben. A törvényjavaslatot elvetette a parlament.

Négy fideszes képviselő megszavazta a vagyonadót, míg többen, köztük Orbán Viktor, ott sem voltak a szavazáson – ez már 2009 júniusában történt. Akkor a Fidesz és a KDNP frakciójából 20 képviselő  tartózkodott az új adójogszabályokról történő szavazás alatt. Emellett 16 képviselő – köztük Orbán – távol maradt. És voltak a nem helyett igennel szavazók, négy fideszes képviselő, köztük a párt gazdasági szakpolitikusa, Varga Mihály, aki így támogatta az akkori kormány adócsomagját. Répássy szerint mindenki mellényúlt, és amúgy sem volt esélyük a kormányoldallal szemben, így pénzbüntetést sem róttak ki rájuk.