A közigazgatási és igazságügyi miniszter a hét végén nyújtotta be a parlamentnek az egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggő törvénymódosítását. Az Országgyűlés honlapján olvasható előterjesztés szerint a naptári napban való határidő-számolást a 2011. január 1., azaz a törvény hatálybalépése után induló hatósági eljárási ügyekben és megismételt eljárásokban kell majd alkalmazni.

A törvényjavaslat indoklása emlékeztet, hogy a rendszer a 2009. október 1. előtti állapotra áll vissza, akkortól tértek át ugyanis a munkanapokban való határidő számítást. A dokumentum arra is kitér, hogy a kormányhivatalokról szóló törvényjavaslat már rendelkezik az új metódusról, a most benyújtott törvényjavaslat az ágazati jogszabályokba vezeti át a változást. A módosítás eredményként az egyes eljárási határidők 3 munkanapról 5 napra, 5 munkanapról 8 napra, 8 munkanapról 10 napra, 10 munkanapról 15 napra, 15 munkanapról 20 napra, 22 munkanapról 30 napra, 35 munkanapról pedig 50 napra változnak.

Az ettől eltérő mértékű határidők is változnak: például a 60 napos határidők helyett 2 hónap, a 90 napos határidők helyett pedig 3 hónapot írnak majd elő; a 10 napos és annál hosszabb határidők esetén pedig a határidők - lehetőség szerint - öttel oszthatókra változnak meg jövőre. Jövő évtől a naptári napokban mért határidők alapján kell majd az ügyfeleknek bejelenteniük az adatváltozásokat is. A törvényjavaslat rögzíti azt is, hogy az ügyintézési határidő nem a kérelem megérkezésének a napján, hanem az azt követő napon kezdődik majd.

Az indoklás szerint a határidők naptári napban való megállapítása alapvetően az ügyfeleknek kedvez, mert nem kell attól tartaniuk, hogy az ügyintézési határidő munkanapokban való számítása miatt ügyük intézése elhúzódik; a hatályos szabályozás ugyanis alapvetően a hatóságoknak kedvez. Ha azonban a hatóság - olvasható a dokumentumban - a megfelelő munkaszervezéssel sem képes tartani az ügyintézési határidőt, akkor szükség esetén még mindig lehetősége lesz arra, hogy a hatóság vezetője az ügyintézési határidőt meghosszabbítsa.

A módosítás indokaként az előterjesztő azt is rögzíti, hogy a munkanapokban való számítás idegen a többi eljárásjogban ismert határidő-számításoktól, ezentúl a közigazgatási eljárások határidő-számítása jobban igazodik majd a közigazgatási perekkel kapcsolatos határidőkhöz. Nem minden esetben tér azonban vissza a szabályozás a naptári napokban történő határidő-számításra a privilegizált eljárások - például az adóigazgatási eljárás - esetében.

A javaslat szól arról is, hogy pótlékra lesz jogosult az a kormánytisztviselő, aki a megyei, fővárosi kormányhivatalokon belül működő integrált ügyfélszolgálati irodán ügyfélszolgálati feladatok ellátásával összefüggő munkakört tölt be; azt illetménypótlék mértéke az illetményalap 20 százaléka lesz. Az előterjesztő ezt azzal indokolja, hogy a jövő évtől létrejövő integrált ügyfélszolgálati irodák - amelyeknél egyablakos ügyintézés keretében is intézhetők lesznek a hatósági ügyek - dolgozói komplex feladatot látnak majd el, és a 12 órás nyitva tartás miatt két műszakban dolgoznak majd.