Az idei év utolsó ülésnapján szavaz az Országgyűlés a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992-es törvény módosításáról, amelyet Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán fideszes képviselők önálló indítványban terjesztettek be. A tervezett módosítás az államigazgatáshoz hasonlóan a közigazgatásban is lehetővé tenné az indoklás nélküli elbocsátást, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság ehhez kapcsolódó indítványa pedig két hónapban maximálná a felmentési időt.

A törvénymódosítás 38 ezer önkormányzati köztisztviselőt, illetve 1500-2000 alkotmányos szervnél (többek között például az Országgyűlés Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, a Gazdasági Versenyhivatalnál, az országgyűlési biztosok hivatalinál) dolgozó személyt érint.

Tarlós még képviselőként jegyezte az indítványt

MTI - Kovács Tamás

Az indoklás nélküli elbocsátás, azaz a közszolgálati jogviszony megszüntetésének egyszerűsítése a képviselői javaslat indoklása szerint „lehetőséget nyújt a minőségi szakembergárda kialakítására és a köz szolgálatában végzett munka színvonalának emelésére”, amelynek a három beterjesztő szerint – akik egyébként mindannyian polgármesterek is – az államigazgatás mellett a közigazgatásban is meg kell valósulnia. A felmentési időre vonatkozó változtatásokra pedig az indoklás szerint azért van szükség, hogy egységesítsék az ezzel kapcsolatos gyakorlatot az államigazgatási és közigazgatási dolgozók között.

Hűbéri viszony a káderdűlőben?

Az ellenzék szerint azonban a módosításnak sokkal messzebb mutató következményei lehetnek. Nyakó István MSZP-s képviselő december eleji A köztisztviselőket kirúgják ugye? címmel elhangzott parlamenti kérdésében például azt mondta, hogy a januártól életbe lépő módosítással a közigazgatási és igazságügyi tárcánál „három dologra készülnek: nagyarányú köztisztviselői elbocsátásra, Fidesz-káderdűlővé akarják átalakítani a közigazgatást és a politikai megfélemlítés eszközét használják fel a közigazgatásban.”

Válaszában Rétvári Bence, a minisztérium államtitkára úgy fogalmazott, hogy „senki olyat nem szabad benntartanunk a közszférában, akinek a munkavégzése nem hasznos, vagy egész egyszerűen évek alatt elszokott attól, hogy valóban jól lássa el a feladatait.” Az államtitkár hozzátette azt is, hogy „ez természetesen nem szabad, hogy önkényességhez vezessen” és a bíróságok visszahelyezhetik állásukba azokat, akiket esetleg „munkavégzésüktől független” okok miatt küldtek el.

Idei utolsó ülésükön szavaznak róla

Bánkuti András

A javaslat ellen kifogást emelt a Jobbik is, amely a törvénymódosítás elfogadása után Alkotmánybírósághoz fordulna. Szintén tiltakozott az LMP, amely szerint az új szabályozás visszatarthatja a munkavállalót attól, hogy egy jogszabályellenesnek vélt utasítás végrehajtását megtagadja, vagy kérje annak írásba foglalását. „Ezek szerint a javaslat célja nem más, mint egy modern hűbéri viszony megteremtése, ahol a köztisztviselő a főnökéhez kell, hogy lojális legyen, nem pedig a közfeladathoz, a közösséghez, államhoz, joghoz” – írta közleményében Szilágyi Péter LMP-s képviselő.

"Egymásra sem mernek nézni"

„A tervezett törvénymódosítás már most olyan mértékű félelmet és szervilizmust eredményezett, amely a szakmai munkára is hatással van” – mondta a hvg.hu-nak Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) főtitkára. „A kollégák egymásra sem mernek nézni, mert nem lehet tudni, ki miről mit mondott.” A törvénymódosítási javaslat többek között emiatt is „megalázó és elfogadhatatlan”, ráadásul az, hogy önálló képviselői indítványban terjesztették be, lehetővé tette, hogy a kormány előzetes érdekegyeztetés nélkül vigye a tervet a parlament elé – tette hozzá Fehér József, aki szerint a törvénymódosítás terve – amely az Európai Alapjogi Charta alapelveibe ütközik – elbocsátási hullámhoz vezethet.

A szakszervezet november végén nyílt levélben kérte – sikertelenül – a három beterjesztőtől az indítvány visszavonását. Ezen kívül - akárcsak a kormánytisztviselőkről szóló hasonló értelmű törvénymódosítás esetében - az MKKSZ most is, a köztisztviselői törvény módosítása után is az Alkotmánybírósághoz fordul majd – mondta a főtitkár. A szakszervezet bízik abban, hogy a taláros testület alkotmányellenesnek minősíti az indoklás nélküli elbocsátást, bár Fehér József szerint fennállhat a veszélye, hogy a törvény életbe lépése – azaz január elseje – és az Alkotmánybíróság leendő, a remények szerint pozitív döntése közötti időszakban mégis megtörténhetnek az esetlegesen tervezett elbocsátások.