szerző:
hvg.hu

Ma szavaz a parlament a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátásáról szóló javaslatról, amely az ellenzék szerint elbocsátási hullámhoz, illetve egy „modern hűbéri viszony megteremtéséhez” vezethet. A szakszervezet véleménye szerint a magyarázat nélküli kirúgásokat akkor is lezavarhatják, ha a törvénymódosítást végül elmeszeli az Alkotmánybíróság.

Az idei év utolsó ülésnapján szavaz az Országgyűlés a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992-es törvény módosításáról, amelyet Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán fideszes képviselők önálló indítványban terjesztettek be. A tervezett módosítás az államigazgatáshoz hasonlóan a közigazgatásban is lehetővé tenné az indoklás nélküli elbocsátást, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság ehhez kapcsolódó indítványa pedig két hónapban maximálná a felmentési időt.

A törvénymódosítás 38 ezer önkormányzati köztisztviselőt, illetve 1500-2000 alkotmányos szervnél (többek között például az Országgyűlés Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, a Gazdasági Versenyhivatalnál, az országgyűlési biztosok hivatalinál) dolgozó személyt érint.

Tarlós még képviselőként jegyezte az indítványt
©

Az indoklás nélküli elbocsátás, azaz a közszolgálati jogviszony megszüntetésének egyszerűsítése a képviselői javaslat indoklása szerint „lehetőséget nyújt a minőségi szakembergárda kialakítására és a köz szolgálatában végzett munka színvonalának emelésére”, amelynek a három beterjesztő szerint – akik egyébként mindannyian polgármesterek is – az államigazgatás mellett a közigazgatásban is meg kell valósulnia. A felmentési időre vonatkozó változtatásokra pedig az indoklás szerint azért van szükség, hogy egységesítsék az ezzel kapcsolatos gyakorlatot az államigazgatási és közigazgatási dolgozók között.

Hűbéri viszony a káderdűlőben?

Az ellenzék szerint azonban a módosításnak sokkal messzebb mutató következményei lehetnek. Nyakó István MSZP-s képviselő december eleji A köztisztviselőket kirúgják ugye? címmel elhangzott parlamenti kérdésében például azt mondta, hogy a januártól életbe lépő módosítással a közigazgatási és igazságügyi tárcánál „három dologra készülnek: nagyarányú köztisztviselői elbocsátásra, Fidesz-káderdűlővé akarják átalakítani a közigazgatást és a politikai megfélemlítés eszközét használják fel a közigazgatásban.”

Válaszában Rétvári Bence, a minisztérium államtitkára úgy fogalmazott, hogy „senki olyat nem szabad benntartanunk a közszférában, akinek a munkavégzése nem hasznos, vagy egész egyszerűen évek alatt elszokott attól, hogy valóban jól lássa el a feladatait.” Az államtitkár hozzátette azt is, hogy „ez természetesen nem szabad, hogy önkényességhez vezessen” és a bíróságok visszahelyezhetik állásukba azokat, akiket esetleg „munkavégzésüktől független” okok miatt küldtek el.

Idei utolsó ülésükön szavaznak róla
©

A javaslat ellen kifogást emelt a Jobbik is, amely a törvénymódosítás elfogadása után Alkotmánybírósághoz fordulna. Szintén tiltakozott az LMP, amely szerint az új szabályozás visszatarthatja a munkavállalót attól, hogy egy jogszabályellenesnek vélt utasítás végrehajtását megtagadja, vagy kérje annak írásba foglalását. „Ezek szerint a javaslat célja nem más, mint egy modern hűbéri viszony megteremtése, ahol a köztisztviselő a főnökéhez kell, hogy lojális legyen, nem pedig a közfeladathoz, a közösséghez, államhoz, joghoz” – írta közleményében Szilágyi Péter LMP-s képviselő.

"Egymásra sem mernek nézni"

„A tervezett törvénymódosítás már most olyan mértékű félelmet és szervilizmust eredményezett, amely a szakmai munkára is hatással van” – mondta a hvg.hu-nak Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) főtitkára. „A kollégák egymásra sem mernek nézni, mert nem lehet tudni, ki miről mit mondott.” A törvénymódosítási javaslat többek között emiatt is „megalázó és elfogadhatatlan”, ráadásul az, hogy önálló képviselői indítványban terjesztették be, lehetővé tette, hogy a kormány előzetes érdekegyeztetés nélkül vigye a tervet a parlament elé – tette hozzá Fehér József, aki szerint a törvénymódosítás terve – amely az Európai Alapjogi Charta alapelveibe ütközik – elbocsátási hullámhoz vezethet.

A szakszervezet november végén nyílt levélben kérte – sikertelenül – a három beterjesztőtől az indítvány visszavonását. Ezen kívül - akárcsak a kormánytisztviselőkről szóló hasonló értelmű törvénymódosítás esetében - az MKKSZ most is, a köztisztviselői törvény módosítása után is az Alkotmánybírósághoz fordul majd – mondta a főtitkár. A szakszervezet bízik abban, hogy a taláros testület alkotmányellenesnek minősíti az indoklás nélküli elbocsátást, bár Fehér József szerint fennállhat a veszélye, hogy a törvény életbe lépése – azaz január elseje – és az Alkotmánybíróság leendő, a remények szerint pozitív döntése közötti időszakban mégis megtörténhetnek az esetlegesen tervezett elbocsátások.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

Sólyom visszaküldte a tisztviselőtörvényt

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt. Az államfő nem értett egyet azzal, hogy a munkáltatók a kormánytisztviselőket indokolás nélkül menthetnék fel a jövőben.

MTI Itthon

Elfogadták a köztisztviselők elbocsátását könnyítő törvényt

Az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kormánytisztviselővé váló köztisztviselők munkaviszonyát; ebbe a körbe tartoznak majd a központi államigazgatás, a kormányhivatalok és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjai.

MTI / hvg.hu Itthon

A gazdaság akcióterv, három csapás, vagyontörvény a parlamentben

Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik ma az Országgyűlés plenáris ülése; a kormányfő várhatóan ismerteti a háromnapos rendkívüli kormányülésen született döntéseket. A parlament emellett dönt a "három csapás" néven ismertté vált büntető törvénykönyvi (Btk.) módosításról, az állami vagyonról szóló előterjesztésről, a kisebb létszámú önkormányzati képviselő-testületekről és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatról.

hvg.hu Itthon

Népszabadság: önkormányzati dolgozókat is kirúghatnak indoklás nélkül

A kormánytisztviselők után az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselőket is indokolás nélkül rúghatnák ki - írja a Népszabadság. A közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti – így módosítaná három fideszes képviselő a köztisztviselői törvényt.

HVG Itthon

Kormánynyomulás a közszférában

Kedd óta indoklás nélkül fel lehet mondani a köztisztviselőknek, ám ezzel még nem ért véget az állami alkalmazottak megfélemlítése: a jogalkotói ámokfutás következő állomása a közel egymillió dolgozót fenyegető 98 százalékos különadó – áll a friss HVG címlap-sztorijában.

Tizennégy autóról lopott kerekeket egy férfi, miközben bűnügyi felügyelet alatt állt

Tizennégy autóról lopott kerekeket egy férfi, miközben bűnügyi felügyelet alatt állt

A Facebook és a Twitter is törölte a hongkongi tüntetőket mocskoló fiókokat

A Facebook és a Twitter is törölte a hongkongi tüntetőket mocskoló fiókokat

Elindult magyarul is az egyik legjobbnak tartott tanulási oldal

Elindult magyarul is az egyik legjobbnak tartott tanulási oldal

Ahol meg tudják óvni a kibontott fákat: Varsóban a gyökeret öntözik

Ahol meg tudják óvni a kibontott fákat: Varsóban a gyökeret öntözik

Amerikai demokrata politikusok nyílt levelet írtak az Auróra ügyében

Amerikai demokrata politikusok nyílt levelet írtak az Auróra ügyében

Mondd meg, mit ünnepelsz, és megmondom, ki vagy

Mondd meg, mit ünnepelsz, és megmondom, ki vagy