A kormány koncertekkel, tűzijátékkal és más lakossági programokkal köszöntötte szilveszter éjszaka a budapesti Millenárison, hogy január elsejétől Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségének posztját.

Kisebb zenés-táncos ünnepséget rendeznek majd január 6-án a Parlamentben is, az elnökséget az elmúlt hat hónapban betöltő Belgium ügyvezető kormányfője, Yves Leterme ekkor adja majd át hivatalosan az elnökségi zászlót Orbán Viktornak. Másnap közös ülést tart a magyar kormány és az Európai Bizottság José Manuel Barroso elnök részvételével, az egyórásra tervezett tárgyalás után pedig családi fotó készül majd a főlépcső tetején.

Az elnökség ünnepélyes átvételét megelőző napok azonban korántsem sikerültek vidámra: Magyarország és Orbán Viktor korántsem az elnökségi program és a konkrét feladatok miatt került a nemzetközi figyelem középpontjába, hanem a karácsony előtt elfogadott médiatörvény, illetve az Orbán-kormány korábbi intézkedései – a magán-nyugdíjpénztári befizetések átcsatornázása, a különadók kivetése, az alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása, a jegybankelnök fizetésének csökkentése, a független intézmények bevétele – miatt.

Nemzetközi össztűz: több, mint rossz PR

A kormány elmúlt hét hónapban hozott egyes intézkedéseivel kockáztatja az EU soros elnökségét január elsején átvevő Magyarország nemzetközi hírnevét – írta például szilveszter napján a Bloomberg. A hírügynökség is kitért a leghangosabb külföldi kritikákat kiváltó magyar médiatörvényre, amelyről Piotr Maciej Kaczynski, a brüsszeli Centre for European Policy Studies elemzője az írás szerint azt mondta, hogy „lerombolhatja Magyarország PR-ját az EU-elnökség alatt”.

Barroso és Rompuy: Orbánnal kiegészülve

Ap

A médiatörvényről rengeteget írtak a német és angol nyelvű lapok, de lengyel, spanyol, szlovák, cseh reagálásokat is kiváltottak a magyar fejlemények. A sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása miatt is kifogásolt médiatörvényt vizsgálja az Európai Bizottság, illetve a jogszabállyal kapcsolatban ellenvéleményt fogalmazott meg a német, a brit, a luxemburgi kormány is. „A tervezet egyértelműen sérti az Európai Unió szerződéseinek szellemét és betűjét. Felveti a kérdést, hogy egy ilyen ország méltó-e az EU vezetésére” – mondta Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter.

Magyarázkodásra kényszerültek

"A Magyar Köztársaság kormánya határozottan visszautasítja azon vádakat, amelyek a médiatörvény hétfői elfogadása következtében érték. A sajtóban megjelent vélemények közösek abban, hogy láthatólag a szöveg pontos ismeretének hiányában születtek meg. Nem tartalmaznak konkrét kritikát, kizárólag alaptalan, olykor egyenesen abszurd vádaskodások gyűjteményei" – olvasható a kormányszóvivő honlapján az év végén megjelent hosszú, magyar és angol nyelvű közleményben, amely tételesen próbál meg válaszolni a médiatörvényt kritizáló külföldi cikkek aggályaira.

Orbán kulcsszerepben: hogyan él vele?

Burger Barna

Kérdés azonban, hogy az éles kritikák össztüzében hogyan lesz majd képes az EU elnökségét betöltő Orbán-kormány közvetíteni a tagállamok között olyan alapvető ügyekben, mint – többek között – az EU 2014-től kezdődő hétéves keretköltségvetésének egyeztetése, a csődközelbe került tagállamoknak mentőövet dobó Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) 2013-as tervezett indulásához szükséges idei konzultációk vagy a közös mezőgazdasági politika átalakítása.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke decemberi budapesti látogatása alatt azt mondta, bízik a szoros együttműködésben a magyar elnökséggel. Azt is kiemelte, hogy a magyar miniszterelnök kulcsszerepet játszik majd 2011 első felében. "A belga elnökség hathónapos munkája egy futóverseny jól sikerült rajtjára emlékeztet: a magyaroknak most körelőnyt kell kiharcolni, a lengyeleknek pedig jól kell megfutni a célegyenest" – írta a magyar elnökség hivatalos honlapján december legvégén megjelent köszöntőjében Orbán Viktor.